Két diplomata forrásra hivatkozva a Bloomberg gazdasági portál azt írja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök saját Donald Trump amerikai elnöknek az ukrán háború megoldására, hétfőn Helsinkiben.
Putyin szerint népszavazást kellene tartani az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött kelet-ukrajnai területen, konkrétan Donbasban. Az orosz elnök szerint ez lehetőséget adna a fegyveres konfliktus lezárására. A Bloomberg értesüléseit később a washingtoni orosz nagykövet is megerősítette.
Trump a hétfői, helsinki találkozó orosz kollégájával sikerként jelentette be, majd a részletek említése nélkül jelezte, hogy Ukrajnáról is tárgyaltak. A két államfő több mint két órát tárgyalt négyszemközt. Hogy mi minden hangozhatott el, arról csak találgatni lehet. A sajtó azonban úgy véli, hogy az ukrán referendum lehetőségét Putyin ezen a négyszemközti tárgyaláson vetette fel.
Moszkva megerősítette
Az ukrán konfliktus négy éve tart, eddig több mint 11 ezer halálos áldozatot követelt. Ukrajna gazdasági és társadalmi válságba süllyedt, a kormányzat az oroszellenes retorika keretében pedig olyan intézkedéseket hoz, amely a konfliktusokban semmilyen szerepet sem játszó kisebbségeket (köztük a magyart) is sújtják.
A washingtoni orosz nagykövet, Anatolij Antonov ma egy nemzetközi konferencián Moszkvában megerősítette a referendumról szóló híreket. Kijelentette, hogy a népszavazásról a helsinki találkozón is egyeztetett a két elnök. Úgy fogalmazott, hogy Putyin „konkrét javaslatot tett Trumpnak arra, hogyan zárják le az ukrajnai konfliktust”.
Ne kergessenek illúziókat
Antonov egyébként tagja volt a Helsinkibe Putyin orosz elnökkel érkező delegációnak. Ukrajna egyelőre a napvilágra került információkra nem reagált érdemben. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő és a Népi Fron kormánypárt elnöke elutasította a javaslatot, de a végső szót nem ő mondja ki.
fogalamzott Jacenyuk Washingtonnak címezve szavait. Az ukrán vezetést az is nyugtalanítja, hogy Trump a múlt héten nem zárta ki Krím annektálásának elismerését sem. Épp a stratégiai fontosságú félsziget orosz elfoglalását követően tört ki a háború Ukrajnában. Ezeket az eseményeket a majdani forradalom előzte meg, amelynek során a felkelők elűzték az orosz érdekeket kiszolgáló, Viktor Janukovics elnök nevével fémjelzett kormányzat tagjait.
Kisebbségek veszélyben
Bár Ukrajna teljes nyíltsággal nem ismeri el, hogy Oroszországgal áll hadban, ám nehéz tagadni, hogy kik a konfliktus valódi szemben álló felei. Ukrajna jelenleg intenzív tárgyalásokat folytat a NATO-val és az EU-val. Ezzel kapcsolatban két dolgot érdemes megemlíteni: a Normandiai Négyek (Oroszország, Németország, Franciaország és Ukrajna) által elfogadott korábbi egyezmény egyik pontja szerint autonómiát kellene adni Kelet-Ukrajnának, olyan módon, hogy az ottani tartományi vezetés jóváhagyása nélkül az ország ne csatlakozhasson sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz. Az egyezmény pontjai azonban sem Kijev, sem a szakadárok, sem Moszkva nem tartotta be.
A másik fontos körülmény, hogy Magyarország a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében jelenleg akadályozza Ukrajna betagozódását az atlanti szövetségbe. Kijev az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek számára hátrányos állampolgársági és oktatási törvényt fogadott el, amely a magyar álláspont szerint elfogadhatatlan. Ukrajna nyugati felében 150 ezer magyar és 100 ezer lengyel él.
Körkép.sk, HNonline.sk
Nyitókép: HNonline.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
