Nehéz megdöbbenés nélkül figyelni, hány magyar ember szemléli Vlagyimir Putyin és Oroszország nagyhatalmi érdekei mentén a kárpátaljai magyarságot ért szenvedéseket.
A számunkra kedves nyugati értékek devalválódásával és az Európai Unió felesleges, visszás vagy egyenesen hibás döntésével együtt is érthetetlen, ebben a szörnyű háborúban miként szurkolhat valaki a békén kívül bármi egyébnek. Sokan, a nyugati erényekért folytatott kulturkampf jó oldaláról, Vlagyimir Putyinban látják e harc egyik legfontosabb hadvezérét, miközben ez a háború előtt is csak alig védhető álláspont az első puskalövéssel egyidőben vált tarthatatlanná.
Kétségtelen, nincs rendjén, hogy Nyugaton lassan szitokszóvá válik minden, ami orosz. Gyomorforgató, hogy elemi gyűlölet ébred azok ellen szerencsétlen orosz emberek ellen is, akiket a háborúért semmiféle felelősség nem terhel. Csakhogy vegyük észre, „ezen az oldalon is” ugyanezt a hibát követik el sokan. Pepitában!
Volodimir Zelenszkij gondosan nyílt borostája, katonazöld ruhatára és reszelősre mélyített hangja propagandaeszköz csupán, persze, de erről a háborútól szenvedő ukrán nép nem tehet.
Az ukrán elnök ripacssága, vagy politikusaik ostoba, magyarellenes megnyilvánulásai egy pillanatig sem devalválják az ukrán civilek szenvedését. Ugyanígy igaz, hogy a Zelenszkijt és társait érő jogos kritikáktól sem kell megijedni (háború ide vagy oda, nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy az ukrán miniszterelnök-helyettes a magyarok ellen uszít), aki pedig ellenzi az ukránok szánt fegyverszállítmányokat az nem feltétlenül véresszájú gyermekgyilkos, pusztán felfogja, hová fajulhat még ez a háború.
Az ukránok nem tehetnek vezetőik felelőtlen és a geopolitikai realitásokra fittyet hányó politikájáról, ahogy arról sem, hogy az Egyesült Államok háborús héjái elhitették Ukrajnával, gránitlappal és kohéziós alappal kirakott úton galoppozhat be az európai közösségbe.
A háborúnak jó pár magyarázata lehet, de felmentés alóla egy sincs.
Ártatlan nők és gyerekek halálát nem igazolhatja a geopolitikai realitás indoka, Oroszország elidegeníthetetlen érdekei, de még az ukrán nép valóban létező sovinizmusa sem. Ne kövessük el ugyanazt a hibát, amit a haladó/halódó Nyugat véleményformálói. Az ukrán nép nem egyenlő a vezetőivel, ahogy az orosz nép sem az! Szerencsétlen orosz kamionosok, gyorséttermi dolgozók és munkások megbüntetése Putyin miatt épp úgy ostobaság, mint arról beszélni, ukránok millió jogosan kapták nyakukba ezt a szörnyű háborút. Négymillió ember volt kénytelen egyik napról a másikra elhagyni otthonát, már, akinek volt mit hátrahagyni és nem bombázták szanaszét.
Mindezt indokolja, hogy az ukrán kormány kisebbségellenes törvényeket hozott? Hogy az amerikai demokrata körök személyes kifizetőügynökségként használták Ukrajnát? Az Euromajdan mocska? #bezzegirak? Belgrád NATO-bombázása?!
Milyen politikai bűn vagy Zelenszkij-féle ripacsság teszi elfogadhatóvá mindezt a pusztítást? A genderbaromságokkal súlyosbított amerikai globalista törekvések miatt ukránok milliói megérdemlik a szenvedést? Ugyanmár!
Sokan, jelen sorok írójához hasonlóan nemzetben és hazában gondolkodó magyarok mégis azt mondják, Ukrajna megérdemelte, amit kapott és a kárpátaljai magyarság most talán valamiféle elégtételhez jut. A bizakodóbbak még Kárpátalja visszatéréséről is ábrándoznak.
Zárójel: Milyen érdekes, hogy néhány ukrán és lengyel politikus, sőt Orbán-gyűlöletben fuldokló magyar értelmiségi is ugyanerről delirál. Van, aki odáig megy, a magyar kormányfő Moszkvában a lengyelekkel együtt(!) már meg is egyezett Ukrajna felosztásáról, csak az ukrán hadsereg meglepő ellenállása keresztülhúzta az egészet.
Azok, akik Putyinban látják a megváltást – épp mint Zelenszkijék, csak ellenkező előjellel – nem képesek a politikai realitások értelmezésére. Hogy a csudába rendezi majd Putyin egy olyan közösség helyzetét, amelynek tagjai tízezrével menekülnek el szülőföldjükről, éppen az orosz agresszió miatt? Hogyan lesz Putyinból sorsfordító, ha a kárpátaljai magyarság fiatalok a menekülés és a háború között kénytelenek választani? Most azt sem tudjuk, magyar testvéreink valaha visszatérhetnek-e egyáltalán a szülőföldjükre!
Putyintól várni, hogy megoldja a kárpátaljai magyarság problémáit körülbelül olyan, mintha a jégverőstől várnánk, hogy visszarakja a szemeket a szőlőfürtre. Hiú ábránd, semmi más!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »