Putyin elnök úr felismerte a reális zöldek igazságát, hogy a FOLYAMI HAJÓZÁS – MAGYAR SORSKÉRDÉS.
A csehek, Masaryk, 1914-ben felismerte a független cseh állam létrehozásának az útjában Csehország tengeri kijáratának a kérdése áll. Csehország napjainkban felújítja három hamburgi kikötőjét, amelyeket a versailles-i szerződés alapján 1929-ben 99 évre kapott használatra a korabeli Csehszlovákia. Gróf Bethlen István miniszterelnök 1921. augusztus 12-én javasolta a Minisztertanácsnak a Csepeli Szabadkikötő létrehozását. Napjainkban a kikötőbe vasúton érkezik az árú.
A gazdaságföldrajz angol irodalmában a hazánkhoz hasonló helyzetű országokat a „landlocked” jelzővel minősítik. Ez azt a hátrányt fejezi ki, hogy a kontinens belsejébe „bezárt” országnak nincs tengeri kijárata, kikötője, ezért termékeit csak a kontinensen belüli, nagyságrendekkel költségesebb földi szállítással tudja a világpiacra juttatni. A bezártság megszüntetése tehát a „bezárt” ország gazdasági fejlődésének, versenyképességének előfeltétele.
Magyar Köztársaság 1948-ban a belgrádi egyezményhez való csatlakozása során kötelezettséget vállalt, hogy Duna Bizottság ajánlása szerinti hajózási paramétereket biztosít a Dunán. Az 1948-ban Belgrádban vállaltakat a Magyar Országgyűlés a 2000. évi CXIV. törvény elfogadásával ismételten becikkelyezte.
Hasonlóan határozott az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992-ben. A Bizottság határozatát az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája 1994-ben jóváhagyta. A nemzetközi jogforrások betartását a közlekedési kormányzat számára a FIDESZ-KDNP frakció akadályozza. A FIDESZ-KDNP frakció politikai határozatával tiltja meg a Dunán duzzasztások létesítését.
SZRGEJEV Vlagyimir Nikolájevics excellenciás úr
nagykövet
Iain Lindsay excellenciás úr
nagykövet.
Colleen Bell excellenciás úrhölgy
nagykövet
Tárgy: KÉRÉS
Tisztelt Excellenciás Úrhölgy és Excellenciás Urak!
A párizsi békeszerződés (1947.vfebruár 10.) VII. rész „A DUNÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK” cím alatti 38. cikkelye kimondja a Dunán való hajózás szabadságának az elvét.
A VIII. rész 39. cikkelyének 1. pontja szerint a Szovjetunió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok budapesti diplomáciai képviselőinek vezetői fogják, egymással egyetértésben eljárva, képviselni a Szövetséges és Társult Hatalmakat a magyar kormánnyal szemben minden olyan kérdésben, amely a jelen szerződés végrehajtására és értelmezésére vonatkozik.
A VIII. rész 39. cikkelyének 2. pontja szerint a magyar kormánynak meg fognak adni minden olyan iránymutatást, technikai tanácsot és felvilágosítást, amely a jelen szerződés betű és értelem szerinti gyors és hatékony végrehajtásának céljából szükséges lehet.
Az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága 1992. március 12-én hozott 30. számon határozatot a Duna hajózhatóságáról.
A Bizottság 30. sz. határozata értelmében a Duna magyarországi szakasza Szap (a bősi alvízcsatorna torkolata) és Budapest között VI/B, míg Budapest és a déli országhatár között VI/C kategóriájú nemzetközi jelentőségű víziút.
A 378 km hosszú magyar Dunán a több mint 50 hajózási akadály (gázló, szűkület) fele (28) a 170 km hosszú Szap – Budapest szakaszon található, ahol gyakorlatilag folytonos, 5 – 20 km között változó, összesen mintegy 40 km hosszú sorozatot alkotnak.
Kéréssel fordulok Excellenciás Úrhölgyhöz és Excellenciás urakhoz.
Kérem, adjanak iránymutatást, technikai tanácsot és felvilágosítást, a magyar Kormánynak, hogy a Duna magyarországi szakaszán a fenti hajózási paraméterek milyen módon biztosíthatók.
Számítok Excellenciás úrhölgy és a Excellenciás uraknak a reális zöldek civil szervezet kérésének a teljesítésére, amelyet előre is köszönök .
Budapest, 2016. október 21.
Őszinte nagyrabecsüléssel: Juhos László, reális zöldek elnöke
Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »
