Puskával kell megvédeni a tulajdont a magyar állammal szemben?

„Nehogy már a 21. században puskával kelljen megvédeni a tulajdont, ráadásul a magyar állammal szemben!” – fakadt ki a karádi jegyző a Somogy megyei község képviselő-testületének rendkívüli ülésén. Márpedig Nagy Gábor meglehet, a jövőbe látott; huszonhét helyi szőlősgazda területét ugyanis az állam egyik napról a másikra, részben, vagy teljes egészében, de egyszerűen lenyúlta. No persze, az állam mögött ma még ismeretlen, de feltehetően befolyásos, térségbéli 
„agrárpotentátok” bújhatnak meg…

„Gusztustalan!” – így minősítette Nagy László György a történteket azon a karádi képviselő-testületi ülésen, melyen egyhangú szavazással úgy döntöttek: a község önkormányzata eljár a huszonhét gazda érdekében, vagyis azt kezdeményezi az illetékes hatóságoknál, hogy sürgősen függesszék fel a jogsértő tulajdon-nevesítést. 

Nagy László György nemcsak önkormányzati képviselő Karádon, hanem egyike az érintett szőlőtulajdonosoknak. – Majdnem harminc éve ültettünk, majd azóta termelünk szőlőt Karádon közel százan egy hajdani állami gazdasági, osztatlan közös területen – magyarázta. – Közvetlenül húsvét előtt kaptuk kézhez azokat a dokumentumokat, melyekből az derült ki: az osztatlan közösben tulajdonrésszel rendelkező állam képviseletében valakik kimérették az állami részt, s az így keletkezett 3,6 hektár éppen az említett huszonhetek szőlője, noha a területen akad szántó és agyaggödör is… 

Az érintett gazdák a helyi képviselő-testület segítségét kérték. – Minden tőkét mi ültettünk, az állam ide nem tett be egy forintot sem, úgy maradt benne az egykori állami gazdasági osztatlan közösben, hogy a 24 hektárnak csak a kétharmadán lehet szőlőt művelni, egyharmada erre alkalmatlan – folytatta Nagy László György. – Egészen idáig úgy gondoltuk, amit mi ültettünk és műveltünk, az szent és sérthetetlen, azt senki el nem veheti. Mi az, hogy az állam kiméreti a saját részét? Idejön az állam és pont ez a karádi 3,6 hektár szőlő kell neki? Ki áll vajon emögött? Magyarországon, a 21. században el lehet venni valakitől azt, amit harminc éve művel, amin termel, amit örökölt, ami hozzá nőtt? Annyit sikerült kiderítenünk, hogy még 2012-ben két magánszemély kérte a tulajdon-nevesítést, de a földmérők nem árulták el, hogy kik. Sejtjük, egyszer majd talán kiderül, hiszen előbb-utóbb a többi gazda szemébe kell nézniük.

Komáromi József képviselő hihetetlennek titulálta a történteket, hozzátéve, hogy „mindenfelé a vidék, a gazdák támogatásáról hallani, ez viszont annak a szöges ellentéte”.

Schádl Szilárd karádi polgármestert is felháborították a történtek, amikor megtudta miről van szó, azon nyomban összehívta a képviselő-testületet, hogy tegyenek valamit a helyi gazdák érdekében. – Félő, hogy lesznek még hasonló esetek az országban, a karádi önkormányzat kezdeményezése azonban úttörő, precedens értékű lehet – vélekedett a faluvezető. – Nagy kérdés, mi az állam szándéka az elvett 3,6 hektárnyi szőlővel, biztosan akadna rá vevő, de idáig nem szeretnénk eljutni. Bízunk benne, hogy sikerülhet még visszafordítanunk a folyamatot és nem kerül veszélybe sem Karádon, sem másutt a szőlőtermelők megélhetése.

A karádi testület rendkívüli ülésén egyébként éppen az a képviselő nem jelent meg, akit a legjobban vártak, lévén, hogy a Somogy megyei agrárkamara vezető beosztású alkalmazottja… Az érintett gazdák ellenben elmentek az ülésre, ott is hangot adtak felháborodásuknak. Egyikük szerint már önmagában az jogsértő, hogy az állam kimérette a saját részét az osztatlan közösből, hiszen anno a kárpótlás során egykori állami gazdasági dolgozókként kapták a területet, emiatt a törvény szerint nem lehetett volna kiméretni. Amikor a törvény 2012-ben lehetőséget adott az osztatlan közös birtokok nevesítésére, ők is kérték ezt, de azt a választ kapták: nem lehetséges. A szőlőtermelők azt kérdik: ők már metszettek, de vajon ki fog szüretelni? És hogy valóban szükség lesz arra a puskára?…

Fónai Imre

Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »