Puha fasizmus uralkodik Magyarországon, amelynek a csillogó Budapest nem az igazi arca

Puha fasizmus uralkodik Magyarországon, amelynek a csillogó Budapest nem az igazi arca

A modern Magyarország igazi arca nem a csillogó Budapest, hanem a szögesdrót a határon, az, hogy a fiatal menekülteket hagyja a földön aludni, illetve az, hogy a határőr újságírókat vegzál. Hosszú cikket írt Magyarországról az amerikai Vox újságírója, amelyet olyan áhítattal szemlézett a HVG, hogy külön érdekes a zsidó lap „Meghalt a demokrácia Magyarországon, ez már puha fasizmus” címen futó kivonatát. Alább a cikkük.

Terjed az új típusú autokratikus hatalomgyakorlás Európában, Zack Beauchamp az amerikai Vox hírportál újságírója pedig átfogó cikket írt arról, hogy épült le a demokrácia Magyarországon. A Vox cikke a magyar-szerb határon indul, júniusban, amikor ott járt Beauchamp két afgán fiúval, Hashmattal és Faizzal beszélt, akik egy koszos sátorban éltek a határkerítéstől nem messze. Rövid határlátogatása nem múlt el anélkül, hogy ne találkozott volna a magyar rendőrséggel, egy határvadász azt üvöltötte felé, hagyja abba a kerítés fotózását.

Abbahagytuk a beszélgetést és visszaszálltunk a kocsiba. A rendőrautó hosszan követett minket. Így mennek itt a dolgok, egy tízmilliós, szárazfölddel sem rendelkező országban, Ausztria, Ukrajna és Románia között.

Amikor a kampány idején Magyarországon volt az újságíró, Budapest majd belefulladt a választási plakátokba, mintha „kétségbeesetten próbálnának meggyőzni mindenkit, a magyar demokrácia él és virul.” Azonban Beauchamp szerint a modern Magyarország igazi arca nem a csillogó Budapest, hanem a szögesdrót a határon, az, hogy a fiatal menekülteket hagyja a földön aludni, illetve az, hogy a határőr újságírókat vegzál.

Ez az autoriter magyar állam valódi arca, Magyarország egy önkényuralmi rezsimmé vált nyolc év alatt.

„Hívjuk ezt puha fasizmusnak” – írja a cikk szerzője. Ugyanis szerinte ez egy olyan politikai rendszer, ahol leuralták a társadalom összes szegletét szinte, ahol hatalom van, ott magukhoz ragadták az irányítást – mindezt „kemény” intézkedések nélkül.

Hírdetés

A szerző szól a közelgő EP-választásról, Európa megosztottságáról, a populisták erősödéséről és Steve Bannon térségbeli megjelenéséről is, aki Orbánt az egyik legjelentősebb figurának nevezte nemrég. „Amerikának résen kell lennie” – írja Beauchamp.

Hosszú, de végtelenül izgalmas írását a szerző azzal zárja, hogy ha ez a fajta fasizmus terjedni kezd, szükség lesz egy mozgalomra, benne aktivisták új generációjával, akik képesek lesznek felvenni a küzdelmet Orbánnal és társaival.

Eddig tartott a Trump-ellenesség motiválta összefoglalójuk, amely részletesen csak a Vox-cikk első harmadára tért ki. A továbbiak, a választások története, a centrális erőtér, a médiabirodalom kiépítése valóban nem újdonság nekünk, és egy jó részük jogos megállapítás. A magasztalt cikk durva tévedései viszont igen. Legalábbis számunkra, ha a HVG-nek már nem.

Nézzünk csak pár, az ideológiai vakságra pár jellemző apróságot:

  • a Vox szerzője szerint Magyarországot a 1990 és 2010 közötti mintaszerű demokratikus átalakulása miatt szokás emlegetni, mintha a Gyurcsány-féle rendőrterror, a megcsonkított országunkon kívül rekedt nemzettársaink támadása már nem találna a szabadságjogokra voxos és liberális elvtársi fülekre
  • az elszakított magyarokról azért megemlékezik: választójogot kaptak, és ők teszik ki a választópolgárok 10 százalékát – arról már egy szót sem szól, hogy a mandátumokban egyáltalán nem szerepelnek ilyen súllyal
  • igazán kiváló ízléssel válogatott a Vox cikkírója, kivel és hol érdemes beszélni: jutott neki Szelényi Zsuzsa (a korai vadlibsi Fidesz és az Együtt politikusa volt korábban a most nagyon független), Homonnay Gergely (Mi vagyunk többség! tüntetések egyik jobboldlaisággal nem vádolható szervezője), Győri Péter (a korábbi józsefvárosi "független" polgármester-jelölt, egy kis SZDSZ-es folttal a múltból) egy romlebuj a VIII. kerületben, és nem mulasztotta el megemlíteni a kerület nagyszerűségét, hiszen erős ott a zsidó kultúra, közel Pride-szervezők és a baráti újságírók – a magyarokról így lehet a legtöbbet megtudni
  • Vagy úgy, hogy sokat és kizárólagosan a balliberális sajtót fogyasszuk, és az elfogult, dezinformált külföldi kollégáikat.

    (Kuruc.info)


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »