Valamivel kevesebb, mint másfél millió gyerek kezdte el idén a tanévet, miközben a kormány úgy viselkedik, mintha nem kopogtatna a járvány negyedik hulláma az ajtónkon – fogalmazott az InfoRádiónak a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Totyik Tamás hozzátette, az iskolások kevesebb, mint harmada kapott eddig oltást, ennek ellenére a többi közt nincs járványügyi protokoll, nincs utalás a tesztelésre és a kontaktkutatásra sem, az intézményvezetők pedig nem rendelhetnek el tantermen kívüli oktatást a 6. osztálytól magasabb évfolyamokban. Az alelnök a pedagógushiány kapcsán megjegyezte, hogy tudnak olyan iskoláról, ahol a fociedző tartja a testnevelés órát.
Másfél milliónál valamivel kevesebb gyermek kezdi meg idén a tanévet az óvodától a középiskoláig bezárólag, miközben a védő-, illetve óvintézkedések nagyon felületesek – mondta az InfoRádiónak Totyik Tamás, aki szerint „a kormány úgy viselkedik, minthogyha nem kopogtatnak a negyedik hullám az ajtón”.
Hozzátette: nincs járványügyi protokoll, például, hogy milyen fertőzöttség esetén kell bezárni egy oktatási intézményt, vagy kell tantermen kívüli oktatást, esetleg tanítás nélküli munkanapot elrendelni, de azt is sérelmezte, hogy a kontatkutatásra és tesztelésre sincs semmiféle utalás. Ugyancsak komoly gondnak látja, hogy a napokban kiadott Emmi-levélben, az szerepel, hogy a 6. osztálynál magasabb évfolyamokon – főszabályként – tantermen kívüli oktatás nem rendelhető el.
Szerinte mindez az átoltottságra hivatkozva, a járvány berobbanásakor „nagyon komoly játék a tűzzel”.
Totyik Tamás megjegyezte, álláspontjuk szerint egyébként nem a diákokat, és különösen nem a pedagógusokat kell azért hibáztatni, hogy alacsony a tanulók átoltottsági szintje, mert úgy vélik, a kormány semmilyen médiakampányt nem folytatott egy-két hivatalos bejelentésen kívül – jelezve, hogy mondjuk a szülőket nem győzték meg arról, hogy nem jár veszéllyel a gyerekek oltása. A PSZ ismeretei szerint a pedagógusok közel 90 százaléka már felvette az első oltás, és azoknak a háromnegyede a másodikat is.
A Pedagógus Szakszervezet szerint – szemben a minisztérium álláspontjával – létező probléma a tanárhiány. Totyik Tamás példaként említette, hogy tudnak olyan oktatási intézményről, ahol rámutatással döntötték el, ki fogja a kémiát tanítani, és olyanról is, hogy egy iskolában a fociedző tarja a testnevelés órát, vagy a nyugdíjas óvodapedagógus a napközis foglalkozást. A PSZ számításai szerint mintegy
/* (c)AdOcean 2003-2018, portfolio_hu.Infostart_2018.mobile_site.cikkek.banner_cikkozi_extra */
ado.slave(‘adoceanindexhuokdtbqijve’, {myMaster: ‘dBfmGy0C0lT8mfY5Mfg2WBNH8U_KL2dR9EYdt6o1mXz.47’,
onServerEmission: function(){document.getElementById(„y-adoceanindexhuokdtbqijve”).classList.add(„uysdfa6ds”);},
onServerEmissionEmpty: function(){}
});
12 ezer főállású pedagógus hiányzik a rendszerből,
amit „ad-hoc megoldásokkal próbálnak palástolni”. És ettől még inkább súlyosabb lesz a helyzet a következő öt évben, amikor a nyugdíjba vonulók és a pályán maradók száma között 22 ezer lesz a különbség – tette hozzá. „Ez még nagyobb veszteséget jelent az óvodáktól a középiskoláig bezárólag.” Totyik Tamás arra is figyelmeztetett, hogy két éven belül a Pedagógus II. minősítést megtagadók számára a munkahely automatikusan megszűnik, ami számításuk szerint 6-7 ezres tömeget fog jelenteni.
Ezért a Pedagógusok Szakszervezet kezdeményezte az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy a nemzeti köznevelési törvényben és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletekben módosítsák a kötelezőségét a Pedagógus II. minősítsenek, és csak mint lehetőség maradjon meg.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
