„Progresszív”.Sokat hallom mostanában ezt a kifejezést.
Festményre, prózára, zenére is alkalmazzák. Olykor még ideológiára is..
Megnéztem az ebbe a nézetrendszerbe sorolt képeket, prózairodalmi szövegeket, a zajzenéket, az ideológiai megközelítést, s kikövetkeztettem, hogy progresszívvá attól válik valami, ha nem tisztességesen, becsülettel, hanem hibásan, felibe-harmadába teszünk, vagy kontár módra végzünk el valamit.
A progresszív regényben nincs cselekmény, a progresszív festményen nem látszik semmi értelmes, vagy csak vázlatosan, odavetve, a zenében hangszer helyett hordókat csépelnek, s a politikus azt mondja, hogy ha én a saját fajtámat jobban szeretem, mint a jöttment idegent, akkor rossz vagyok.
Ha odaégetem a rántást, nem húzom le a WC-t, rosszul szerelem meg a villanykapcsolót, és lukas cipőben megyek színházba, akkor már progresszív vagyok?
Forrás:pozsonyiadam.blogspot.com
Tovább a cikkre »
