Őseink állhatatossága ma is példamutatásként szolgál, az, ahogy ők a saját józan érdekeik mellett kiálltak, ahogy nem hajtottak fejet az idegen akarat előtt, a 21. században is követendő példa számunkra – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár vasárnap este Marosvásárhelyen.
Potápi Árpád János a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) rendezvényén vett részt a Kultúrpalotában, ahol a madéfalvi veszedelem hőseire emlékeztek a véres történelmi esemény 260. évfordulóján.
Beszédében rámutatott: ahogy 1764. január 7-én, napjainkban is vannak „olyan gőgös újítók, akik minden emberi józansággal szemben akarják érvényesíteni a terveket”. Közös felelősség ellenállni, megtartani őseink állhatatosságát, hitét, a nemzethez való ragaszkodását – mondta.
Az államtitkár emlékeztetett: maga is székely, annak a közösségnek a tagja, melyet családi történelme révén személyesen érintett a madéfalvi népirtás. Ősei bukovinai székelyek, és nagyszülei sokat meséltek ennek a közösségnek az életéről – mondta, hozzátéve, hogy felmenői a 20. században Bonyhádon találtak otthonra.
Aláhúzta: a hagyományok tisztelete nem bezárkózást vagy elzárkózást jelent a külső hatásoktól, hiszen a székely befogadó, beilleszkedő és szerethető nép. „De a befogadás és a beilleszkedés soha nem jelentette, ma sem jelentheti önmagunknak a feladását” – mondta az államtitkár.
Kitért arra, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve a nemzetpolitikában, és hangsúlyozta, hogy az erdélyi, romániai választások tekintetében is annak kell lennie. „A magyar képviselet tekintetében összefogásra van szükség. A politikai képviselet segít megtartani minden más intézményrendszert. Ez szükséges ahhoz, hogy a nemzeti érdekérvényesítés minden szinten megvalósuljon” – húzta alá, és kérte az SZNT tagjait: támogassák a nemzeti összefogást Erdélyben.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke kifejtette: a madéfalvi veszedelem a jövőbeli feladatokra figyelmeztet. Bejelentette: az SZNT megkezdi az előkészületeket a március 10-i Székely szabadság napjára, ahol hatékonyan fel kell lépni a tervezett romániai közigazgatási átszervezés ellen.
A madéfalvi veszedelemre emlékeztetve rámutatott: 1762-1763 a székely nemzeti ellenállás évei voltak, mivel Mária Terézia birodalomszervező tervei a székelység életformáját akarták felforgatni. „Ha megfosztják a kultúrájától, a hagyományaitól, ezzel a székely közösség szűnik meg. Nem kiváltságokért küzdöttek ebben a két évben, hanem az életükért. A székely nép létéért” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, „a székely a jog népe”, akkor is, ma is a jog eszközeivel próbál harcolni. Emlékeztetett a 2013-as székely menetelésre, és hangsúlyozta, hogy most is erőt kell felmutatni. „Mert, ha valaki meg akarja törni a székelyek hagyományát, a szokásait, a nyelvét, kultúráját, a közösség életét töri meg. Én bízom abban, hogy mi mindannyian tudatában vagyunk ennek” – mondta Izsák Balázs mindenkit arra biztatva, vegyen részt a március 10-i eseményen.
A marosvásárhelyi rendezvényen Ötvös József nyugalmazott református lelkész mondott áldást. A beszédeket a Maros Művészegyüttes előadása és Kilyén Ilka színművész fellépése követte.
1764. január 7-én a császári csapatok több száz, a határőrsorozás ellen Madéfalván egybegyűlt, tiltakozó székelyt mészároltak le. Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, ahol a csángók adtak nekik menedéket.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
