Popély Gyula könyvei mély benyomást keltenek a Felvidékhez is kötődő olvasóban. Hiszen az, hogy őseim faluját még ma sem nevezem Mislave-nak, hanem lelkemben és szívemben örökké Miszlóka marad, lételemmé, életszemléletté vált bennem. Akárcsak egykori horvátjárfalusi birtokunk, amelynek gyászos történelme is ott sajog bennem, mert a pozsony-ligetfalui mészárlás ennek a birtoknak a tőszomszédságában történt. Családom részbeni kiirtása is Csehszlovákiához, Szlovákiához kötődik, hiszen az ilovai börtön rémálma a családi krónikák által bennem is rémálommá lett.
Azt pedig, hogy mi miért és kiknek a bűne által történt, a legavatottabb tudós, a Magyar Tudományos Akadémia nagydoktora, Popély Gyula hosszú tudományos kutatások eredményeképpen fejti ki köteteiben, amelyek egyikével nemrégiben ajándékozott meg kortalannak tűnő barátom, és e témát illetően professzorom.
A könyv Szlovákia háborús történelmét, a fiatal állam köpönyegforgatását, kapzsiságát és embertelenségét mutatja be minden részletével, eddig kevésbé vagy egyáltalán nem ismert történéseinek, diplomáciai levelezéseinek és egyéb dokumentumainak ismertetésével. Ám mégsem e kor kusza históriája ragadott meg, olvasván az 1938-44-es szlovák államalapítás mesterkedéseit, hanem az, hogy abban a korban is épp ugyanannak a világpolitikai nyomásnak volt hazánk kitéve, mint amellyel ma is háborúzni vagyunk kénytelenek.
Hiszen mind a románok, mind a szlovákok, mind pedig az ukránok a magyar földre kacsintgatnak, miközben egyetlen európai szervezet sem áll ki a magyar kisebbség érdekei mellett, s az Európai Unió, amely legfőbb szövetséges ellenségünk, éppen úgy nyilvánosan, parancsra támadja hazánkat, miközben az uniós vezetők kenyéradó gazdája Amerikából üzenget, a „fasiszta diktátornak”, Orbán Viktor miniszterelnöknek címezve ostoba mondanivalóját.
Tehát, egyelőre nem dörögnek fegyverek, nem állnak hadseregek a maradék Magyarország határain, ám a hazai politika hasonló hezitálással, erőtlenül szemléli mindazt, ami történik, s alig vannak határozott lépések – mert hát… demokrácia van. Még mindig azt hisszük, hogy a proli házmesterrel lehet Mozartról is beszélgetni. Jó volna tehát, ha politikusaink figyelmesen elolvasnák Popély Gyula könyvét, mert ez igen hasznos történelem, és politikatörténet egyben.
Ha túloztam, az attól lehet, hogy negyven éve próbálok a nemzet céljaiért írni, hadakozva szocialista, liberális és nemzeti erőkkel, amely utóbbiak a tények helyett máig a demokrácia ködében tapogatóznak, valós politikai megoldások és új szövetségkeresés helyett…
Popély professzor könyve tehát nemcsak a múltat ismerteti meg, hanem figyelmeztet a jelen gyengeségeire és ebből fakadóan a jövő bizonytalanságára is egyben.
A szerző egyháztörténet kutató, író
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
