2016. novemberében néhány hazafi és az Ultras Csapod szurkolói csoport megmentett és felújított egy emlékkeresztet. Ezt a keresztet Mészáros Gézának, a Magyar Királyi Honvédség repülőhadnagyának emlékére állították, aki Csapodon, a Szobavölgy-dűlőnek nevezett területen zuhant le.
A repülőhadnagy haláláról és az emlékkereszt feltámadásáról korábban itt és itt számoltunk be.
A hazafiak a felújítást követő évben is kilátogattak leróni tiszteletünket a repülőhadnagy halálának évfordulója alkalmából, de az első szervezett megemlékezésre csak 2018-ban került sor. A megemlékezést idén, a szerencsétlenség 80. évfordulóján is megtartották és meglepődve tapasztalták a viszonylag nagy érdeklődést. A megemlékezés lebonyolítását a Maderspach Kommandó is segítette, de megjelent a Honvéd Hagyományőrző Egyesület soproni tagozata is.
Részlet a szervező, Kovacsics Norbert beszámolójából:
Az emléksétának több állomása is volt. Az első, a csapodi templomkertben található obeliszk, melyet három hős honvéd emlékére állíttatott Csapod község lakossága. Következett az I. és II. világháború hőseinek emlékére állított két emléktábla. Itt ismertetésre került több szomorú sors illetve hősies halál története, melyek feljegyzését Horváth Lajos bácsinak köszönjük.
A következő állomás a Trianon-emlékmű volt. Itt csak pár perc erejéig álltunk meg, mert szorosan nem kapcsolódott megemlékezésünk témájához, ám mindenképpen szerettük volna, hogy minden résztvevő láthassa. Az emlékmű állításának ötlete az Ultras Csapod csoporttól ered, a térkövezésen kívül minden munkát mi végeztünk az emlékműnél.
Mohr János sírja. Meglátogattuk a 2015-ben csapodi lakosok adományaiból felújított síremléket, a honvéd halálának ismertetése után indultunk tovább a megemlékezésünk fő pontjához, az emlékkereszthez.
A megemlékezésen a szerencsétlenség ismertetése mellett kitértünk a kereszt történetére és még sok egyéb érdekességre. Az első keresztet már a szerencsétlenséget követő években felállították, ráadásul abból a fából készült melyet a repülőgép kidöntött. Az 1990-es évek elején állították civilek a Kapuvári Erdészet segítségével, és mi ezt a keresztet újítottuk fel.
A legérdekesebb és legmeghatóbb pillanat az az esemény végére volt időzítve. A közösségi médiának hála feltudtam venni a kapcsolatot Mészáros Géza bácsival, akinek a hősi halált halt repülőhadnagy a nagybátyja volt. Megkértem, hogy írjon egy levelet, amit felolvashatok a megemlékezőknek, természetesen vállalta amit ezúton is nagyon szépen köszönök neki!
A levél záró sorait szeretném idézni:
„Az én Egerben zajló gyermekkorom az egri hősök, az Egri Csillagok bűvöletében zajlott, katonásdit játszva az ő életüket és halálukat éltük újra meg újra. De szívünkben nagybátyám, „Géza bácsi” repülőhadnagy hősi halála olyan súllyal volt élő valóság, hogy noha nem tiltotta senki, ő soha nem szerepelt a játékainkban. Csapodi emlékhelyének története visszarepítette őt az égbe, és mára ott ragyog a reánk tekintő csillagok között. Ez a fényesség legtisztábban erről a helyről látható. Ezért azt kérem, amikor a hős pilótára emlékeznek, itt, ezen a helyen vegyék számba és oltalmukba saját családjuk veszteségeit, a nyílt harcban elesetteket, az elhurcoltakat, a hír nélkül soha vissza nem térőket, és mindazokat, akik ismeretlen helyen vannak eltemetve! Nézzenek rájuk, mint csillagokra, és ha lehet, szeressék őket önmagukkal együtt, elevenként itt a földön, és élőként a halálon túli örökös létezésben!”
Köszönöm szépen Géza bácsi azt az élményt amit a levél felolvasása jelentett!
Örök dicsőség a hősöknek!
(Kuruc.info)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
