Szijjártó Péter kiemelte: a Trump-adminisztrációval számos azonos vagy hasonló megközelítést képviselnek, „hazafias politikát folytatnak, a nemzet az első”, illetve mindkét ország keresztény közösség megvédését képviseli világszerte. Arról is beszélt, hogy a magyar külpolitika a kölcsönös tiszteleten alapul, majd bejelentette: Magyarország meg fog vétózni az Európai Unióban minden olyan állásfoglalást, ami az Egyesült Államok szuverén politikai döntéseit kritizálja.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett rá: a két ország védelmi együttműködési kereteit rögzítő megállapodást 1997-ben kötötték, azóta azonban megváltoztak a biztonsági kihívások, ezért modernizálni kell az egyezményt. A tárgyalásokat lezárták és a megállapodás szövegét a jövő héten az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elé terjesztik – tette hozzá Szijjártó. Azt is bejelentette: fontos tárgyalásokat folytatnak beszerzésekről is, és nemsokára szintén a honvédelmi bizottsághoz fordulnak a közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer kapcsán.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarországnak fontos a 150 ezer Kárpátalján élő magyar sorsa, ezért nem tud geopolitikai kérdésként tekinteni az ukrán helyzetre.
Azt is mondta: Magyarország részesedése az EU és Kína közötti kereskedelmi forgalomból 1,2 százalék, és képmutatás Magyarországot azért bírálni, hogy szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, miközben „üzletek köttetnek” Nyugat-Európa és Oroszország között.
Szijjártó Péter kitért arra: amerikai kollégája segítségét kérte, hogy az ExxonMobil mielőbb hozzon döntést, és kezdjék meg a kitermelést a romániai gázmezőkről, mert ezzel Magyarország előreléphet a gázbeszerzés diverzifikálásában.
Megjegyezte: az Egyesült Államok a második legnagyobb beruházó Magyarországon, 1700 amerikai vállalat 105 ezer magyarnak ad munkát.
Kérdésre kijelentette: Magyarország együttműködése Kínával vagy Oroszországgal nem befolyásolja azt, hogy az ország megbízható szövetséges a NATO-ban. Az Oroszországhoz fűződő viszony miatt Magyarországot érő kritikákkal kapcsolatban kiemelte: nem magyar vagy közép-európai energiacégek építenek gázvezetéket a Gazprommal.
Közölte: Közép-Európa egyoldalúan függő helyzetben van Oroszországtól az energiabeszerzés tekintetében, pedig „mi mindent megtettünk, minden beruházást végrehajtottunk”, hogy más forrásból is tudjunk gázt vásárolni.
Szijjártó Péter véleménye szerint a szövetségeseken múlik, hogy sikerül-e a diverzifikáció, de Nyugat-Európának ma nem érdeke, hogy Közép-Európának ez sikerüljön, különben nem építene új gázbeszerzési útvonalat Oroszország és Németország között. Ezzel Nyugat-Európa energiabiztonsága javulni fog, „mi meg várunk, hogy a szövetségeseink olyan döntéseket hozzanak, hogy mi is tudjunk más útvonalon” gázt venni – magyarázta a külügyminiszter.
Pompeo: nem engedhetjük meg, hogy Putyin „éket verjen barátaink és a NATO közé”
Az amerikai külügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy országa eddig távol tartotta magát Közép-Európától, mert az így keletkezett űrt a versenytársak töltik be. Mike Pompeo üdvözölte a két ország közötti védelmi együttműködési megállapodás szövegének véglegesítését, továbbá azt is, hogy Magyarország harci eszközöket szerez be országától.
Az ukrajnai kapcsán azt mondta: nem engedhetjük meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „éket verjen barátaink és a NATO közé”. Mike Pompeo bírálta Kínát is, ami az Egyesült Államok szerint hídfőállást próbál létrehozni Európában.
Az amerikai külügyminiszter egy magyar középiskolásoknak szóló ösztöndíjprogramot is bejelentett, de a korrupció elleni harc támogatásáról is szólt.
Hozzátette: szeretnék megerősíteni a rendészeti együttműködést. Mike Pompeo mentor- és tréningprogramok létrehozásának szándékáról is szólt.
A külügyminiszter a magyar gázbeszerzés diverzifikálását érintő kérdésre azt mondta: az nemzetbiztonsági kérdés. Minden európai ország célja az alternatív energiaforrások biztosítása – közölte.
Civil szervezetek képviselőivel találkozott az amerikai külügyminiszter
A Magyarországra látogató Mike Pompeo civil szervezetek képviselőivel is találkozott Budapesten: Pardavi Mártával, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökével, Kapronczay Stefániával, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatóval és Léderer Sándorral, a K-Monitor igazgatójával. A témák között szerepelt a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a civilek helyzete, illetve a magyarországi korrupció. A civil szervezetek szerint a találkozó létrejötte és a véleményük iránti nyitottság ismét bizonyította, hogy az amerikai vezetés szövetségi kapcsolataiban is elkötelezett a jogállamiság értékeinek és a civil társadalom szerepének megvédésében – olvasható az MTI összefoglalójában.
(Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
