Politikai reklám vagy független tájékoztatás? Szabályoznák a helyi lapok működését Koleszár Linda2026. 07. 30., cs – 11:42
A Transparency International Szlovákia (TIS) szerint a legnagyobb szlovákiai önkormányzatok jelentős részében hiányoznak azok a szerkesztőségi garanciák, amelyek biztosíthatnák a kiadványok pártatlan és kiegyensúlyozott működését. A szervezet ezért mintaszerű szerkesztőségi szabályzatot dolgozott ki, amely az önkormányzatok számára szolgálhat iránymutatásként.
A Transparency International Szlovákia új kezdeményezésének célja a városi újságok szerkesztési környezetének javítása. A szervezet a cseh Oživení egyesület szakértőivel együttműködve készítette el azt a mintaszerű szerkesztőségi szabályzatot, amelyet a nyomtatott önkormányzati periodikákat kiadó települések saját szabályozásuk kialakításakor vagy felülvizsgálatakor is felhasználhatnak.
A TIS szerint a kérdés különösen jelentős a megyei és önkormányzati választást megelőző időszakban. Az önkormányzati újságok ugyanis közpénzből működnek, miközben a kiadó szerepét jellemzően maga az önkormányzat tölti be. A szervezet szerint ebből olyan helyzet alakulhat ki, amelyben ugyanaz a politikai vezetés egyszerre felelős az újság kiadásáért és jelenik meg annak tartalmában.
A TIS korábbi kutatása alapján, amelyről már részletesen beszámoltunk, a száz legnagyobb városi újság közül mindössze hét szerkesztősége működött olyan körülmények között, amelyeket a szervezet megfelelőnek minősített.
Kapcsolódó cikkünk
A Transparency International Slovensko (TIS) hét megyei és 84 városi, az önkormányzatok által kiadott lapot vizsgált. A legtöbb az önkormányzati lap a helyi többség szócsöve, sokszor az ellenzék egyáltalán nem kap megszólalási lehetőséget. A jobbak, de a legrosszabbak között is vannak magyarlakta települések.
A legnagyobb szlovákiai városok hivatalban lévő vezetői és a megyei elnökök előnyben vannak az őszi választások előtt. Oldalukon állnak a befolyásos városi és megyei újságok, amelyek az objektív tájékoztatás helyett gyakran inkább az ő sikereik népszerűsítésére összpontosítanak, derül ki a TIS értékeléséből. A szervezet legfrissebb megállapításai szerint a PR-hírek e két sajtócsoport tudósításainak akár egyötödét is kiteszik. A közelgő választásokkal a helyzet tovább romolhat.
A Transparency Newsroom program keretében a TIS már negyedszer értékelte a közel száz legnagyobb helyi önkormányzat és a megyék újságjainak közszolgálati jellegét, a „Szócsövek” elnevezésű felmérésben. Az átlagtól jelentősebben (60% feletti Benefit-indexszel, illetve B vagy annál jobb osztályzattal) mindössze 12-nek sikerült elszakadnia az összesen 84 értékelt városi lap közül. Ezzel szemben csaknem a felük (37) a káros sávban végzett (50% alatti pontszámmal és C vagy rosszabb osztályzattal). A megyéknél még kedvezőtlenebb a helyzet: a hét kiadott megyei újságból hat a káros sávba került.
Nem adnak teret a kritikának
Nem jó a helyzet a kritikus vélemények számára biztosított lehetőség szempontjából, derül ki a TIS elemzéséből. A vizsgált városi lapok 71 százaléka egyáltalán nem biztosított teret az ellenzék álláspontjának. A helyzet az elmúlt négy évben romlott, 2021-ben még csak a lapok 59%-ába nem jutott be egyáltalán a helyi ellenzék.
A TIS 5 csoportba osztotta a lapokat, a legjobb – A – minősítést csak 3 település lapja kapta meg, magyar település nincs köztük. Az átlagtól jelentősebben – 60% feletti eredménnyel, illetve B vagy annál jobb osztályzattal – mindössze 12-nek sikerült elszakadnia az összesen 84 értékelt városi lap közül.
Itt már találunk magyarlakta településeket, a legjobb, a 10. helyen a Párkány és Vidéke szerepelt, de ebben a csoportban van a szenci, a galántai, a lévai és a somorjai lap is.
Ezzel szemben csaknem a lapok fele – 37 – a káros sávban végzett, 50% alatti pontszámmal és C vagy rosszabb osztályzattal. A nagymegyeri, a dunaszerdahelyi és a füleki lapok C, a komáromi D osztályzatot kapott. A teljes listát itt lehet megtalálni.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület november 4-én, kedden megtartott ülésén döntött arról, hogy 2026. január 1-jétől határozatlan időre felfüggeszti a város lapja, a Gömöri Hírlap (Gemerské zvesti) kiadását. A döntést titkos szavazáson hozták meg, a 17 érvényes szavazólapból 12-en támogatták a javaslatot.
A kezdeményezés Michal Demeter városi képviselő nevéhez fűződik, aki a költségvetéshez benyújtott módosító indítványként javasolta a lap megszüntetését. Indoklása szerint a cél a városi kiadások csökkentése.
Érdekesség, hogy a testület már hozott egy hasonló határozatot júniusban, amikor is szintén Demeter javaslatára elfogadták a Gömöri Hírlap kiadásának felfüggesztését, azonban mivel a polgármester nem írta alá a határozatot, az nem lépett érvénybe.
Titkos szavazás
Demeter a vita során azt is kérte, hogy a szavazás titkos formában történjen, ezzel elkerülve az esetleges befolyásolást. A képviselők ezt elfogadták, így titkos voksolás keretében hagyták jóvá a lap leállítását.
A döntés értelmében a városi hivatal jövőre a város hivatalos Facebook-oldalán keresztül fogja tájékoztatni a lakosságot a helyi eseményekről, az intézmények működéséről és a programokról. A bejegyzések szlovákul és magyarul is megjelennek majd.
A képviselők ígéretet tettek arra is, hogy a hozzászólási lehetőségek nem lesznek letiltva, és a kritikus véleményeket sem fogják törölni.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület keddi (november 4.) ülésén jóváhagyta a Csodaszarvas-szobor felállításáról szóló határozatot. A testület immár harmadik alkalommal tárgyalta a kérdést, amely ezúttal is élénk vitát váltott ki.
Módosult tervek, új helyszín
A szoborállítás ügye tavasszal került először napirendre, amikor még az volt a terv, hogy a Csodaszarvas-szobor a Fő téren kap helyet. Ezzel párhuzamosan Matej Hrebenda szobrát a róla elnevezett könyvtár elé tervezték felállítani. A javaslatot Cziprusz Zoltán és Ivan Hazucha képviselők terjesztették elő, mondván, „egy szobor a magyaroknak, egy a szlovákoknak” – a testület akkor hosszú vita után el is fogadta a kezdeményezést.
Novemberre azonban a koncepció megváltozott. Juhász Péter megyei képviselő, Besztercebánya megye alelnöke ismertette, hogy kerekasztalt hívtak össze a városban, amelyre meghívták a magyar kulturális szervezetek képviselőit is. A megbeszélésen végül úgy döntöttek, hogy a szobrot nem a Fő téren, hanem más, méltó helyen állítják fel.
Mint Juhász elmondta, sokaknak nem tetszett, hogy a Fő téren új szobrokat helyezzenek el, ezért a szervezetek a status quo megőrzése mellett döntöttek. A választás végül a Jánosík és Kishonti utcák kereszteződésére, a posta mellé esett.
„Hiszem, hogy ennek a szobornak az elhelyezése szimbóluma lehet a két, illetve az utóbbi időben három nemzetiség és etnikai kisebbség együttélésének”
– fogalmazott Juhász Péter.
Ivan Hazucha (Smer) képviselő kijelentette, hogy nincs kifogása az új helyszín ellen, ám tartózkodni fog a szavazás során, mivel – mint mondta – a magyar képviselők nem garantálták számára, hogy adott esetben támogatnák egy „szlovák” szobor felállítását is a Kishonti utcán.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület október 7-én tartott ülésén elfogadta az idei év második költségvetés-módosítását. A változtatások után a legtöbb forrás az oktatásra, a projekt-előkészítésere és a városfejlesztési beruházásokra irányul. A Gömöri Hírlap megszüntetésére irányuló javaslatot viszont végül nem támogatták a képviselők.
Beruházások a városban
A módosított költségvetés több olyan konkrét projektet tartalmaz, amelyek közvetlenül is érezhető változásokat hoznak majd a város életében. A legjelentősebb fejlesztés a Nyugat lakótelep utcáinak felújítása, amelyre a város 726 ezer eurós támogatást nyert. Megújul a ravatalozó épülete is, amelyre 30 ezer eurót különítettek el.
A város emellett 5 ezer eurót biztosít a fedett uszoda projekttervének előkészítésére, a Tompa Mihály Alapiskola pedig 50 ezer eurós támogatásban részesül a felújításhoz. Az oktatási intézmények összességében több mint 1,1 millió euróval kapnak többet beruházásokra és működési kiadásokra.
A város új bevételi forrást lát a Rimaszombati Kártya (Karta Soboťana) programban is, amelyből mintegy 2000 kártya kibocsátásával 6 ezer eurós bevételre számítanak. A hajléktalanszállón a munkaügyi minisztérium támogatásából cserélik ki az elektromos hálózatot. A parkolóautomaták karbantartására 3 ezer euróval többet szánnak.
A város teljes költségvetése 3,85 millió euróval nő, döntően uniós és állami támogatások, illetve különféle átvett források révén, amelyek főként az iskolák és városi fejlesztések finanszírozását szolgálják. A beruházásokra szánt kiadások így már meghaladják a 6,1 millió eurót.
Rimaszombat emellett 610 ezer eurós hitel felvételét is tervezi, és 616 ezer eurót merít a városi tartalékalapból.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Botrányba fulladt a városi képviselő-testület szeptember 30-i ülése, amelyet majd három hónapos szünet után hívtak össze. A képviselők a programot sem tudták jóváhagyni, mert heves vita alakult ki a testületi ülésekről készült felvételek és azok közzététele körül.
Az ülésen több fontos napirendi pont is szerepelt, köztük a városi költségvetés módosítása, de ezek tárgyalására már nem került sor. Az ülés határozatképtelenné vált, miután több képviselő elhagyta a termet.
Kérdések a felvételek körül
A testületi ülés elején Halász Attila képviselő kért magyarázatot Jozef Šimko polgármestertől, kik azok a magánszemélyek, akik az utóbbi időben rendszeresen kamerával rögzítik az üléseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben az előző ülések teljes felvételei nem kerültek nyilvánosságra, csak rövid, összevágott részleteket közöltek az interneten, amelyeket Jozef Šimko polgármester saját közösségi oldalán használt fel.
Halász jelezte, nem kifogásolja, ha valaki rögzíti az üléseket, hiszen azok nyilvánosak, de a teljes anyagot is elérhetővé kell tenni, mert a szelektíven vágott felvételek alkalmasak lehetnek a képviselők lejáratására. Egyértelmű ígéretet kért a polgármestertől, hogy a jövőben a teljes felvételek nyilvánosságra kerülnek.
Jelezte, hogy amennyiben erre nem kapnak garanciát, frakciójával együtt távoznak.
A vitához hozzászólt Roman Vaľo képviselő is, aki kétségbe vonta a felvételeket készítő személyek motivációit és tolmácsolta a lakosság igényét, hogy a város hozza nyilvánosságra a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit.
Kapcsolódó cikkünk
Közbeszerzési visszaéléssel gyanúsítják Jozef Šimkót, Rimaszombat polgármesterét a kurinci üdülő csúszdaparkjának megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban. A nyomozás még folyamatban van – tájékoztatta a TASR-t Ivan Vozár, a Besztercebányai Kerületi Ügyészség szóvivője.
A polgármester ellen a losonci rendőrség indított büntetőeljárást még februárban. „A nyomozó a csúszdapark megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban indított büntetőeljárást Jozef Šimko polgármester ellen, a gyanú szerint 60 001 eurós jogosulatlan előnyhöz juttatta a közbeszerzés győztesét” – közölte Vozár.
Jozef Šimko áprilisban panaszt tett az eljárás megindítása miatt, de az ügyészség elutasította azt. „A nyomozás folyamatban van, ezért részletesebb információkkal nem szolgálhatunk” – tette hozzá az ügyészség.
A polgármester azt nyilatkozta a TASR-nek, hogy semmiféle visszaélés nem történt a csúszdapark hét évvel ezelőtti építésénél. „Az elmúlt 15 évben, amióta polgármester vagyok, már 18 büntetőfeljelentést tettek ellenem. Mindegyik megalapozatlannak bizonyult. A mostanit is az ellenfeleim politikai játszmájának tartom, és mindenkit biztosíthatok, hogy nem követtem el törvénysértést, még csak szabálysértést sem” – szögezte le.
Šimko tagad
Jozef Šimko polgármester tagadta, hogy ő rendelte volna meg a felvételeket, és hangsúlyozta: bárki készíthet felvételt a testületi ülésekről, hiszen azon nyilvánosak.
Szót kapott a felvételeket készítő Marián Dorkin is, aki még az ülés előtt éles szóváltásba keveredett az egyik újságíróval. Tagadta, hogy pénzt kapna a felvételekért, és kijelentette: a videóit úgy fogja megvágni, ahogyan ő akarja.
Mivel a polgármester továbbra sem garantálta, hogy a teljes, vágatlan felvételek elérhetővé válnak, Halász Attila vezetésével az Alternatíva frakció képviselői elhagyták az üléstermet. Csatlakozott hozzájuk Roman Vaľo és több más képviselő is. Az ülés így határozatképtelenné vált, a polgármester berekesztette azt.
Egy nappal később az Alternatíva frakciója közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták: tiszteletben tartják minden állampolgár jogát, hogy részt vegyen a nyilvános üléseken és felvételt készítsen. Ugyanakkor kétségbe vonják Marián Dorkin motivációit, és elítélték, hogy az ülés kezdete előtt szóban megtámadott és megfenyegetett egy újságírót.
„Sajnáljuk, hogy ilyen lépésre kényszerültünk, de nem engedhetjük meg, hogy bárki hasonló módszerekkel éljen a polgárok által megválasztott képviselőkkel szemben, majd manipulált videók útján megfélemlítse őket, ahogy ez a júniusi ülés után egyik kollégánkkal szemben történt”
– áll a közleményben.
Hasonló szellemű nyilatkozatot adott ki a Roman Vaľo vezette Spolu sme Sobota (Együtt vagyunk Rimaszombat) frakció is, amely szintén a teljes felvételek nyilvánosságra hozatalát követeli.
Képviselői reakciók
A városi pénzügyi osztály vezetője, Miroslav Bielak szerint a módosítás után a költségvetés gyakorlatilag kiegyensúlyozott marad. Roman Vaľo képviselő üdvözölte a változtatásokat, amelyek szerinte a város aktuális igényeire reagálnak, és támogatják a külső forrásból társfinanszírozott projektek előkészítését. Külön kiemelte, hogy bekerült a költségvetésbe a Kurinec – Zöld-víz rekreációs központ fejlesztésének tervezése.
Jozef Šimko polgármester hangsúlyozta, hogy a nyári idényben Kurinec 1,6 millió eurós bruttó bevételt hozott a városnak, amelyből 800 ezer euró volt a tiszta nyereség. „Ebből 230 ezer eurót a hitel törlesztésére fordítunk, és bízom benne, hogy további 300 ezret is sikerül majd szereznem a mosdók és szociális helyiségek felújítására, amit annyira kifogásoltak.” – mondta.
Vita az átláthatóságról
A polgármester az ülésen visszatért a nyár eleji vitához is, amikor nem írta alá az első költségvetés-módosítást. Ezt azzal indokolta, hogy a képviselők akkor anélkül döntöttek a Gömöri Hírlap megszüntetéséről, hogy megvitatták volna annak következményeit, például a lapnál dolgozó újságírók végkielégítését.
Šimko gúnyos megjegyzést tett azokra a képviselőkre, akik az előző ülésen tiltakozásképpen elhagyták a termet, mivel a város nem volt hajlandó közzétenni a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit. Halász Attila képviselő azonban leszögezte, hogy ez nem „menekülés” volt, hanem a nyilvánosság korrekt tájékoztatásáért szervezett demonstráció.
„Ez a lépés az objektív tájékoztatás melletti kiállás volt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy reméli, a regionális média a jövőben kiegyensúlyozottabban fog működni.
(rimava)
A Matica tiltakozik
Az ülésen Jozef Šimko polgármester ismertette a helyi Matica Slovenská levelét, amely tiltakozott a Csodaszarvas-szobor felállítása ellen. „A Csodaszarvas-szobor nem csak egy művészeti motívum, hanem a magyar mitológia szimbóluma, ami az ősi magyarok Kárpát-medencébe történő érkezésével kapcsolódik össze” – áll a levélben.
„Ebből az okból egy ilyen szimbólum felállítását Rimaszombatban történelmileg érzéketlen és kulturálisan helytelen lépésnek tartjuk”
– írták.
A levél tartalmát több képviselő is bírálta. Halász Attila és Cziprusz Zoltán meglepetésüknek adtak hangot, amiért a Matica most kifogást emelt, hiszen tavasszal még nem tiltakozott a szobor ellen. Sőt, Cziprusz szerint azzal, hogy a Csodaszarvas nem a Fő téren kerül felállításra, a Matica is könnyebben építheti fel a Hrebenda-szobrot.
Auxt Ferenc képviselő szintén értetlenségét fejezte ki, amiért egyesek a Csodaszarvas-mondát történelmi eseményként értelmezik. Mint mondta, szerinte inkább meséről van szó, „aminek semmi köze a történelemhez”, ezért nem tart attól, hogy a szobor megosztaná a város lakosságát.
A képviselők végül 14 igen szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadták a határozatot a Csodaszarvas-szobor új helyszínen történő felállításáról. Ellenszavazat nem volt.
Felmerült a pártatlanság kérdése
A vita során több képviselő is kritizálta a városi lap működését. Vaš képviselő például azért bírálta a Gömöri Hírlapot, mivel az szerinte az utóbbi években egyre inkább a polgármester szócsövévé vált.
„Amikor valamelyik képviselő jó javaslattal áll elő, az újságban gyakran meg sem említik a nevét, viszont ha a polgármester tesz egy indítványt, azt mindig külön kiemelik”
– fogalmazott Vaš.
Hozzátette: amennyiben a lap a jövőben objektív módon működne, nem zárkózna el annak újbóli elindításától. Kiemelte ugyanakkor, hogy szerinte a város honlapját kellene használni a tájékoztatásra, mert az sokkal aktuálisabb, mint egy kéthetente megjelenő lap.
Jozef Šimko polgármester azt mondta, neki nincs problémája a Gömöri Hírlap megszüntetésével, de szomorúnak nevezte, hogy most épp azok akarják megszüntetni a lapot, akik korábban a megmentéséért küzdöttek. „Mitől félnek?” – kérdezte a képviselőket a titkos szavazás kapcsán.
Halász Attila képviselő elismerte, hogy a Gömöri Hírlap megszüntetése nem egy pozitív lépés a város számára, de emlékeztetett arra is: nem véletlen, hogy a képviselők idén már másodszor szavaznak a lap megszüntetéséről. Halász egyetértett Vaš képviselővel abban, hogy nyilvánvaló, kinek az érdekeit szolgálja a lap. Šimko nevetségesnek nevezte ezeket az okokat.
Megtakarítás 2026-ban
A városvezetés jövőre tervezi a megtakarítás pontos összegének kiszámítását, amelyet a 2026-os költségvetés többleteként fognak kimutatni. A végleges számok a költségvetés első módosításakor kerülnek a zárszámadásba, ennek kiszámolása a Városi Hivatal feladata.
Egyre gyakoribb az ellenfelek támadása
Aggasztó a legsúlyosabb gyakorlat erősödése, vagyis a véleménybeli ellenfelek elleni támadásoké, reagálási lehetőség nélkül, állítja a TIS.
Szélsőséges példa erre a rimaszombati Gömöri Hírlap, ahol jelenleg a polgármester és a képviselők között harc folyik az újság kiadása körül, és a kiélezett helyzet miatt az értékelésbe már 2026 első számait is bevonták.
Februárban ezekben egy háromoldalas támadás jelent meg a polgármester és a szerkesztőség részéről az ellenzékkel szemben, amely megpróbálta leállítani a lap kiadását. Ennek is köszönhető, hogy a lap ismét a sereghajtók között végzett, hasonlóan az előző három értékeléshez.
A megyei lapok is az aktuális vezetést dicsérik
A megyéknél még kedvezőtlenebb a helyzet: a hét kiadott megyei újságból hat a káros sávba került. A legrosszabb helyen Nyitra megye lapja, a Megyei Visszhang (Župné ozveny) végzett, ahol a PR-cikkek aránya elérte a 85 százalékot.
Branislav Becík (Hlas) megyefőnök fényképe rendszeresen szerepel a címlapon, és szinte minden cikkben új beruházásokkal dicsekszik.
Nem sokkal jobb a Nagyszombat megyei magazin sem, amelynek nincs szerkesztősége és szerkesztési statútuma sem. A név nélküli cikkek a kommunikációs osztályon készülnek. A szerkesztőbizottságot a megye vezetése alkotja, ennek eredménye az 57 százalékos PR-tartalom, amely többnyire Jozef Viskupič (PS) megyefőnököt népszerűsíti.
2025 második felét vizsgálták
Az aktuális értékelésben a TIS túlnyomórészt a 2025 második felében megjelent lapszámokra összpontosított, és 84, a legnagyobb önkormányzatok által kiadott városi lapot, valamint hét megyei újságot vett górcső alá. Az értékelés nem a tartalom újságírói minőségét vagy grafikai színvonalát vizsgálja, hanem a hasznosság, az objektivitás és a közszolgálati jelleg megítélésére összpontosít.
Az újságok összesített színvonalát a Benefit-index fejezi ki, amely öt pozitív és hét negatív indikátor kombinációja. Az index átlagos értéke a városok esetében 51 százalékot ért el, és a négy évvel ezelőtti helyzethez képest nem látható érzékelhető változás. Ez csak kis mértékben van az 50 százalékos pszichológiai határ felett, amelynek átlépésekor az újságok kezdenek átbillenni az ártalmas sávból – ahol a negatív mutatók dominálnak a pozitívakkal szemben – a hasznos lapok sávjába. A megyéknél javulás állapítható meg: az átlagos Benefit a 2022-es értékeléshez képest 6 százalékponttal, pontosan 50 százalékra nőtt. A TIS legutóbbi, a helyi és regionális lapokra vonatkozó elemzése négy éve jelent meg.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A magyar nyelvű városi lapok között is több olyan van, amely inkább káros a helyi társadalomra, mint hasznos, állítja a Transparency International Slovensko (TIS) elemzése. Az adófizetők pénzéből kiadott újságokat ugyanis a polgármesterek önmaguk propagálására használják. A 83 vizsgált önkormányzati lap közül a rimaszombati Gömöri Hírlap értékelése a legrosszabb. Ráadásul a kiadványra aránytalanul sok pénzt költ a város.
A közpénzek átláthatóságát vizsgáló civil szervezet, a TIS kedden hozta nyilvánosságra azt az éves jelentését, amelyben a 100 legnagyobb település önkormányzati lapjainak tartalmi minőségét, objektivitását és finanszírozását vizsgálták. Ezen városok közül 84 ad ki saját újságot, amelyek közül sok ingyenes, minden helyi háztartásba eljuttatott kiadványként működik. Ezen lapok szerepe most jelentősen felértékelődik, hiszen ősszel tartják az önkormányzati és a megyei választásokat, a polgárok pedig gyakran csak ezekből az újságokból szerezhet tudomást a helyi ügyekről. Michal Piško, a TIS igazgatója szerint ezért is jelent problémát, hogy sok polgármester a saját szócsövének használja az adófizetők pénzéből finanszírozott helyi lapot.
A TIS az önkormányzati újságok vizsgálatakor egy sok szempontból álló módszertant dolgozott ki, amely alapján egy „hasznossági indexet” rendelnek egy-egy kiadványhoz. A százalékban megadott index középértéke, vagyis az 50 százalék alatti minősítést szerző lapokat sorolják abba a kategóriába, amelyek a kiegyensúlyozatlanság hiánya, vagy más komoly hiányosság miatt inkább károsak a helyi közösség számára, mint hasznosak. A vizsgált 84 lap közül 28 tartozik ide. A taglalt kiadványok átlaga 52 százalék, amely egyébként csekély előrelépést jelent a 2018-ban mért 49 százalékhoz képest.
Nagyvárosi lapok
A legjobb értékelést, 76,93 százalékot a kassai Košice v skratke nevű lap érte el, de 70 százalék felett van Besztercebánya és Eperjes városi kiadványa is. Piško azonban arról is beszélt, általánosan igaz, hogy a kérdéses periodikumok a helyi polgármester ellenőrzése alatt állnak, a lapok egy harmada egyenesen elismerte, hogy a megjelenő cikkekről a polgármester is dönt. A vizsgált lapok több mint fele semmiféle, a polgármesterre vonatkozó kritikus véleményt nem tartalmazott, és a város vezetőjéről indokolatlanul sok képet közölt. Az igazgató kiemelte, ez azért is problémás, mert a Focus ügynökség kutatása szerint a lakosok túlnyomó többsége, közel nyolcvan százaléka nagymértékben megbízik ezekben a lapokban. Rámutatott, annak ellenére, hogy ezeket az újságokat közpénzből adják ki, nincs olyan jogszabály, amely egyfajta közszolgálatiságot, kiegyensúlyozottságot írna elő a számukra. A TIS elemzésében azt írja, a szóban forgó 84 lapra összesen 2,3 millió euró közpénzt költenek el. „Ez azonban csak egy nagyon hozzávetőleges szám, hiszen sokan nem küldték meg nekünk a pontos költségeiket, hanem csak a nyomtatás költségeit bocsátották rendelkezésünkre” – mondta Piško, és hozzátette, akár egy nagyságrenddel is nagyobb lehet az az összeg, amit az ország önkormányzatai a helyi lapok kiadására költenek. Az elemzés részletei a TIS által létrehozott honlapon egy interaktív térképre vetítve is megtekinthetőek.
A szlovák-magyar lapok
A TIS az elemzése során hét olyan kiadványt is vizsgált, amely kétnyelvűen jelenik meg. Ezekben általában ugyanaz, vagy jórészt megegyező tartalom olvasható szlovák és magyar nyelven. Ugyancsak az elemzés tárgyát képezte a szenci Senčan nevű lap, amelyben több magyar cikk van, az újság nagyobb része pedig szlovák nyelvű. Az érsekújvári, a somorjai, a szenci, a párkányi és a dunaszerdahelyi lap a kritikus 50 százalékos határ felett van, de az utóbbi két kiadvány csak néhány tized százalékkal került a küszöb fölé.
Három magyarlakta város, Fülek, Komárom, és Rimaszombat kétnyelvű önkormányzati lapja esetében azonban az elemzés jelentős hiányosságokat mutatott ki, ezeknek az értékelése jelentősen 50 százalék alatt van. A TIS szerint ezek az újságok többet ártanak, mint használnak. Sőt, a rimaszombati Gömöri Hírlap a maga 31,78 százalékával országosan is a legrosszabb helyezést érte el.
Rimaszombati gondok
Az országosan legrosszabb értékelést szerző Gömöri Hírlapról a TIS elemzője, Ľuboš Kostelanský elmondta, ezzel a kiadvánnyal rendszeresen visszaél a város polgármestere, Jozef Šimko. Rimaszombat első embere, aki egyébként a fasiszta ĽSNS listáján szerzett parlamenti mandátumot, többször személyes támadást intézett az újságban a politikai ellenfeleivel szemben. A TIS elemzéséből az is kiderül, hogy a vizsgált lapok közül ebben a kiadványban volt a legtöbb ilyen személyeskedő támadás. Az újságban Šimko parlamenti asszisztensének saját rovata van. Ahogy arról mi is beszámoltunk, egy alkalommal azok a rimaszombati városi képviselők, akik Šimko ellenzékét alkotják, csak jelentős késéssel kaptak teret arra, hogy reagáljanak a polgármester ellenük intézett támadására. A civil szervezet szerint Šimko az adófizetők pénzéből fenntartott lapot jelentős mértékben önmaga népszerűsítésére használja.
Kostelanský rámutatott, a Gömöri Hírlap az ország talán legdrágább városi lapja. 2020-ben valamivel több mint 72 ezer euróba került a rimaszombatiaknak az újság kiadása, miközben csak havonta egyszer 3000 példányban nyomtatják azt ki. Azóta már nem is hordják ki az újságot, csak a város bizonyos pontjain érhető el. Az elemző összehasonlításként Kassa város lapját említette, amely szintén évente 70 ezer euróból és ugyancsak havonta jelenik meg, ugyanakkor 100 ezer példányban nyomtatják azt ki. Kostelanský azt is elmondta, a rimaszombati önkormányzat azt állítja, a szóban forgó költségek nagy részét, több mint 44 ezer eurót az újság munkatársainak bérére fordítják. A lapban szereplő információk szerint három személy dolgozik a kiadvány előállításán. Az önkormányzat által a TIS-nek megküldött adatok szerint a három munkatárs egyébként az önkormányzat alkalmazottja, az újságot emellett készítik.
Az ügyben kerestük a város polgármesterét, de nem tudtunk kapcsolatba lépni vele. Ugyanakkor sikerült beszélnünk a rimaszombati önkormányzat egyik képviselőjével, Cziprusz Zoltánnal, aki egyébként a Szövetség elnökségi tajga is egyben. Cziprusz tavaly a lap további működése mellett kardoskodott, amikor az önkormányzat megpróbálta felfüggeszteni azt. A városi képviselő most elmondta, szerinte sem hatékony, hogy csak 3000 példányban jelenik meg a lap. Úgy látja, jobb lenne visszatérni a korábbi helyzethez, amikor 9000 példányt nyomtak az újságból. Ezzel ugyanis szerinte nem növekedne nagy mértékben az előállítási költség, hiszen ennek nagy részét a magyar és a szlovák munkatárs, valamint a grafikai szerkesztő bére teszi ki. „Szerintem, ha kéthetente nyomtatnák 9000-es példányszámban, a minőség is javulna” – tette hozzá Cziprusz, arra a kérdésünkre válaszolva, miért működik a lap a városvezetés szócsöveként.
Hiányoznak a világos szabályok
A kutatás szerint a legnagyobb önkormányzatok 63 százaléka rendelkezik szerkesztőbizottsággal, amelynek feladata az újság tartalmi és formai működésének felügyelete. A TIS ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vizsgált szerkesztőbizottságok csaknem felében a polgármester, annak helyettese vagy a városi hivatal vezetője is tag.
A szervezet szerint ez azért jelenthet problémát, mert a városvezetés így közvetlenül is hatással lehet egy olyan kiadvány tartalmára, amelyben saját tevékenységét is bemutatják.
A kutatás további megállapítása szerint a legnagyobb városi újságok mindössze 48 százaléka rendelkezik írásban rögzített szerkesztőségi szabályokkal. A meglévő szabályzatok elemzése alapján pedig ezek jelentős része sem biztosít megfelelő garanciákat a szerkesztői függetlenségre.
A szerkesztőségi döntéseket függetlenítenék a kiadótól
A TIS által kidolgozott mintaszabályzat egyik legfontosabb eleme a kiadói és a szerkesztői döntéshozatali szerepek elválasztása.
A javasolt modell szerint a városi újság végső tartalmáról a szerkesztőség döntene, amelynek tagjai számára nem lehetne kötelező utasításokat adni a megjelenő tartalommal kapcsolatban. A felelős szerkesztőt nyílt kiválasztási eljárás során választanák ki, és a szabályzat azt is javasolja, hogy ezt a tisztséget ne vonják össze a városi szóvivői vagy a kommunikációért felelős munkakörrel.
A TIS indoklása szerint ez utóbbi szerepek együttes betöltése érdekellentéthez vezethet. A kommunikációért felelős személynek ugyanis egyszerre kellene képviselnie az önkormányzat álláspontját, illetve az újságban pártatlanul tájékoztatnia a lakosságot a városvezetés tevékenységéről.
Továbbra is helyet kapnának a politikai vélemények
A javasolt szabályzat nem zárná ki a politikai képviselőket a városi újságokból. A polgármester számára állandó rovatot biztosítana, míg a képviselőcsoportok és az egyes képviselők a képviselő-testületben elfoglalt arányos képviseletüknek megfelelő terjedelemben fejthetnék ki álláspontjukat.
A dokumentum ugyanakkor egyértelműen elválasztaná a hírszolgáltatást a kommentároktól, és előírná, hogy a fontos társadalmi és politikai kérdésekben a szerkesztőség törekedjen az eltérő vélemények bemutatására is.
A szerkesztőségnek a szabályzat szerint törekednie kellene arra, hogy a fontosabb vitás kérdésekben megszerezze a releváns szereplők álláspontját. A vitatott vélemények megjelentetését ugyanakkor nem automatikusan, hanem szerkesztett formában javasolja, különösen akkor, ha az adott vélemény nem tartalmaz tárgyi érveket vagy személyeskedő támadásokat.
A javaslat szerint az újságoknak kerülniük kellene az önkormányzat tevékenységének egyoldalú, pozitív bemutatását is, amennyiben az a politikai vezetők népszerűsítését szolgálhatja.
Külön szabályok vonatkoznának a választási időszakra
A mintaszabályzat külön fejezetben foglalkozik a választási kampány időszakával. A TIS javaslata szerint a hivatalos kampány kezdetétől a szavazás lezárásáig fokozott politikai semlegességnek kellene érvényesülnie.
Ebben az időszakban nem jelennének meg a választáson induló köztisztségviselők rendszeres személyes rovatai, interjúi vagy olyan személyes bemutatkozó anyagai, amelyek elsődleges célja egy jelölt vagy induló szervezet előnyösebb helyzetbe hozása lehet.
A szabályzat ugyanakkor továbbra is lehetővé tenné az önkormányzat döntéseiről, közszolgáltatásairól, rendkívüli eseményeiről és jogszabályi kötelezettségeiről szóló tényszerű, szükséges és politikailag semleges tájékoztatást.
A választási kampány idején politikai hirdetések is megjelenhetnének az újságban, a hatályos hirdetési árjegyzék alapján. A részletes szabályokat a szerkesztőbizottság határozhatná meg.
Önálló szerkesztőbizottság felügyelné a működést
A mintaszabályzat szerint az újság működését egy öttagú szerkesztőbizottság felügyelné. A testületben a polgármester által kinevezett, valamint a városi képviselő-testület által jóváhagyott tagok mellett helyet kapna az önkormányzat kommunikációért felelős munkatársa és a nyilvánosság egy képviselője is.
A polgármester és annak helyettese nem lehetne a szerkesztőbizottság tagja, ugyanakkor szükség esetén részt vehetnének annak ülésein és felszólalhatnának, döntési joguk azonban nem lenne.
A szerkesztőbizottság feladatai közé tartozna az újság megjelenési ütemtervének meghatározása, a tematikus tervek megvitatása, az előkészített lapszámok véleményezése, valamint az egyes kiadások utólagos értékelése.
A testület a szabályzat szerint vizsgálná többek között az újság objektivitását, kiegyensúlyozottságát, a megjelent írások minőségét, valamint azt, hogy a kiadvány megfelel-e az elfogadott szerkesztési és etikai alapelveknek.
A szabályzat a cenzúrát is tiltaná
A dokumentum egyértelműen kimondja, hogy a politikai, gazdasági vagy személyes okból történő cenzúra nem egyeztethető össze a szerkesztőség munkájával.
A szerkesztőségnek joga és egyben kötelessége lenne elutasítani a valótlan, eltorzított vagy hiányos információk közlését. A közzétett tényállításokat ellenőrizni kellene, téves információ megjelenése esetén pedig a felelős szerkesztőnek haladéktalanul gondoskodnia kellene a helyesbítésről.
A szabályzat azt is előírná, hogy a cikkek címe nem lehet megtévesztő a szöveg tartalmához képest, a híreket és a kommentárokat pedig egyértelműen el kell különíteni egymástól.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
