Politikai eszköz-e az erdõtûz?

2019. augusztus 25. 11:47 – Ferencz M.
Miért aggódunk emiatt, ha eddig nem tettük? – Meghökkentő adatok
Forrás: https://vilagoszold.blog.hu/2019/08/25/politikai_eszkoz-e_az_erdotuz

Ég a föld tüdeje, lángokban áll Brazília, és európányi terület ég Szibériában. Sokkoló képek és tanácsadó posztok minden létező médiában. Gondoltam, én is írok róla, és megírok pár hasznos kiegészítő infót is mellé. Aztán utánanéztem a számoknak, és teljesen elképedtem. Most akkor mi is ez az egész?! Olvass tovább, és láss tisztábban.

vz15.jpg

1. Hogyan lehet megmondani, hogy mekkora területen ég az erdő?

Ha egy kicsit belegondolunk, egyáltalán nem triviális a válasz, hiszen a földről vagy a földfelszín közeléből csak a tűz szélét lehet látni, kontinensnyi kiterjedésű tüzeknél nehéz megmondani, hogy pontosan mekkora terület is ég éppen. Ez a probléma már régóta megoldott: műholdas szenzorok figyelik a földfelszín tüzeit. 1999-ben állította pályára a NASA a Terra, kicsivel később pedig az Aqua nevű műholdat, amit a korábbiaknál sokkal modernebb szenzorokkal is felszerelt. Az egyik ilyen szenzor a MODIS (MODerate resolution Imaging Spectroradiometer), ami infra tartományban érzékel, méghozzá nagyon pontosan. Már 100 m2-s (ez ugye 10×10 m-es földdarab!) tüzet is érzékel és pontos koordinátákkal azonosít.

A NASA feldoldozza és elérhetővé teszi a szenzoradatokat, sőt, Budapesten közvetlen vevőállomás is van, méghozzá az ELTE Lágymányosi Északi tömbjének a tetején az a hatalmas fagyigombóc melleti gyümölcskosár tartja az antennákat. A közvetlen mérési adatokat egy átlagos felhasználó nem nagyon tudná értékelni, de a szabad hozzáférés miatt számos feldolgozó algoritmus létezik rá. Az erdők állapotának figyelésére a leghíresebb rendszer a Global Forest Watch, amit nagy IT cégek, térinformatikai piacvezetők, egyetemi kutatóintézetek és magánszemélyek is működtetnek nonprofit alapon. Ebben a cikkben az adatok a GFW Modis adatsoraiból származnak.

2. Miért gyullad fel egy terület?

Két nagy csoportja van az erdőtüzeknek, a természetes és az antropogén. Ez utóbbiak nagy része kontrollált, másik része baleset vagy hanyagság következménye. Az erdőtüzek nagy részét az ember okozza. A természetes tüzeknek vannak ökológiai előnyei, vannak arra vonatkozó kutatások, hogy azokon az élőhelyeken, ahol a klíma éves ciklusa olyan, hogy nedves és hosszú száraz időszakok váltják egymást, az erdőtüzek hasznosak lehetnek az erdőállomány számára.

Másrészt fontos megjegyezni, hogy néha a kisebb tüzekkel nagyobb tüzeket akadályoznak meg, illetve, hogy amit mi erdőtűznek hívunk, azt a világ wildfire-nek, ami jobban kifejezi, hogy nem csak az erdő éghet, hanem pl. a szavannás területek vagy a mezőgazdasági területek (tarlók, stb.) is éghetnek.

Kis érdekesség, hogy Magyarországon az 2019-es évben már csaknem kétezet tüzet regisztráltak a műholdas szenzorok. Ezek döntő többsége a tarló égetése, de vannak klasszikus erdőtüzek is, és ez az év egy szerencsésebb évnek számít, mert nem volt rekord szárazság, sőt, a nyár elején kimondottan csapadékos volt az időjárás. Magyarországon a napi rekord 2005.április 3-án volt, amikor egyszerre 162 helyen volt növényzettűz.

3. Mennyi erdő ég fel egy átlagos évben a földön?

Ez a kérdés már közelebb visz ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni a mostani helyzetet.

Először meg kell vizsgálni, hogy mit jelentenek a MODIS adatbázisok alapján dolgozó GFW oldalán a ‘fire alert’-ek, és merre torzulhatnak ezek az adatok. Az világos, hogy nem mindegy, hogy egy darab tábortűz méretű tűz van valahol, vagy egy megyényi. A GFW oldalán -és más MODIS vizualizációban is általában 1×1 km-es (1 km2-es) felbontást használnak: a szenzor azt rögzíti, hogy az adott kordinátájú terület ég-e. Hibaforrás is van benne: ha a tűz nagyon rövid a kezdete és a vége között egyszer sem halad át a terület felett a műhold, akkor nem észleli. Ha nagyon nagy a füst és kevés a láng (ez a jellemző pl. a nagyon kellemetlen tőzeg(láp)tüzekre), akkor szintén nem pontos az észlelés. Hamis pozitív hiba (vagyis amikor a szenzor tüzet érez, pedig nincs is), nem jellemző. A MODIS által mért tüzek tehát egy kicsit alulbecslik a tüzet, de ez a hiba a lényegen semmit sem változtat, így most eltekinthetünk tőle.

Egy átlagos évben 4 és 5 millió közötti ilyen tűzészlelés van. Ebben az évben a mai napig kicsivel kevesebb, mint 3 millió észlelés történt, vagyis ez egy átlagos évnek tekinthető.

Forrás MODIS Collection 6 NRT – MODIS Collection 6 NRT Hotspot / Active Fire Detections MCD14DL. Available on-line [https://earthdata.nasa.gov/firms].

A piros csík az idei év, ebből az ábrából az olvasható ki, hogy a 2019. év nem a legdrámaibb a tűzesetek műholdas észlelése (2001 óta)

Kicsit másképp ábrázolva, mennyire rendkívüli ez a mennyiségű égő terület? Miért mondják, hogy 2x annyi terület ég, mint tavaly?

Hírdetés

Ez egy nagyon elterjedt információ, valószínüleg úgy alakul ki, ahogy a legtöbb ilyen hírrel lenni szokott: valaki megírja, a többieknek pedig kellően sokkoló, hogy átvegyék. Ez a görbe azt mutatja, hogy az idei tűzszezon egyelőre még nem kiugró:

Mi a helyzet a kibocsátással?

Egyáltalán nem mindegy, hogy mi ég. Egy km2 ausztrál félsivatagban, vagy egy felgyújtott aratás után maradt tarlón kevesebb a szerves anyag, mint 1 km2 esőerdőben. Ezért aztán az egyes területek égése nem ugyankkora terhelést jelent a földnek. Ez a térkép 2015-ös, de frissebbet nem találtam. Az látható rajta, hogy a biomasszasűrűség miatt a legdurvábban az afrikai tűzek mérgezik a klímát:

Mi történik Brazíliában?

Többszázezer észlelési egységben ég az Amazonas gigantikus területén, ami hatalmas terhelés a légkörnek. A GFW jelentése szerint az őserdő aránya (az augusztus 1-24-ig tartó időtartományt vizsgálva) nem kritikus, a bányászati területek viszont már 30%-ot éri el: (Ez tehát azt jelenti, hogy a jelenleg égő területek 6%-a érintetlen őserdő, vagyis az az állítás, hogy “ége a föld tüdeje” egy kissé clickbait, ahogy az is, hogy “ég az amazóniai őserdő”. Ez az arány kb 10 éve sokkal nagyobb volt.

Az összes tüzek aránya is a tavalyi év alatt van most, és az év eddig nem különösebben tér el az átlagos tűzmennyiségtől:

Ez egy másik érdekes ábrázolás a Braziliai tüzekről:

A fenti ábra értelmezéséhez fontos infó, hogy az utolsó (2019-es évet jelölő) kör még nem teljes, hiszen még csak augusztus vége van, így természetes, hogy kisebb. De nem jelez arányosan drámai növekedést. A hírekben gyakran szereplő Mato Grosso és Pará tartományban a jelenleg észlet tüzek száma az átlagos alatti, ezzel szemben a Venezuela határán fekvő, gyéren lakott kis mezőgazdasági régió Roraima történelme legnagyobb veszteségeit éli át, pedig itt már az február-áprilisi időszakban is rekordok dőltek. Azért van ez így, mert ebben a régióban kevés tűz szokott lenni, szemben más régiókkal. Szintén rekord közeli a helyzet Amazonas tartományban:

ezgif_com-gif-maker.gif

Akarom tudni, ezek után, hogy mi van Oroszországban?

Az orosz tajgán is gyakori a spontán erdőtűz, amit nem oltanak: az oltás költségei és kibocsátása magasabb, mint az égvehagyás költségei. Az orosz helyzetről szóló jelentést itt lehet pl. megvizsgálni részletesebben.

Krasznojarszkban közeliti a 2005-ös rekordot a tűz, de az egész ország területére nézve az átlagos körüli ez, bármennyire is hihetetlen:

Még egy gondolat az égve hagyásról: Oroszországban a tüzek által érintett területeken sem települések, sem nagyon jelentős üzemek nincsenek, leszámítva a gáz- és olajvezetékeket. Azért nem oltják az erdőt, mert nem veszélyeztet a tűz olyan értékeket, amiket meg akarnak védeni. Gondolhatnánk ezt barbár dolognak, de a kérdés egyáltalán nem egyszerű. Pár éve a Yellowstone Nemzeti Parkban (ami az USA egyik leghíresebb és legrégibb nemzeti parkja), hallgattunk egy előadást arról, hogy miként változott a tüzek oltásával kapcsolatos álláspont az idők során. A múlt század elején a kezdetleges technikákkal minden egyes kis tüzet igyekeztek elfolytani. Aztán -bár már elérhető volt a légi oltás- később mégis arra jutottak, hogy hagyni kell mindent égni, ahogy csak akar, mert ökológiailag igy kedvezőbb. 1988-ban viszont leégett a park 36 %-a (!), ekkkor újragondolták, hogy az antropogén tüzeket mégiscsak oltani kéne… Ez egy érdekes, és az iménti összefoglalónál cifrább történet, elolvasható angolul itt. Egyébként a Yellowstoneban meghagyják a kiégett erdőrészeket, nem tűntetik el a nyomokat a turisták elől. Ez egy saját fotó innen:

usa2015sm-142.jpg

Miért van ez a pánik?

Jó kérdés. Miért nem beszélünk Angoláról vagy Kongóról ahol 3x annyi erdő ég, ráadásul sokkal kisebb területen? Az első gondolatom szerint ez politika. A világ egyik fele nyomást gyakorol a másik felére. Már bannolták is a brazil marhahúst, befagyasztottak támogatásokat Brazília számára, és különféle megszorításokkal fenyegetik Brazília és Oroszország nem épp zöldbarát vezetőit. Éppen egybeesik ez a G7 csúccsal ráadásul. (Ami épp tegnap kezdődött Biarritzban, és ahol Trump pl. azt szeretné, ha Oroszországot újra visszavennék, és ezzel megint G8 lenne a szervezet…)

Önmagával a politikai nyomásgyakorlással egyébként nem lenne nagyon nagy baj, az ilyen globális problémákat általában így lehet eredményesen kezelni. Egy kicsit az a fájdalmas az egészben, hogy ezzel a környeztvédelem egyre inkább jobb-bal oldali kérdéssé válik. A világpolitikában nem nagyjátékos országok, pl. Kongó pedig égjen, ahogy csak akar. :-(

Mit lehet tenni?

Rengetegen ülnek fel az Amazonas vonatra, pl. Ronaldo felajánlott 3 x 80 000 l vizet 1-1 repülőgépen, ami bejárta a sajtót, növelte Ronaldo zöld imidzsét, pedig valójában 80 000 liter az 80 m3, ami kb egy 10x4x2 méteres átlagos kerti medence mennyisége, és nyilvánvalóan egyáltalán nem számít semmit az oltásban.

Rengeteg cikk jelent meg általános zöld tanácsokkal, hogy pl. gyűjts szelektíven szemetet vagy ne egyél marhahúst, amik egyébként nem rossz tanácsok, csak épp semmit sem jelentenek az erdőtüzek szempontjából.

És itt van a gyűjtések kérdése. A legtöbb pénzt az Amazonas számára amerikai alapok gyűjtik, amik egyrészt nyilván eljuttatnak támogatásokat az oltáshoz, másrészt azért örülnek a %-os sajáterőnek is. (A legtöbb ilyen alap(ítvány) a támogatások jelentős százalékát levonja működési költségként.) Nincs semmi baj azzal, hogy valaki úgy érzi, tenni szeretne valamit, és támogat egy ilyen törekvést anyagilag.

Az erdőtüzek csökkentése részben a globális politika játszótere. Magyarország politikai okokból inkább vállon veregeti Brazíliát vagy Angolát. Kongóban humanitárius katasztrófa is fenyeget az Ebola miatt, a végtelen korrupció, és a vadászati elvek lábbal tiprása (és a hatalmas kiterjedésű égő területek) veszélyeztetnek egy csomó élőlényt, köztük emberszabásúakat is, és mégsem találtam egy kb 30 perces keresgéléssel egyetlen átlátható alapítványt sem, ami pl. Kongó tüzeinek megfékezését segítené.

De még keresek.


Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »