Polgár Judit: elnökjelölt kellő sakktudással Lajos P. János2026. 07. 20., h – 15:05
Polgár Judit lehet a Tisza köztársaságielnök-jelöltje arra az időszakra, amíg az új alkotmányt elfogadják.
Polgár Judit 1976-ban született Budapesten. Szülei, Polgár László és Klára egy különleges pedagógia kísérletnek vetették alá nővéreivel, Zsuzsával és Zsófiával együtt: azt akarták bizonyítani, hogy a kiemelkedő teljesítmény elsősorban tudatos neveléssel és korai, intenzív képzéssel alakítható ki. A három lányt jórészt otthon oktatták, a sakk pedig egyszerre volt tananyag, játék és életforma. A család zsidó származású; több rokonuk a holokauszt áldozata lett. Egyik nővére jelenleg Izraelben él, a másik az Amerikai Egyesült Államokban.
Polgár 2000-ben ment férjhez Font Gusztáv állatorvoshoz, két gyermekük született. Miközben nővérei és szülei külföldre költöztek, ő Magyarországon maradt.
Többször beszélt arról, hogy az anyaság és a családi élet jelentősen átalakította prioritásait, és egyre fontosabbá vált számára a magánélet és a szakmai pálya egyensúlya.
A sakk megmaradt egész életében
15 évesen és 4 hónaposan lett nemzetközi nagymester, amivel 1991-ben megdöntötte Bobby Fischer korábbi életkori rekordját. Az egyetlen nő, aki valaha bekerült az abszolút világranglista első tíz helyezettje közé. Legjobb helyezése a 8. hely volt 2005-ben. 1989-től 26 éven át vezette a női világranglistát. 2002-ben a magyar férfiválogatott tagjaként ezüstérmet nyert a sakkolimpián. Korábban, 1988-ban és 1990-ben a magyar női csapattal két olimpiai aranyérmet szerzett. A két olimpián összesen öt aranyérmet – két csapat- és három egyéni aranyat – nyert.
A versenysakktól 2014-ben vonult vissza, de a közélettől nem. A 2012-ben létrehozott Polgár Judit Sakk Alapítványon keresztül oktatási programokat dolgozott ki. A Sakkpalota és más módszerek nem elsősorban versenyzőket nevelnek, hanem a gyerekek logikai, stratégiai, kommunikációs és problémamegoldó készségét fejlesztik. Világsakkfesztivált szervez, könyveket ír, előadásokat tart, és nemzetközi szervezetekkel is együttműködik. Az ENSZ Planet 50–50 programjának nagyköveteként a nők esélyegyenlősége mellett állt ki, a nemi sztereotípiák lebontásáról és arról beszélt, hogy a családi és társadalmi elvárások sokszor már gyermekkorban korlátozzák a lányok lehetőségeit.
Kapcsolódó cikkünk
16 közismert személyiség, sportolók, tudósok, művészek a parlament elnökének írt levében javasolták Polgár Juditot a köztársasági elnöki posztra. Magyar Péter ma találkozik vele, és jelezte, örömmel látná az elnöki poszton. A Fidesz szerint itt már nincs jó jelölt.
Sulyok Tamás mandátumának megszűnésével ma hajnaltól Forsthoffer Ágnes, a parlament elnöke látja el a köztársasági elnök feladatait, az Országgyűlésnek 30 napon belül kell új elnököt választania. Tegnap 16 neves személyiség nyílt levélben Polgár Judit sakkozót ajánlotta Forsthoffer Ágnes figyelmébe, a levelet az egyik aláíró, Nagy Tímea olimpiai és világbajnok vívó, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke juttatta el az MTI-nek. Az aláírók között vannak a Fideszhez köthető és annak ellenzékéhez köthető személyiségek is, magyar Nagy Tímea a Sportolók Digitális Pollgári Kör tagja (volt?).
A levélírók szerint „történelmi időket élünk, ezért olyan személy megválasztására van szükség, aki a köztársasági elnöki intézmény eredeti céljának megfelelően képes a nemzet egységét…”. A levélírók erre a feladatra Polgár Judit sakkozót tartják a legalkalmasabbnak.
„Polgár Judit személye, életútja tökéletesen testesíti meg mindazt, amire hazánknak most szüksége van: megbecsültsége és az iránta itthon és a nagyvilágban érzett szeretet a pártok felett áll, feddhetetlensége, morális tartása megkérdőjelezhetetlen”
– állítják az aláírók.
Szerintük itt az ideje, hogy „a magyar alkotmányos demokráciát biztos és konszenzusos alapokra helyezzük”. Majd hozzátették, hogy „a jövőbeni stabilitás záloga egy átfogó, széles körű társadalmi és politikai megegyezésen alapuló alkotmányozási folyamat”.
A most megválasztott köztársasági elnök ugyanis csak az új alkotmány elfogadásáig töltené be ezt a posztot, ami várhatóan egy-másfél évet vesz majd igénybe. A Tisza ígérete szerint az új alkotmányt népszavazással fogadják majd el.
Vegyes lista
Az aláírók között nemcsak Nagy Tímea az, aki – korábban legalábbis – a Fideszhez közeli személyiségnek sorolható. Aláírta Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, aki ugyan nem volt a Fidesz tagja, de védte az Orbán-kormány kultúrpolitikáját. Kapu Tibor magyar űrhajós a Fidesz választási kampányába is bekapcsolódott.
Az aláírók között szerepelnek azonban a korábbi kormány politikáját élesen bíráló személyiségek is, mint például Mácsai Pál és Kulka János színészek, Parti Nagy Lajos és Závada Pál írók, Tóth Krisztina költő, író.
Polgár Juditot javasolja a köztársasági elnöki posztra Rubik Ernő, a Rubik-kocka feltalálója, Kepes András író, újságíró, Lovász László matematikus, az MTA korábbi elnöke is.
Érdekes
Antall György jogász, Antall József egykori miniszterelnök fia;
Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója;
Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató;
Kapu Tibor űrhajós;
Kelemen Barnabás hegedűművész;
Kepes András író, újságíró;
Kokas Katalin brácsaművész;
Kulka János színész;
Lovász László matematikus, az MTA korábbi elnöke;
Mácsai Pál színész;
Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőröző, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnöke, egyben az Algoritmus Sportolók Digitális Polgári Kör tagja;
Parti Nagy Lajos író;
Peták István orvos;
Rubik Ernő, a Rubik-kocka feltalálója;
Tóth Krisztina költő;
Závada Pál író.
A Polgár Juditot javasló levél aláírói Magyar alkalmas jelöltnek tartja
Magyar Péter örömmel vette a javaslatot, Polgár Juditot megfelelő jelöltnek tartja, és várhatóan ma este találkozik is vele.
„A magyar közélet elismert szereplői által ma köztársasági elnöknek ajánlott Polgár Judit ilyen személy, ezért a holnapi napon találkozom vele, és megkérdezem, hogy az új Alkotmány elfogadásáig kész-e új szerepben szolgálni a hazánkat”
– írta bejegyzésében vasárnap este Magyar, és hozzátette, hogy „hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha elvállalná a felkérést”.
A Fidesz bárki megválasztását elutasítaná
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egyelőre még nem reagált Polgár Judit jelölésére, de korábbi politikai igazgatója, Orbán Balázs szerint egyetlen jelölt sem elfogadható számukra.
„Polgár Judit jelölésével nem az a baj, hogy ilyen vagy olyan háttere, tudása, végzettsége satöbbi van. Hanem, hogy közjogilag hibás lesz a megválasztása”
– állítja a Fidesz EP-képviselője. Ezt Sulyok Tamás leváltásával magyarázza, akit szerinte jogellenesen távolított el a Tisza a posztjáról. „Ezért döntései érvénytelenek és bármikor visszacsinálhatók lesznek. Ráadásul ezt a helyzetet utólag már nem lehet kijavítani” – állítja Orbán. A problémát ezért nem is Polgár Judit személye jelenti számára, mint írja ez bármelyik másik jelöltre is igaz lenne.
Megosztó javaslat
Polgár Judit jelölése azonban egyelőre nem örvend teljes elfogadottságnak. Többen azt kifogásolják, hogy a Tisza társadalmi egyeztetést ígért a jelölt személyéről, ezért meglepő, hogy rögtön Sulyok Tamás távozása napján már meg is van a lehetséges új elnök.
Török Gábor politológus szerint ez az első olyan lépése Magyar Péternek, amely a saját táborát is megosztja. Elismeri, hogy szólnak erős érvek Polgár Judit jelölése mellett: „leginkább az, hogy Polgár Judit a politikán – és így a pártok világán – kívülről érkezik, nem valakinek az embere”.
Úgy véli azonban, hogy ez a legnagyobb hátránya is, mert nehezen képzelhető el, hogy
„hogyan fog valaki, akinek semmilyen politikai előélete, ismert véleménye nincs, őrködni az államszervezet demokratikus működése felett, hogyan lesz majd érdemi ellensúly, fék, korlát”.
Szerinte, ha mégis Polgár Judit lesz a „befutó”, akkor bizonyítania kell, „hogy nem csak egy világszerte ismert sportoló, hanem egy felkészült, alkalmas ember lép Mádl Ferenc és Sólyom László hivatalába”.
Polgár Juditról idén a Netflix mutatott be egy sorozatot, amiről a kritikánkat itt olvashatják.
Kapcsolódó cikkünk
A lány, aki megtörte a sakk elitjét és beírta magát a sakktörténelem legjobbjai közé: A sakk királynője amerikai nézőpontból meséli el Polgár Judit történetét, egyszerre kiválóan és hiányosan.
A Netflix 2020-as sorozata, a Vezércsel esetében láthattuk, hogyan lehet egy kevéssé látványos sportból egy rendkívül látványos, sőt, feszültséggel teli és esztétikailag is vonzó produkciót készíteni. A fiktív amerikai női sakkozóról szóló, Anya Taylor-Joy főszereplésével készült történet egy olyan tehetség felemelkedését követi, aki valódi áttörést képes elérni egy olyan világban, amelyet kizárólag férfiak és kemény férfielvek uralnak.
A Vezércsel regényadaptáció volt, Walter Tevis azonos című műve alapján készült. Az 1983-as megjelenést követően sok találgatás övezte, hogy vajon ki lehetett az a női sakkozó, aki inspirálta a történetet.
Utólag úgy tűnik, a könyv inkább egyfajta irodalmi előérzet: Tevis mintha megsejtette volna egy kivételes női sakkozó pályáját. Csakhogy ő nem amerikai volt, hanem magyar.
Nem véletlen, hogy számos kritika vont párhuzamot a sorozat főhőse és Polgár Judit között. A Vezércsel elsöprő sikere – a streamingplatform adatai szerint a sorozat megjelenését követően tekintélyes nézettséggel rendelkezett, 62 millió háztartásban nézték meg – azt jelezte, hogy egy sakkvilágban játszódó történet nem pusztán – sőt, talán nem is elsősorban – a sakkrajongókhoz kell, hogy szóljon, hanem kulturális jelentőségű is lehet. Ezek után borítékolható volt, hogy a Netflix nem hagyja ki a ziccert, és elkészíti a maga dokumentumfilmjét minden idők legeredményesebb női sakkozójáról.
Rory Kennedy rendezése, A sakk királynője (Queen of Chess) ízig-vérig amerikai produkció, és sok tekintetben emlékeztet a sorozatra:
világos hős-ellenfél tengelyben gondolkodik, és hangsúlyos szervezőelve a női és férfi szerepek ábrázolása.
Ezek a szerepek pedig Polgár Judit felemelkedésének idején igencsak kiegyensúlyozatlan, sőt, diszkriminatív erőviszonyokra utalnak.
Mindezt pedig Polgár Judit és Garri Kaszparov viszonyán keresztül szemléltetve kapjuk, amelyre a film narratívája erősen leszűkül. A pályaív jól ismert: Polgár rendkívüli korán női sakkolimpiát nyer, majd a férfiak között versenyez, a történelem legfiatalabb sakkjátékosaként válik nagymesterré és a világ elitjének tagjait is legyőzi.
A történet azonban következetesen egyetlen kérdés felé tereli a nézőt, mégpedig, vajon képes-e legyőzni valaha Garri Kaszparovot.
Ez a kérdés válik a film dramaturgiai motorjává. A dilemma látszólag kiegyensúlyozott: Polgár Judit eredményei alapján méltó ellenfél, ugyanakkor fiatal és kevesebb tapasztalattal rendelkezik, miközben Kaszparov pályája csúcsán áll, és megkérdőjelezhetetlen tekintély övezi.
A rendezés kétségtelen erőssége, hogy mindkét szereplőt megszólaltatja. Az archív felvételek mellett Polgár Judit és Kaszparov személyesen is reflektálnak a történtekre, klasszikus „beszélő fejes” formában. Bármily furcsa, Judit – csak úgy, mint testvérei, Zsuzsa és Zsófia – angolul szólalnak meg, lévén egy amerikai produkcióról van szó, ha tehát a magyar verziót nézzük, szinkronizálva halljuk a szereplőket (egyedül édesapja és férje beszélnek magyarul a kamerába).
A rendező gondosan megkomponált, elegáns terekbe ülteti a megszólalókat, egyfajta esztetizált sakkvilágot közvetítve a versenyek idegfeszítő realitása helyett. Judit és Kaszparov húsz-harminc év távlatából idézik fel az eseményeket, tűpontosan elemzik az egyes játszmákat, ugyanakkor a hangnem meglepően nagyvonalú.
Mindkettejük részéről, és annak ellenére, hogy Kaszparov az első játszmájukon szabálytalanságot követett el — amit mindmáig nem ismer el egyértelműen, a kérdésre válaszolva is finomítaná a történtek értelmezését.
Ha pusztán ezt az esetet vizsgálnánk, már itt is beszédes az erőviszonyok kérdése. A linaresi torna ötödik fordulójában a nyerésre álló Kaszparov megfogta a huszárját, áthelyezte, majd elengedte — egy olyan lépést téve, amely Polgár Judit számára lehetőséget nyújtott volna az állás megfordítására, de legalább döntetlenre mentésére. Majd Kaszparov észbekapott és változtatott. Ez a sakkban szabálytalanságnak számít, hiszen a bábu elengedése a lépés befejezését jelenti. A tizenhét éves Judit akkor nem tudott reagálni a helyzetre, az eset hosszú időre frusztráció forrásává vált számára. Akárcsak az, hogy még nagyon sokáig nem sikerült legyőznie Kaszparovot.
Ez azonban ma már sakktörténelem, a film hangsúlyozza a megbékélést, Judit pedig később baráti viszonyt is kialakít riválisával. A dokumentumfilm azonban ennél szélesebb perspektívát is nyújt, amikor a férfiak által dominált sakkvilág működését vizsgálja. Polgár Judit és nővérei egy olyan közegbe érkeztek, amely egészen egyszerűen nem számolt velük. Sikereik ellenére a szakmai elismerés lassan és vonakodva érkezett, a személyes elfogadás pedig még lassabban.
A filmben archív felvételeket is látunk arról, milyen megdöbbentő véleményeket fogalmaztak meg egyes sakkozók a női játékosokról, míg egy újságíró arról számol be, hogy a nagy nemzetközi versenyeken, miután Judit megnyerte a játszmát, ellenfelei nem fogtak vele kezet, nem döntötték le a királyukat — afféle kocsmai sakkozónak nézték, aki szerencsével jutott el az elitbe.
Márpedig tudjuk, hogy Polgár Judit pályájában a szerencse vajmi keveset nyomott a latban a tudáshoz és az intenzív felkészüléshez képest. A film a családi háttérbe is betekintést enged, a történet számunkra persze jól ismert: a Polgár házaspár azt a célt tűzte ki magának, hogy bebizonyítsa, a gyermekek kiemelkedő teljesítményekre képesek, ha már egészen korai életkortól kezdve egy szűk területen képzik őket. A szülők magántanulóként nevelték és oktatták lányaikat, miközben minden erőforrásukat arra fordítottak, hogy a lányokból élsakkozók váljanak.
A film többször is kiemeli, hogy Polgár László bizonyos értelemben kísérletként tekintett a három lány pályájára.
Ezzel a dokumentumfilm finoman érinti azt az érzékeny etikai kérdést is, hogy vajon meddig terjedhet egy szülő ambíciója a gyermekei életének alakításában.
Különösen beszédes pillanat, amikor Polgár László arról beszél, hogy miután lányai férjhez mentek, ő kiszorult a menedzseri szerepből, illetve hogy Judit végül azért nem lett világbajnok, mert nem fordított még több időt a sakkra.
Kennedy azonban – szerencsére – nem vállalkozik arra, hogy mélyebbre ásson a családi viszonyokat illetően, a film nem foglal állást, nem ítélkezik. Tartja magát a sportfilmek narratívájához, ebben a kérdésben pedig végső soron Polgár Juditra bízza a választ. Ez a visszafogottság tiszteletteljes távolságtartásnak hat, egy kissé azonban elszalasztott lehetőségnek is érezzük.
A pszichológiai dimenzióból tehát pont annyit emel be a film, amennyi a sportteljesítmény magyarázatához szükséges. A központi kérdés így hangzik: mi választja el a kiváló játékost a világ legjobbjaitól? A film világosan jelzi, hogy a felkészültség és a győzni akarás önmagában nem elegendő, és arra keresi a választ, hogy mekkora szerepet játszik a mentális tényező.
A válasz — különösebb spoilerezés nélkül — az, hogy rendkívül jelentőset. Judit pályájában pedig, nőként egy férfi uralta világban, különösen hangsúlyos ez a réteg.
Kennedy filmje nem törekszik minden kérdés végső megválaszolására, helyette felvillantja a teljesítmény mögötti rendszereket, döntéseket és feszültségeket. Értéke vitathatatlan, ugyanakkor itteni szemszögből zavaróan egyszerűsítettnek hat a család történetének ábrázolása, másrészt pedig a történelmi kulisszák is – a film meglehetősen felszínes korképet nyújt a nyolcvanas évek Magyarországáról. De hát a kérdés végső soron nem az, hogy mit egyszerűsít le, mit mutat felszínesen egy amerikai film, hanem inkább az, hogy miért nem született eddig magyar film, amely a sakk királynőjének pályáját és kulturális közegét belső szemszögből mutatná be.
A direkt politikából kimaradt
Pártpolitikai szerepet eddig nem vállalt, és nyilvánosan egyik politikai oldalhoz sem kötötte magát. Közéleti megszólalásai főként az oktatásról, a gyermekek fejlődéséről, a nőkkel szembeni előítéletekről és a közszereplők felelősségéről szóltak. A sajtóban nem szerepel túl gyakran, 2019-ben a 24.hu-nak adott interjút,
amiben ijesztőnek nevezte, hogy az emberek mennyire kritikátlanul elhiszik a közszereplők kijelentéseit.
Ezt Kövér László, a parlament akkori elnökének a női szerepekről tett kijelentésével kapcsolatban mondta, emellett az egyéni lehetőségek és az egyenjogúság fontosságát hangsúlyozta. Politikai profilja ezért inkább pártok feletti, mérsékelt és értékalapú, ideológiailag vagy pártvonalon nem elkötelezett.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
