Plusz egy év az önkormányzatoknak? Az ellenzéki pártok megosztottak Tokár Géza2026. 02. 21., szo – 12:50
Nincsenek egységes véleményen az ellenzéki pártok az önkormányzati képviselők mandátumának öt évre való meghosszabbításának kérdésében. A KDH alapjában véve támogatja, az SaS ellenzi a javaslatot, a Progresszív Szlovákia a széleskörű szakmai párbeszédet hiányolja, a Szlovákia mozgalom nem tartja prioritásnak a változást.
A TASR hírügynökség összefoglalója rámutat, hogy az ellenzéki pártok álláspontja nem egységes a kérdés kapcsán. A kormánykoalíció a jövőben javaslatot tesz a változásra, az ellenzék együttműködésére is szükségük van a sikerhez. A szabályok megváltoztatásához alkotmányos többségre van szükség, miközben egyelőre nem látni, ezt miként sikerül bebiztosítani. A beterjesztő Hlas tervei alapján már az április 14-én kezdődő parlamenti ülésen napirendre kerülhet a kérdés.
Az ügynökség által megkérdezett KDH a sajtóosztálya útján kijelentette, a kereszténydemokraták általánosságban egyetértenek az önkormányzati mandátumok öt évre való meghosszabbításával, de mindehhez szükség van egy általános konszenzusra is – a pártok egyetértése mellett fontos, hogy a módosítás ne a jelenlegi, hanem csak a következő időszakra szóljon. „A parlamentnek azonban azt kell elsősorban megoldania, ami az embereket nyomasztja – a szegénységet, a drága élelmiszerek és az elrontott energiasegély kérdését” – szögezi le a párt.
Az SaS elnöke, Branislav Gröhling szerint a párt nem ért egyet a tervezett változtatással. A politikus szerint abszurd, hogy a koalíciós képviselők a saját tisztségeik sorsával aktívan foglalkoznak, miközben az emelkedő árakkal, az ország romló gazdasági helyzetével, vagy a fojtogató adó- és járulékterhekkel nem törődnek.
A PS elképzelhetőnek tartja a szakmai párbeszédet a kérdésben, de a kormánypártok javaslatának megítélésénél figyelembe veszi, hogy milyen motivációtól vezérelve próbálják megváltoztatni a választási szabályokat, miként hat az ki az állam működésére. „Ez a konkrét javaslat a Hlas kezdeményezéséből született. Nem vettünk részt a kidolgozásában és nem is tartjuk fontosnak azokban az időkben, mikor az önkormányzatok alulfinanszírozottak, kiesnek a bevételeik és anyagi kompenzáció nélkül ruháznak rájuk át újabb hatásköröket” – áll a párt állásfoglalásában. A PS szerint jelenleg nincs oka a szabályok megváltoztatásának, de az önkormányzatok átfogó reformja esetén ezzel a kérdéssel is törődhetnek – a finanszírozás és a hatáskörök megváltoztatása mellett.
A Szlovákia mozgalom nem tartja fontosnak a kérdést egy olyan időben, mikor a szlovákiai családokat a magas energia- és élelmiszerárak, vagy az infláció foglalkoztatják. A párt csak akkor támogatná a kezdeményezést, ha a Speciális Ügyészség, vagy az uniós tagság alkotmányba iktatása is a csomag részét képezné – jelentette ki Matúš Bystriansky pártszóvivő.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az STVR Sobotné dialógy című politikai vitaműsorának e heti vendégei Roman Michelko (SNS) és Grendel Gábor (Szlovákia Mozgalom–Za ľudí ) voltak. A beszélgetés egyik fő témája a parlamenti mandátumok esetleges meghosszabbítása volt, amelyről a két politikus meglehetősen eltérő véleményt fogalmazott meg. Michelko támogatja az ötletet, míg Grendel szerint Robert Fico miniszterelnök csupán fél a közelgő választási vereségtől.
A Smer javaslatát a Sobotné dialógy című műsorban Roman Michelko (SNS) és Grendel Gábor (Szlovákia Mozgalom–Za ľudí) is kommentálták.
Michelko hangsúlyozta, hogy az SNS az elsők között javasolta a választási ciklus meghosszabbítását, hozzátette azonban, hogy ők hatéves időszakot javasoltak. Ennek ellenére támogatnák az ötéves mandátumi időszakot is. Szerinte a KDH is támogatná a javaslatot. Az SNS-es képviselő hangsúlyozta azonban, hogy jelenleg nem lesz meg az alkotmányos többség választások elhalasztásához.
Grendel a téma kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök azért javasolta a hosszabbítást, hogy az önkormányzati választást a parlamenti választás utánra halasszák. Úgy gondolja, hogy a Smer számára vereség fenyeget az önkormányzati választáson és ezzel a párt is tisztában van – ezért szeretné azokat későbbre tolni.
Kapcsolódó cikkünk
A konszolidációs csomag és az alkomány-módosítás elfogadása után készített felmérést az NMS Reseach Market a Sme napilapnak.
A konszolidációs csomag elfogadása és az alkotmány módosítása után mérte a pártok támogatottságát a Sme megrendelésére az NMS Reseach Market, amely a Progresszív Szlovákia további erősödését és a Smer gyengülését mutatja. A felmérés alapján a KDH-nak is komoly problémái vannak, a Republika viszont a Smer gyengülésével párhuzamosan erősödik.
A Smer választói bázisát jelentősen erodálja a konszolidációs csomag, a támogatottsága a szeptemberihez képest is jelentősen csökkent:
októberben már csak 17,9 százalékot mért az NMS, miközben szeptemberben még 20 százalékon állt a párt.
A Smer gyengülése kéz a kézben jár a Republika erősödésével, az NMS adatai alapján ugyanis a Ficótól elpártoló választók a szélsőséges pártnál köthetnek ki.
A Republika már a harmadik legerősebb párt, októberben 11,8 százalékos támogatással bírt. A Hlas is gyengült az elmúlt időszakban, októberben már csak 8,3 százalékon állt, az SNS pedig már megszokhatta, hogy az 5 százalékos küszöb elérhetetlen távolságban van számára. Októberben csak 2 százaléknyian támogatták Andrej Danko pártját.
A Progresszív Szlovákia a csúcson, a KDH zuhan
A Progresszív Szlovákiát a létrejötte óta nem támogatták még ennyien, az NMS szerint most a választók 24,8 százaléka voksolna rájuk. Ezzel a párt 44 képviselői helyet szerezne a parlamentben. Az ellenzéki pártok közül örülhet még a Demokraták is, amelyet egymás után két hónapban is a parlamenti küszöb fölé mért az NMS.
Az SaS támogatottsága stabil, 6 százalék körül oszcillál. Rosszabb helyzetben van azonban a Szlovákia mozgalom, amely ugyan csak hibahatáron belül gyengült, de a 6,4 százalékos támogatottsággal Igor Matovič nem lehet elégedett.
A Szlovákia mozgalomnál is rosszabb helyzetben van a KDH, amely vészesen megközelítette az 5 százalékos küszöböt: az NMS 5,4 százalékot mért Milan Majerský pártjának.
Ez egyezik a párt leggyengébb eredményével ebben a választási ciklusban – legutóbb 2024 májusában mértek ilyen gyenge támogatottságot a KDH-nak. Ez azt mutatja, hogy a pártnak nem nagyon használt az alkotmánymódosítás elfogadása, amit pedig Majerský a tömörülés egyik legnagyobb eredményének nevezett.
A Magyar Szövetség továbbra is a bejutási küszöb alatt tanyázik, 4,4 százalékot mért Gubíkéknek az NMS.
Lehetséges koalíciók
A Smer a Hlasszal és a Republikával együtt sem tudna kormányt alakítani, mindössze 67 mandátuma lenne a három pártnak. Még a KDH bevonzásával is csak 76 voksa lenne egy ilyen koalíciónak.
Nem áll azonban túl jól a másik oldal sem: a PS-SaS-Demokraták-KDH koalíciónak csak 72 mandátuma lenne, vagyis szükségük lenne Igor Matovič támogatására is. Az ötös koalíciónak már 83 fős többsége lenne a parlamentben.
Előzmények
Ahogyan arról korábban beszámoltunk Robert Fico miniszterelnök és Tibor Gašpar, a parlament alelnöke (mindketten Smer) a választás kapcsán érdekes javaslatokat tettek. Míg a kormányfő a helyhatósági választást halasztaná el egy évvel, addig Gašpar a kormány mandátumának meghosszabbítását vetette fel.
A miniszterelnök a javaslatát a Smer hétvégi munkakongresszusán azzal magyarázta, hogy az ország számára az uniós pályázatok megvalósítása terén jelentős előnnyel járna, ha a jövő októberre tervezett, helyhatósági választást egy évvel később, a parlamenti választás után bonyolítanák le. Fico szerint azért is praktikus lenne a választás eltolása, mert a szavazók a parlamenti választás eredményének ismeretében dönthetnének.
Tibor Gašpar, a Smer házelnök-helyettese Fico kijelentései után azt javasolta, hogy ne csak az önkormányzati, hanem a parlamenti ciklust is hosszabbítsák meg öt évre, ezzel pénzt takarítva meg és több időt adva a kormánynak a tervei megvalósítására. Ugyanakkor elismerte, hogy a kormánykoalíciónak nincs meg az ehhez szükséges alkotmányos többsége, és az ellenzék sem támogatná a javaslatot, így a téma idén várhatóan nem kerül napirendre.
Fico és Gašpar a választások elhalasztásával elterelnék a figyelmet a megszorításokról és időt nyernének a népszerűségük javítására. Azonban ez alkotmányos aggályokat vet fel, mert Szlovákiában még sosem hosszabbították meg önkényesen a képviselők mandátumát.
Ahhoz, hogy a választási ciklus idejét megváltoztassák, legalább 90 szavazatra lenne szükség.
Kapcsolódó cikkünk
Miközben a parlament gyorsított eljárásban tárgyal a költségvetésről, újabb témát dobott be a politikai közbeszédbe a Smer: a választott képviselők mandátumainak meghosszabbítását.
A gondolatmenet két vonalon zajlik: Robert Fico kormányfő a helyhatósági választást halasztaná el egy évvel, Tibor Gašpar (Smer), a parlament alelnöke pedig a kormány mandátumának meghosszabbítását vetette fel. Zavaros, hogy egyáltalán kinek állna ez érdekében – már magukon a koalíciós pártokon túl – és mivel lehetne indokolni a lépést, miközben bármilyen változáshoz alkotmányos többségre lenne szükség.
Először az önkormányzatok
Az önkormányzati képviselőkre, megyei képviselőkre és polgármesterekre vonatkozó négyéves mandátum meghosszabbításának ötletét Robert Fico dobta be a Smer hétvégi munkakongresszusán – nem teljesen előzmény nélkül. Fico szerint az uniós pályázatok megvalósítása terén jelentős előnnyel járna, ha a 2026. októberére tervezett választást egy évvel később, a parlamenti választás után bonyolítanák le.
A miniszterelnök azzal is érvelt, hogy praktikus lenne a csúsztatás, mivel a parlamenti választások „erőviszonyainak ismeretében” hozhatnának döntést a választók – hogy az ország irányítása pontosan miben is befolyásolja a polgármesterek pozícióit és a testületi képviseletet, arra a politikus bővebben nem tért ki. Mindössze hangsúlyozta, hogy az ellenzék idegessé válhat a választást követően – utalva korábbi magabiztos kijelentéseire a megmérettetés megnyeréséről.
A Smer részéről először került szóba a mandátumok meghosszabbításának kérdése, bár ugyanezt a témát korábban Andrej Danko és az SNS is forszírozta: a párt korábban hivatalosan is, de eredménytelenül javasolta, hogy a jelenleg négyéves mandátumok időtartamát húzzák el hat évre.
Bár Fico szerint a javaslat élvezi a polgármesterek támogatását, a valóságban hasonló egyeztetések nem történtek az érdekvédelmi testületek között. A ZMOS nem foglalt álláspontot a kérdésben, a megyefőnököket tömörítő SK8, valamint a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) pedig egyenesen tiltakozott az elképzelés ellen.
Ha lúd, legyen kövér – több évet a képviselőknek is!
Fico megnyilvánulása után pár nappal Tibor Gašpar házelnök-helyettes is megszólalt, a Smer tisztviselője szerint nem csak az önkormányzati mandátumok kiterjesztésével lehetne pénzt spórolni, hanem az érvényes parlamenti időszak további elhúzásával is – méghozzá egységesen, öt évig láthatnák el a feladataikat a polgármesterek és a parlamenti képviselők is.
Gašpar szintén azzal érvel, hogy a kormánynak több időre lenne szüksége a javaslatai keresztülvitelére, a négy éves ciklus nem elegendő a hosszú távú tervezéshez. A politikus ugyanakkor cáfolta, hogy a kormánykoalíció még ebben az évben hozzányúlna a témához – amit valószínűleg magyaráz, hogy nem is lenne hozzá ereje.
A vonatkozó szabályozás megváltoztatásához ugyanis a parlamentben alkotmányos többségre lenne szükség, amivel a kormánykoalíció nem rendelkezik, az ellenzéki pártok pedig biztosan nem egyeznek bele abba, hogy további egy évig ne változzanak a parlamenti erőviszonyok.
Kinek az érdeke?
Azon túl, hogy a kormánykoalíciónak nincs ereje a mandátumok hosszára vonatkozó szabálymódosításhoz, némi logikát lehet találni abban, hogy Fico és Gašpar miért éppen ősszel huzakodott elő a témával. A költségvetési megszorításokról szóló vitát a koalíció minél hamarabb le akarja zárni és új témákkal igyekszik elterelni a nyilvánosság figyelmét a problémákról.
A koalíció számára politikai okokból is praktikusabb lenne, ha a helyhatósági és-vagy a parlamenti választás idejét csúsztatnák. A három kormánypárt népszerűségét megviselte az elmúlt két év, a megszorítások miatt pedig – Fico hétvégén mutatott magabiztossága ellenére – valószínűleg tovább csökkennek majd a népszerűségi mutatói. Ez pedig a polgármesterek és képviselők, azaz a helyi alapszervezetek megítélésére is hatással lehet.
Az alkotmányossági aggályok ugyanakkor valósak lehetnek: Szlovákia történetében még nem volt példa arra, hogy önkényesen meghosszabbították volna a hivatalban levő megválasztott képviselők mandátumát – csak a lerövidítés, illetve a következő választási ciklus meghosszabbítása jött korábban szóba.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Csökkentené a koalíció a megyék számát és egy évvel elhalasztaná a megyei és helyi önkormányzati választások időpontját, jelentette ki Rudolf Huliak sportminiszter.
Rudolf Huliak (Nemzeti Koalíció – NK) sportminiszter ma újra arról beszélt, hogy a koalíció átalakítaná a megyei önkormányzati rendszert és egy vagy akár két évvel elhalasztaná a helyi önkormányzati választásokat is, amelyek rendes időben jövőre, vagyis 2026 őszén lennének.
Huliak szerint kitalálták, miként lehetne egy évvel elhalasztani az önkormányzati és megyei választásokat anélkül, hogy alkotmánymódosításra lenne szükség.
A koalíciónak ugyanis nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges 3/5-ös többsége, vagyis nincs 90 szavazata. Huliak kijelentette azt is, hogy Szlovákia területi önkormányzati rendszerét át kellene alakítani, a jelenlegi 8 megye felesleges, ő csak Pozsony, plusz három megye változatban gondolkodik.
Danko is halasztásról beszélt
A héten Andrej Danko, az SNS elnöke is arról beszélt, hogy Robert Fico kormányfő is egyetért azzal, hogy kezdjenek párbeszédet a polgármesterek és a megyei képviselők mandátumának meghosszabbításáról, szerinte a jelenlegi négy évről öt vagy hat évre hosszabbíthatnák a mandátumot. Danko a héten még arról beszélt, hogy a ellenzék segítségével módosítanák az alkotmányt.
„Robert Fico is kijelentette, hogy egyetért a javaslatommal – és úgy gondolom, hogy ehhez támogatást találunk az ellenzéki képviselők között is –, hogy a polgármesterek és a megyei képviselők mandátuma ne 4 év, hanem 5 vagy 6 év legyen”
– mondta Danko szerdán a Joj tévé Analýzy 24 című műsorában
A kormány kihelyezett ülésén is téma volt
A koalíció terveire a héten a Demokraták párt is felhívta a figyelmet.
Szerintük a kormány szerdai, Senicén tartott ülésén a jelenlévő polgármestereknek beszéltek arról, hogy kitolnák a következő választás időpontját, és addig meghosszabbítanák a jelenlegi képviselők és polgármesterek mandátumát.
A Demokraták szerint a koalíció 2027-ben gondolkodik, amikor parlamenti választások is lennének.
Ondrej Dostál (SaS) parlamenti képviselő szerint az önkormányzati és megyei választások elhalasztásához mindenképpen módosítani kellene az alkotmányt. Ehhez a 79 koalíciós képviselő mellett még további 11 ellenzéki képviselőt is meg kellene győznie a Smer-Hlas-SNS koalíciónak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
