Az október 2-ai népszavazáson egyebek mellett arra kell választ adnunk, hogy be akarjuk-e fogadni a migránsokat és kultúrájukat?
Akarjuk-e a későbbiekben velük tölteni a hétköznapjainkat, milyenek legyenek az iskoláink – mondta a belügyminiszter a csütörtök esti lakossági fórumon Egerben.
Eldönthetjük, hogy egy brüsszeli fizetett bürokrata által kitalált dolgot nekünk „jó katonaként” végre kell-e hajtanunk.
Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint mintegy 36 millió ember tart jelenleg is Európa felé a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől.
2011-ben, az „arab tavasz” nyomán számos országban felbomlott a rend, nyugati típusú demokráciák helyett azonban fundamentalista társadalmi kép kezdett kialakulni, törzsi háborúk következtek. Ezek következményeként pedig jelentős tömegek indultak meg, elsősorban Európa felé.
2015. október 15-ig 391 ezren lépték át a magyar zöldhatárt minden hatályos magyar és európai joggal ellentétes módon, és csak töredékük jött a háború sújtotta Szíriából.
Összesen 104 országból érkeztek, de 104 országban nincs háború, 104 országban nem üldözik az embereket – fűzte hozzá.
Az Európai Unió és Magyarország más válaszokat adott a népvándorlás jelentette kihívásra.
Az EU – multinacionális társadalomban gondolkodva – a munkaerőgondokra, az elöregedésre lát megoldást a bevándorlókban. Magyarország ezzel szemben meg akarja őrizni azt a környezetet, amelyben apáink, nagyapáink éltek. Ezt a környezetet szeretnénk unokáinknak is átadni – fogalmazott.
Már több mint 1,5 millió migráns érkezett Nyugat-Európába, ugyanakkor a vizsgálatok után évente csupán 3400-3700 nem kívánatos embert tud visszaküldeni az unió.
„Dőre vágyálom azt hinni, hogy ezzel meg lehet oldani a kérdést” – tette hozzá.
Egyre több uniós ország állítja vissza a határok ellenőrzését, miközben Magyarországnak felróják a felállított kerítést. Ráadásul nyugatról Magyarországra akarják visszaküldeni a migránsokat, noha ők Görögországon, illetve Bulgárián keresztül érkeztek a unióba. Tavaly több mint 50 ezer, az idén több mint 24 ezer ember visszafogadására kaptunk felhívást – ismertette.
Ha vissza kell fogadni ezeket az embereket, csak a települések között szétosztva lehet elhelyezni őket – figyelmeztetett.
A magyar kormány álláspontja szerint megfelelő kerítésre, illetve jogi szabályozásra van szükség.
Ezen felül a „humánerőforrás” is elengedhetetlen, amit a rendőrök átvezényelésével oldottak meg – jegyezte meg.
Ugyanakkor arról is gondoskodni kell, hogy egyetlen poszt se maradjon üresen a településeken. Ezért a határvédelem és a közbiztonság szinten tartása érdekében háromezer határvadászt toboroznak. Azt is mondta, hogy 2010-ben 530 ezer bűncselekmény történt az országban, tavaly 270 ezer.
„Ez azt jelenti, hogy önök lényegesen nagyobb biztonságban élnek, mint 2010-ben, vagy előtte” – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy Brüsszel a befogadott migránsok családegyesítésének megkönnyítését is tervezi, azaz egy ember még az oldalági rokonait is behozhatja, ami megtöbbszörözné a bevándorlók számát.
Európában jelenleg 22 millió munkanélküli van, Magyarországon viszont öt százalék alá sikerült „leküzdeni” a munkanélküliség arányát a közfoglalkoztatási rendszer bevezetésével.
Eközben a német cégek mindössze 54 bevándorlót tudtak alkalmazni, ugyanakkor a fiatalok munkanélkülisége Európa-szerte komoly problémát jelent – mondta.
Brüsszel a multikulturális társadalom kialakulása mellett érvel, ezzel szemben „no go” zónák jönnek létre Európa városaiban, ahol az állami főhatalom már gyakorlatilag nem érvényesül.
A beilleszkedni nem tudó emberek saját törvényeiket követik, így bizonyos helyeken kettős hatalmi rendszer alakul ki, a demokratikus állami főhatalom pedig nem érvényesül – magyarázta Pintér Sándor, megjegyezve, hogy a párizsi és a németországi merényletek elkövetői is az illegális migránsok közül kerültek ki.
A mintegy 150 érdeklődő részvételével tartott fórum házigazdája, Nyitrai Zsolt, Eger fideszes országgyűlési képviselője, miniszteri biztos arról beszélt, ha a magyarok nemet mondanak a kényszerbetelepítésre, egy-egy elutasított migráns után 78 millió forintos büntetést kell fizetnie az országnak, miközben az uniós fejlesztésekből éppen csak egymillió forint jut egy magyar állampolgárra.
Nem szabad kockáztatni, nemet kell mondani a brüsszeli kényszerbetelepítési csomagra – mondta.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
