A pikkelysömör egy igen gyakori bőrbetegség, amely minden ötvenedik embert érint. Nőknél és férfiaknál egyaránt előfordulhat, a leggyakrabban 35 év alatti korban alakul ki.
A pikkelysömör (pszoriázis) nem fertőző, viszont tény, hogy nem nyújt túl szép látványt. A problémát az okozza, hogy míg az egészséges bőr sejtjei 3-4 hetente cserélődnek, a pikkelysömörös betegeknél ez a folyamat mindössze 3-7 napig tart. A bőrsejtek felhalmozódása hozza létre a betegségre jellemző foltokat a bőrön. A vastag, piros, pikkelyes foltok leggyakrabban a könyökökön és a térdeken jelennek meg, de az arcon, a fejbőrön és a fenéken is kialakulhatnak. A bőrelváltozás enyhe viszketéssel is járhat – írja a Házipatika.com.
A betegségnek öt típusát különböztetjük meg: lehet plakkos, guttált – amelyet általában bakteriálisfertőzésvált ki -, pusztulózus – amelyet gennyel telített hólyagok jellemeznek -, inverz – amely elsősorban a hónaljban, a nemi szervek környékén vagy a mellek alatt jelenik meg -, illetve eritrodermikus is, amely az egész testre kiterjedő vörös, hámló kiütésekkel jár. Ezek közül a plakkos pszoriázis a leggyakoribb.
A pikkelysömör egy túlzott immunreakció következtében alakul ki, kiváltó okát azonban még nem tudják pontosan. Az biztos, hogy több tényező is felerősítheti a tüneteket – a legvalószínűbb, hogy genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az egyik legnagyobb kockázati tényező az öröklődés lehet.
Emellett a szakemberek úgy vélik, hogy bizonyos tényezők a tünetek súlyosságára is hatással lehetnek. Az alábbiak például szinte biztosan rontanak a pikkelysömörösök állapotán:
A fentiek mellett egyesek azt állítják, hogy bizonyos élelmiszerek – például a tej, a glutén és a citrusfélék – is súlyosbíthatják a panaszokat, erre azonban még nincs egyértelmű bizonyíték.
A pikkelysömör nem gyógyítható, a megfelelő kezelés azonban segíthet enyhíteni a tüneteket. A betegeknek nyáron általában könnyebb dolguk van, a melegebb hónapokban ugyanis szinte maguktól enyhülnek a panaszok. Ennek oka, hogy nyáron több napsütés éri a bőrt, az UVB sugarak pedig lassítják a bőr gyors növekedését és kiszáradását.
Az év többi részére azonban általánosan igaz, hogy a betegség kordában tartása érdekében a bőr hidratálása és a hidratáltság megőrzése a legfontosabb. Helyi kezelésként jó szolgálatot tehetnek a D-vitamin- vagy kortikoszteroidtartalmú, bőrpuhító hatású krémek. Ha ezek nem segítenek, bevethető a fényterápia, súlyosabb esetben pedig szisztémás kezelést – szájon át szedhető gyógyszert vagy injekciót – is javasolhat a szakember.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
