Szakértők szerint a közeljövőben Moszkvába látogathat tárgyalások céljából Matteo Zuppi bíboros, Ferenc pápának az ukrajnai békés rendezés érdekében megbízott követe. Az Oroszországi Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Pavel Pezzi érsek ez alkalomból adott a RIA-Novosztyi hírügynökségnek interjút.
Az oroszországi katolikus vezető szólt az orosz katolikusoknak a vatikáni békekezdeményezésekben való részvételéről, arról, hogy a különleges katonai művelet és a részleges mozgósítás hogyan befolyásolta az egyházközségek életét, és arról is beszámolt, hány megkeresztelt katolikus él Oroszországban. Az interjút Artyom Bugyonnij készítette.
– Eminenciás Uram, kérem, mondja el, hogyan vélekednek az orosz katolikusok Ferenc pápa ukrajnai béketeremtő kezdeményezéseiről? Részt vesznek-e ezekben, és hogyan?
– Az ilyen jellegű kezdeményezések, amelyek a közjó, az egész Egyház és az egész világ javának védelmét célozzák, a Szentszék szolgálatának részét képezik. Az ukrajnai béketeremtő misszió egy ezek közül. Az orosz katolikusok nagyon pozitívan viszonyulnak a pápa kezdeményezéséhez. Ami azonban a részvételt illeti, a Szentszék e missziói általában nem érintik a helyi katolikus egyházat. De ha ez megtörténne, tájékoztatnak minket, és együttműködésünket kérik.
– Hogyan fogadta a papság és a hívek a különleges katonai műveletet, változott-e a hozzáállás az idők során?
– Az emberek különbözőképpen reagálnak. Az Oroszországi Katolikus Püspöki Konferencia két hivatalos nyilatkozatot tett: 2022 februárjában és szeptemberében. Álláspontunk lényege változatlan, a papság és a hívek osztják az álláspontunkat.
Ha a hívők hozzáállásáról beszélünk, számomra úgy tűnik, hogy ebben a helyzetben van egy felismerési folyamat, az igazság megértése, és ez a hit megerősödéséhez vezet. Hiszen a hívő ember számára nem a megoldások keresése a fő, hanem a hit, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a legnehezebb körülmények között is tudjunk élni, mert nem tudhatjuk, hogy azok mikor változnak. A körülmények még nem az Isten akarata, hanem az, ami által ez az akarat feltárul előttünk. A keresztény arra hivatott, hogy hitből fakadó ítéletet mondjon minden vele történt eseményről. Ily módon nő az Istenbe vetett bizalmunk, és növekszik az a képességünk, hogy a legnehezebb körülmények között is tanúságot tegyünk róla.
– Befolyásolták-e a különleges katonai művelet eseményei azt, hogy mennyien járnak templomba?
– Néhány közösségben valószínűleg történtek változások, de nehéz számszerűsíteni azokat. Feltételezem, hogy van, aki elhagyta Oroszországot, van, akit besoroztak a hadseregbe, van, aki kénytelen volt másik városba költözni. Általánosságban véve azt vettük észre, hogy a városok és a plébániák között van némi belső elvándorlás, valaki munkahelyi vagy családi okokból távozik, de ez nem kapcsolódik kifejezetten az elmúlt évek eseményeihez.
– Oroszországban az Ön adatai szerint mennyi a katolikusok száma?
– A statisztikák szerint körülbelül egymillió megkeresztelt katolikus van, de én azt hiszem, hogy ennél a számuk valamivel kevesebb. Számunkra nem a létszám a lényegi kérdés, hanem az, hogy ebből mennyien vesznek részt az Egyház életében. Például több mint százezer litván él a kalinyingrádi régióban. Ha megkérdezi őket, azt válaszolják: megkeresztelt katolikusok vagyunk. S hányan járnak közülük vasárnaponként templomba: 3–4 ezren.
– Más régiókban mennyien járnak szentmisére?
– Szentpétervárott (a templomok száma nyolc – a ford.) 3–4 ezren járnak rendszeresen katolikus templomba, Kalinyingrádban (a templomok száma hét – a ford.), gondolom, körülbelül 1500-an, Moszkvában körülbelül 5–6 ezren. Ez persze a megkeresztelt katolikusoknak csak egy kis része. A fővárosban jelenleg három katolikus templom található: a Szeplőtelen Fogantatás székesegyháza a Malaja Gruzinszkaja utcában, a Szent Lajos-templom a Malaja Lubjanka utcában és a Ljublino metrómegálló közelében lévő Szent Olga-templom.
– A koronavírus-járvány után változott-e az oroszországi katolikusok élete? Hogyan alakult a hívek létszáma? Sikerült-e elérni a járvány előtti számot?
– A járvány idején szemmel láthatóan csökkent az istentiszteletek száma. Egyes egyházközségekben a templomba járók száma is csökkent, de valahol éppen ellenkezőleg, a járvány előtti állapothoz képest némi növekedést tapasztalunk. Ez utóbbi elsősorban annak tudható be, hogy ezekben a városokban sok olyan katolikus élt, aki különböző okok miatt abbahagyta a templomba járást, de a járvány idején, mikor elkezdtük rendszeresen közvetíteni interneten az istentiszteleteket, erre reagálva örömmel tért vissza a templomba. Nagyon érdekes volt számomra sok év után újra találkozni néhány ilyen emberrel.
– Mely városokban tértek vissza a hívek a templomokba?
– Azt mondanám, hogy Moszkvában még többen vannak a szentmiséken, mint a járvány előtt, s úgy gondolom, hogy ez a szentmisék közvetítésének is köszönhető. A kalinyingrádi egyházközségekben is többen vannak, viszont akadnak olyan templomok, ahol az egyházközségi élet még nem tért vissza a rendes kerékvágásba. Ugyanakkor Nyizsnyij Novgorodban a katolikus közösség létszáma a járvány után megduplázódott.
– Befolyásolta-e az oroszországi katolikusok életét Kirill pátriárka és Ferenc pápa 2016-os találkozója, a történelem első és eddig egyetlen egyházfői találkozója?
– Ez a találkozó nagyban befolyásolta az oroszországi katolikus közösség életét. Először is azt vettük észre, hogy sok helyen, különösen vidéken, jobban elfogadják a Katolikus Egyházat. Sajnos néhol a helyi hatóságoknak még mindig nincs világos elképzelése arról, hogy mi is az a Katolikus Egyház, és nem is nagyon barátságosak vele szemben. Természetesen a római katolikus és az orosz ortodox Egyház közötti kapcsolatok minden szinten javultak. Azt mondanám, hogy kisebb a találkozástól való félelem, és nagyobb az ismerkedés iránti vágy, a közös cselekvésre való hajlandóság.
– Mi járulhat hozzá a római katolikus és az orosz ortodox Egyház közötti kapcsolatok további javulásához?
– Legfontosabb a katolikusok és ortodoxok közötti konkrét baráti kapcsolat: a főpapság, a papság, a világi hívek, és különösen a fiatalok szintjén. A személyes találkozások hozzájárulhatnak a római katolikus és az orosz ortodox egyház közötti kapcsolatok fejlődéséhez. De ez ugyanígy fontos az örmény egyházzal, az oroszországi protestáns közösségekkel és minden emberrel való kapcsolatunk szempontjából.
Fordította: Hidász Ferenc OFM
Forrás és fotó: https://ria.ru
Az archív fotón a moszkvai Istenszülő Főegyházmegye metropolitája, Pavel Pezzi érsek látható az ünnepi húsvéti istentiszteleten a Moszkvai Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása Római Katolikus Székesegyházban.
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
