Jó-jó, ez így, ebben a formájában csak elméleti kérdés, de egy gyermek fogantatása és születése között kilenc hónap telik el. Ha ez a számítás igaz, akkor Szendrey Júlia és Petőfi Sándor fia egyértelműen a forradalom gyermeke.
Jó-jó, ez így, ebben a formájában csak elméleti kérdés, de egy gyermek fogantatása és születése között kilenc hónap telik el. Ha ez a számítás igaz, akkor Szendrey Júlia és Petőfi Sándor fia egyértelműen a forradalom gyermeke.
Ugyanis Petőfi Zoltánnak (1849-1870) éppen tegnap, december 15-én volt a születésnapja.
Zoltánt a történelem – ne szépítsük – elsősorban azért tartja számon, mert Petőfi Sándor fia.
Aztán az annalesek megjegyzik még róla, hogy – atyjához hasonlóan – költő és színész is volt. Minket most ez utóbbi érdekel.
Petőfi Zoltán 19 esztendősen szánta el magát arra, hogy vándorszínésznek áll, ám Csaby Imre színi igazgató úr nem vette fel a truppba. Mi több: beárulta a gimnáziumi igazgatónak, aki persze rögvest meg is leckéztette az ifjút. Hamarost a fiú a szomszédos Mezőtúrra vándorolt, és ott állt be egy társulatba.
A hetedik osztályt év közben el kellett hagynia, mert nagybátyja, Petőfi István magához vitte Csákóra, hogy magántanulóként folytassa tanulmányait, s második félévre be is íratta Pesten magántanulónak, hogy befejezhesse elmaradt vizsgáit. Petőfi Zoltán erősen beteges fiatalember volt, így eztán sem lehetett meg stabil színészként szinte sehol.
A kiegyezés évében, 1867-ben Debrecenbe ment, ott Lángh Boldizsár igazgatóhoz szegődött színésznek mindössze 30 forint havi fizetésért. Egy év múlva már Kocsisovszky Jusztinnál lépett fel Szegeden, csakhogy gyakorta átaludta a próbákat, s az igazgató csupán azért nézte ezt le neki, mert hát mégis a költő Petőfi fia volt. Amúgy a nem túl jó képességei ráadásul erősen fátyolos hangja miatt jobbára csak kisebb szerepeket kapott, mígnem végre a Brankovics Györgyben ráköszöntött a szerencse, s egy valóban nagyobb szerephez jutott.
Betegségei mégis legyőzték, mivel folyamatos gondozásra szorult, így kényszerűen szakítania kellett a színészettel. Még fiatalon eltűnt édesapja korát sem érte meg: 22 éves korában hunyt el tüdőbajjal. Édesanyja koporsójában temették el a Kerepesti Temetőben, a mai Fiumei Úti nemzeti Sírkertben.
Petőfi Zoltán földi maradványait a Petőfi Társaság 1908. október 24-én exhumáltatta és a Petőfi-család (Petőfi Sándort nem őrző) közös sírjában helyezték el ugyanazon sírkertben.
Alakját Zoltánka címmel Krúdy Gyula vitte színre, s a Magyar Színház 1913. november 15-én mutatta be Törzs Jenő főszereplésével. Versei az utókor számára gyakorlatilag ismeretlenek színészi pályafutásáról sincs igazán több adat a fentieknél – de mégiscsak színész volt.
Vagyis inkább “csak” Petőfi Sándor fia…
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
