Jelenleg nincs napirenden a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó magyar szabályozás módosítása – tudta meg lapunk az Igazságügyi Minisztériumtól. A szaktárcát annak kapcsán kérdeztük, hogy az Európa Tanács tavaly nyáron kifogásolta a törvényi szabályozást.A testület szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a szabályozást az európai emberi jogi egyezményben foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében.
A tanács miniszteri bizottsága aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy számos elítélt a szabadlábra helyezés lehetősége nélkül tölti szabadságvesztését, valamint azért, mert az ítéleteket csak az újonnan bevezetett, úgynevezett kötelező méltányossági eljárás keretében vizsgálják felül.
A testület szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a szabályozást az európai emberi jogi egyezményben foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében. Bár a tanács 2018 végéig szabott határidőt, addig nem született megegyezés az ügyben. A tárgyalások zajlanak, de a minisztérium addig nem lép az ügyben, amíg az ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt zajló per végére pont nem kerül – tájékoztatott a szaktárca.
Ahogy lapunk is beszámolt róla, a strasbourgi bíróság először 2014-ben marasztalta el hazánkat a tényleges, vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani szabadságvesztés miatt, megalázó bánásmódnak tartva a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárását. Erre reagálva a kormány új kegyelmi eljárást léptetett életbe, amelynek értelmében negyven év után automatikusan, hivatalból felülvizsgálják a legsúlyosabb mértékű szabadságvesztésre ítéltek ügyeit, ami akár feltételes szabadlábra helyezéssel is végződhet.
Úgy nézett ki, ezzel nyugvópontra kerül a vita, azonban a 2016-ban az EJEB megint elmarasztalta Magyarországot, mondván, túl hosszú a felülvizsgálatig tartó negyven év. A bíróság erre legfeljebb huszonöt évet javasolt. Az Igazságügyi Minisztérium aggályosnak nevezte a döntést, megvédte az intézkedést, és közölte, a bíróság Nagykamarájához fordul az ügyben.
Felhívták a figyelmet arra, hogy az EJEB más esetben elfogadta a harminc év utáni vagy akár annál is későbbi felülvizsgálat lehetőségét. A tárca korábban lapunkkal közölte: a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozás a 2011-es nemzeti konzultáció eredményeként került az új alaptörvénybe, akkor ugyanis az emberek mintegy kilencven százaléka támogatta az intézkedést.
mho
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
