A keresztúti ájtatosság elmélkedő imádság, amellyel a hívők felidézik Jézus keresztútjának történéseit. Végzéséhez hozzátartozik a mozgás, azaz végig kell járni a stációkat, mert ez segíti az átélést és azonosulást a szenvedő Jézussal.
Jézus körülbelül másfél kilométeres úton – Pilátus palotájától a Golgotáig – hordozta a keresztet. A hagyomány szerint Szűz Mária gyakran végigjárta ezt az utat Fia feltámadása után. Az első keresztények nagy tisztelettel vették körül a Golgota szikláját és Jézus sírját. A pogány Hadrianus császár viszont 135-ben – hogy nyomukat is eltörölje – pogány templomot építtet ide, amivel azonban még jobban megőrizte a szent hely emlékét.
A IV. században Nagy Konstantin keresztény templomot építtet a Golgotán, a „Feltámadás templomát”, más néven a Szent Sír templomát, amely magába foglalja a keresztre feszítés helyét és a feltámadás sírját. Később néhány emléktáblát állítottak a keresztút egyes állomásainál. A középkorban alakult ki a keresztút mai formája a 14 stációval.
A keresztút végezhető belső térben, a templomok belső falára elhelyezett stációk előtt, de bárhol, magánhasználatban, imakönyvből, keresztút-gyűjteményekből vagy kötött szöveg nélkül, saját szavakkal. Az elmélkedő szövegek összeállíthatók teljes egészében a Szentírásból is, hisz a 6. állomás kivételével valamennyi stáció közvetlenül vagy közvetve az evangéliumra épül.
A hagyományok szerint a keresztúti ájtatosság napja a péntek, de bármely más napon is végezhető, főként magánáhítatból.
Nagyböjt péntekjein az Egyház közösségben végzi, különleges jelentőségű a nagypénteken délelőtt 9 vagy délután 3 órakor végzett keresztúti ájtatosság, legtöbb esetben pap vezetésével, és a szabadtéri kálváriákon.
A szőgyéni Nagyboldogasszony-templomban a nagyböjti idő minden pénteki napjain Farkas Zsolt atya végzi el a keresztúti ájtatosságot, amikor az elmélkedéseit az elsőáldozásra készülő gyerekekkel közösen mondja el.
Az idei nagyböjt második hetében a szőgyéni 32. sz. Szent Mihály Cserkészcsapat és a Szőgyén Öröksége Társulás tagjai vállalták a keresztúti imaóra elvégzését, melyre a magyarszőgyéni Szent Mihály-templomkert Kálváriáján került sor, és ahová csatlakozott az egyházközség néhány tagja is.
A Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége által kiadott imafüzet szolgált alapul a keresztútjárásra, melyet a kiscserkész és a cserkész korosztály számára írt Sík Sándor papköltő, cserkészvezető.
A Jézus szenvedéstörténetét felidéző imaóra lelki gondolatokat ébresztett az imádkozókban az elpusztult Szent Mihály-templom romjait szegélyező keresztúti állomásokon, így az elmélkedések során a 2025-ös szentévben a remény zarándokaiként ki-ki a változás személyes útjára léphetett.
A megfelelő fölkészültséggel végzett keresztúti ájtatosság teljes búcsúval is járhat, melyet XII. Kelemen pápa erősített meg 1731-ben.
Sok kegyelem kapcsolódik az elmélkedésnek ehhez a formájához, mivel a keresztúti imaóra egyfajta lelkiismeretvizsgálatra, a bűnökkel való szembenézésre és a tökéletes bánat felindítására szólít fel, Jézus szenvedésén keresztül.
Az idei szentévben a hívő közösségek a remény zarándokaiként meghívást kaptak arra a személyes útra, melyen végigjárhatják a keresztutat, felidézve Jézus szenvedését. A megdicsőült feltámadás biztos tudata azonban már húsvét szent ünnepére készíti fel az imádkozókat.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
