Kisebb meglepetést és szoros eredményt hozott az államfőválasztás első fordulója. A különböző közvélemény-kutatási eredmények Peter Pellegrinit favorizálták, ám ha csak öt százalékos különbséggel is, de Ivan Korčok (42,5%) végzett az élen Peter Pellegrini (37,0%) előtt. Miért tudta Kočok behúzni az első fordulót? Hol veszített Peter Pellegrini? Kinek lehet nagyobb tartaléka a második fordulóra, és melyik szavazóbázis döntheti el a második fordulót?
Délen még mindig kevesen érzik fontosnak a választást
Az első forduló kampánya később indult be, amolyan ismerkedős „felvezető körként” ehetne felfogni, ahol a kilenc jelölt saját elképzeléseivel igyekezett megszólítani a maga választótáborát.
A különböző felmérések már előrejelezték, hogy a két nagy esélyes, Ivan Korčok és Peter Pellegrini kerül be a második fordulóba. A választók nagy része is ennek tudatában voksolt, az elkötelezett szavazó már az első körben a saját jelöltjére szavazott.
A választók jelentős része nem ment el a választani, közülük sokan csak a második körre fókuszálnak. Ugyanakkor némi meglepetés, hogy a választási részvétel 51,9 százalékos volt, amely magasabb mint öt éve az első fordulóban, akkor a választók 48,7 százaléka járult az urnákhoz. Ezen a választáson is az északi járásokban volt magasabb a szavazói kedv, a déli járásokban rekord alacsony volt a részvétel, például a Dunaszerdahelyi járásban a választók 36,34 százaléka voksolt. Ez jócskán elmarad az országos átlaghoz képest.
Negatív tendenciának számít évek óta, hogy az ország déli régióiban élő állampolgárok nagy része nem járul az urnákhoz a választásokon.
Hogy mi ennek az oka, az már egy sokkal mélyebb elemzést igényel, de egy biztos, a Dél-Szlovákiában élő magyarok nagy része úgy érzi, hogy az ország déli részéről rendszerint elfeledkeznek a politikusok.
A Fico-ellenesség mobilizálta az ellenzéki tábort
A második körbe bejutott két jelölt az ország politikai színezetét, megosztottságát is jelképezi, hiszen míg Ivan Korčok, aki mögé besorakoztak az ellenzéki pártok: a PS, az SaS és a KDH, addig Peter Pellegrini a saját pártja mellett a Smer támogatását élvezi. A kampány során a külpolitikai ügyek mellett belpolitikai témák is megjelentek, mint például a Büntető törvénykönyv módosítása, a köztévé átalakításának törvényjavaslata, illetve a Speciális Ügyészség megszüntetése.
Az ellenzéknek és Ivan Korčoknak olyan módon sikerült ezeket a témákat megjeleníteni, hogy a kormányellenes demonstrációk mobilizálták és mozgósították a kormányellenes szavazókat.
A másik oldalon Peter Pellegrini kampánya alig volt látható, ráadásul a tévévitákat is inkább kerülte. A radikális szavazók, akik Robert Ficóra is szavaztak a parlamenti választás során, Štefan Harabint támogatták, és ugyanúgy az SNS is a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke mögé állt be. A második körben ők lehetnek Pellegrini tartalékai, ám az egy másik kérdés, hogyan tudja őket megszólítani.
Nem érvényesül a konzervatív-liberális törésvonal
Ha értékrendi szempontból szeretnénk megvizsgálni a két jelölt szavazótáborát, akkor érdekes megállapításra juthatunk. Talán sokan csodálkoznak azon, hogy például a kereszténydemokraták miért álltak be egy liberálisabb személy mögé, és egy szociáldemokrata jelöltre miért szavaznak nemzeti és hazafias szavazók.
Politikatörténeti szempontból Szlovákiában teljesen máshogy alakult a jobboldal és baloldal meghatározása, mint például Magyarországon, vagy más európai országokban.
A szlovák jobboldalt a konzervatív, liberális, kereszténydemokrata, globalista, kozmopolita és a nyugatos politikai értékek jellemzik. A szlovák baloldalon a szociáldemokrata, szuverenista, nemzeti, hazafias és a patrióta politika honosodott meg. Az eredményeket tehát ennek tükrében kell szemlélni, és ehhez párosul a vidék kontra város törésvonal. Míg a nagyvárosi szavazók nagy része Korčokot, addig a vidéki szavazók Pellegrinit támogatják. Ezen a választáson más törésvonal is jelen van: Ivan Korčok szavazótábora inkább a nyugatos, liberális demokráciát támogatja, a Peter Pellegrini szavazók pedig szkeptikusabb az Európai Unióval és a nyugati típusú demokráciákkal szemben.
Pellegrini és Korčok tartalékai avagy a magyarok és Harabin szavazói dönthetik el a választást
Mindkét jelölt tudatosítja, hol lehetnek a saját választótáborának a tartalékai, melyik szavazóbázisra kell összpontosítani, és hol sikerülhet meglepetést okozni. Peter Pellegrini az SNS, Harabin, és a Magyar Szövetség szavazóiból tud meríteni, míg Ivan Kočoknak alig maradt szabad vadászmező. Még nagyobb lendületre lesz szüksége Korčoknak ahhoz, hogy az ellenzéki szavazótábort mozgósítsa, illetve ott vannak még Igor Matovič hívei is, a szlovákiai magyarok Dél-Szlovákiában, akiknek jelentős része az első fordulóban Korčokra voksolt.
Harabin választói, akik tudják mit kell tenni?
A választási éjszakán Štefan Harabin, aki 11,7 százalékos eredményt ért el arra a kérdésre, hogy beáll-e Peter Pellegrini mögé, csak annyit válaszolt,
A választóim tudják, hogy mit kell tenni!”
Ez kódnyelven azt jelenti, hogy szavazói az ő szempontjukból a kisebbik rosszra fognak szavazni.
Vagyis, Peter Pellegrininek retorikát kell váltani, és azokhoz a választókhoz kell szólnia, akik az orosz-ukrán háborúban az ukránokat és az amerikaiakat tartják provokátornak.
Csakhogy Peter Pellegrini szájából ez nem lenne hiteles, hiszen egyrészt elveszítené a mérsékelt szavazóit, másrészt pedig a közelmúltban többször is elítélte az orosz agressziót, és teljes mértékben kiállt Ukrajna humanitárius és katonai segítsége mellett. Harabin választói tudják, hogy Korčok és Pellegrini között az orosz-ukrán háború megítélésében nincs jelentős különbség. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy számukra Ivan Korčok nyugatos politikája jelenti a „fenyegetést”.
Ahhoz, hogy ezek a választók tömegesen járuljanak urnákhoz és Korčok ellen szavazzanak, hitelesebb személytől kell ezt hallaniuk, mint Peter Pellegrini.
Őket csak Robert Fico hívószava tudja mozgósítani, Pellegrininek ő nyerheti meg a Harabin választókat.
A magyarok mindig a demokratikus, „kisebbik rossz” jelöltet választották íratlan szabálya már nem állja meg a helyét
A felvidéki magyarok a közelmúltban mindig azzal döntötték el a választást, hogy a kisebbik rossz, vagyis a demokratikusabb jelöltre szavaztak.
A helyzet annyiban változott, hogy míg régebben a magyar közösségen belül egységes álláspont uralkodott a belpolitikai és világpolitikai kérdésekben, addigra ma már teljesen megosztott lett e tekintetben a felvidéki magyar társadalom.
A „kisebbik rossz” választása ilyen szempontból már nem érvényes, ráadásul két olyan jelölt került be a második körbe, akiknek a múltban nem éppen pozitív kijelentések hangzottak el a felvidéki magyar közösség felé. Peter Pellegrini mögé ugyan beállt a Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián, a Hlas jelöltje így számíthat Forró támogatására. Az már egy másik kérdés, hogy a párt szavazói is elmennek-e szavazni, vagy jelentős részük otthon marad, ahogy ezt tették az első fordulóban. Egy azonban biztos, a magyar választók kegyeiért nagy lesz a harc, mindkét jelölt tudja, hogy a magyarok mozgósítása nélkül nem érhetnek el sikert.
Kíméletlen kampány, a végletekig kiélezett választási hajrá
A választás második fordulójáig kevés az idő, ráadásul közvetlenül a húsvéti ünnepkör után vagyunk , ezért mindkét jelölt ott mozgósít, ahol és amikor tud. Korčok az ellenzék további mozgósítása mellett az elszabadult energiaárakkal, a beígért ám meg nem valósított kormányígéretekkel igyekszik megszólítani a kormány csalódott szavazóit. Pellegrini a régiókat járja, egyeztet a polgármesterekkel, Fico pedig szép lassan és fokozatosan hangolja, mobilizálja és buzdítja a Harabin-szavazókat Korčok ellen. Körülbelül így fordul át a választási hangulat a második körre, mely az izgalmak mellett kíméletlen és durva kampánnyal párosul. Az ország történetében ez lehet az egyik legszorosabb államfőválasztás.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
