Szlovákia egyik alapvető problémája, hogy nincs hosszú távú víziója, amely nem változna meg minden választás után – jelentette ki Peter Pellegrini államfő az ország állapotáról szóló jelentésében, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanácsban mondott el. A mind a négy irányba folytatott külpolitika rendben van, hangsúlyozta az elnök, de kiemelte, hogy Szlovákia számára a Nyugat a legfontosabb.
A legnagyobb probléma a rezortizmus
Pellegrini szerint Szlovákiának alapvetően hiányzik egy hosszú távú víziója és perspektívája, amely nem változna minden választás után, és amelyet minden kormány tiszteletben tartana, politikai ideológiájától vagy hovatartozásától függetlenül.
„Ha folytatjuk ezt a tendenciát, hogy csak egy választási cikluson keresztül kormányozunk, akkor nem jutunk sehova” – jelentette ki. Szerinte Szlovákiában „tele van a fiók” koncepciókkal és stratégiákkal, amelyek azonban nincsenek összekapcsolva. Az emberek nem tudják, hogy melyik kitűzött célt sikerült megvalósítani.
„Nem is beszélve arról, hogy azok sem rendelkeznek áttekintéssel, akik az országot irányítják” – állapította meg. Szerinte mindegyik minisztérium rengeteg pénzt költ a saját stratégiájára, „aztán négy évig csak a saját homokozójukban játszanak”.
Ez a probléma az elnök szerint „rezortizmusnak” (az egyes tárcák csak a saját területükkel foglalkoznak – szerk. megj.) nevezhető. „Amíg nem szabadulunk meg tőle, Szlovákia nem fog előrelépni” – mondta.
A politikusok nem az emberek valódi problémáit oldják meg
Beszédének elején felhívta a figyelmet a bizonytalanságra, a csalódásra, a frusztrációra, a félelemre, sőt a kétségbeesésre, amelyek a társadalomban uralkodó érzések közé tartoznak. Szerinte a bizonytalanság természetes egy olyan időszakban, amikor a világ változik.
„A csalódás és a frusztráció már annak eredménye, hogy a konkrét politikusok hogyan állnak hozzá a feladataikhoz, függetlenül attól, hogy a kormánykoalícióban vagy az ellenzékben vannak-e.” Az elnök szerint gyakran nem az emberek valódi problémáit oldják meg, hanem „helyettesítő és lényegtelen” témákat vetnek fel.
„A problémák megoldása helyett érzelmeket felkavaró témák hoznak a politikába – haragot, intoleranciát, és gyakran közvetlen gyűlöletet is” – mondta. Szerinte ezért nem is lehet csodálkozni a félelem és a kétségbeesés miatt. Konstatálta, hogy az embereket a növekvő megélhetési költségek és árak gyötrik, és aggódnak az ukrajnai konfliktus, a gazdasági helyzet és az egészségügy miatt is.
Egyértelmű válasz a COVID-ra
Az elnök szavai szerint a kormánynak öt év után végre egyértelmű választ kell adnia az embereknek a pandémia kezelésének elemzése formájában. „Választ arra, hogy mely intézkedések voltak értelmesek és valóban mentettek életeket” – mondta. Szerinte meg kell nevezni a felesleges vagy kifejezetten káros intézkedéseket is.
„Ilyen elemzés nélkül a kormány ahelyett, hogy objektíven értékelné a pandémia akkori következményeit, veszélyes kísérletbe kezd, és minden szabályszegőt kártalanít” – mondta. Emlékeztetett a vétójának indoklására, amellyel visszaküldte a szlovák parlamentnek a Covid-amesztiáról szóló törvényt.
Elmondta továbbá, hogy a száj- és körömfájás megjelenésekor az államnak ismét rendeleteket és tilalmakat kellett bevezetnie az emberek és a gazdaság számára.
„Ezért véleményem szerint rendkívül veszélyes, ha éppen ilyen helyzetben az állam azt a jelzést küldi, hogy más intézkedéseket nem kell betartani, és minden szabálysértőt bármikor kártalanítani fog, függetlenül a cselekményük súlyosságától és lehetséges következményeitől” – jelentette ki.
Felhívta a képviselők figyelmét, hogy a végső döntést úgy hozzák meg, hogy mindig a szemébe tudjanak nézni „a világjárvány több ezer áldozatának hozzátartozóinak”, és kezet tudjanak nyújtani azoknak, akik a világjárvány elleni küzdelemben kockáztatták saját és szeretteik életét.
Ne távolodjunk el az EU-tól és a NATO-tól
Pellegrini emlékeztetett a három legfőbb közjogi méltóság külpolitikáról szóló nyilatkozatára, amely magában foglalja a Szlovák Köztársaság tagságát az Európai Unióban és más nemzetközi szervezetekben. Szavai szerint továbbra is támogatja a négy irányba mutató politikát. Rámutatott, hogy ezek közé tartozik a Nyugat is, „amely nem tűnhet el külpolitikánkból”.
„A Nyugat nem csupán a világ egyik része, hanem Szlovákia érdekei szempontjából a legfontosabb is” – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy a Szlovákiába érkező beruházások 89 százaléka az EU-ból származik, és az ország teljes exportjának 78 százaléka az EU tagállamaiba irányul. Az EU-t társadalmi, érték- és biztonsági térségnek nevezte, amelyet semmilyen körülmények között nem hagyhatunk el.
„Arra kérem a kormányt, hogy a négy irányba mutató politika érdekében ne távolodjon el EU-s partnereitől és a NATO-szövetségeseitől” – mondta.
Az elnök beszélt az ukrajnai háború kitöréséről is, amely szerinte megsemmisítette a békés jövőbe vetett hitet. „Az energia- és gazdasági válság hozzájárult ahhoz, hogy Szlovákiában sokkal jelentősebbé vált egyes népességcsoportok elszegényedésének kockázata” – mondta.
Hozzátette, hogy a 2020 és 2023 közötti politikai helyzet „alapvető instabilitási tényező volt”, és gyanú merült fel a büntetőjogi intézményekkel való visszaélés kapcsán. Úgy véli, hogy az új kormány megpróbált megbirkózni a helyzettel. Emlékeztetett arra, hogy a közpénzeket a történelem legrosszabb állapotában örökölte meg. Ezeket úgy próbálja rendbe hozni, hogy az ne érintse a legérzékenyebb társadalmi csoportokat.
Az elnök elismerte egyes minisztériumok és miniszterek tevékenységét. „Pozitívan értékelem a szlovák utakon zajló építkezéseket. Látom, hogy valóban új kórházak épülnek és mások felújításra kerülnek” – mondta. Emlékeztetett az oktatás és a nukleáris energia területén végrehajtott reformokra is.
Körkép.sk, TASR, spravy.stvr.sk
Nyitókép: SITA/Kancelária prezidenta SR
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
