Németújvári gróf Batthyány Lajos államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét 173 éve ezen a napon bízta meg V. Ferdinánd király az első magyar minisztérium megalakításával.
Németújvári gróf Batthyány Lajos államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét 173 éve ezen a napon bízta meg V. Ferdinánd király az első magyar minisztérium megalakításával.
Az 1848. március 23-ai ülésen terjesztette fel minisztereinek jegyzékét, ez volt a Batthyány-kormány. Első feladataként kidolgozta, illetve kidolgoztatta az átalakulás törvényeit, és azokat elfogadtatta az utolsó rendi országgyűléssel. Kormánya e törvények hatályba lépése után, április 11-én kezdett működni. A rendkívül nehéz kül- és belpolitikai helyzetben Batthyány kiváló teljesítményt nyújtva kortársai fölé magasodott: az 1848 márciusában hatalomra került kormányzatok közül az ő kormánya maradt a legtovább (több mint fél évig) hivatalában.
Természetesen Batthyány Lajos élete (mindössze 42 esztendő) nem csak a politikából és a forradalmi tettekből állt.Volt ifjúsága, házasélete – holta s holta után utóélete.
Magyarország első felelős kormányának feje, első számú alkotmányos miniszterelnökünk, Németújvári gróf Batthyány Lajos 1807. február 10-én született Pozsonyban – egy nagy múltú, vagyonos mágnáscsaládban. A Batthyányiak nemességét egyenest a honfoglalás korára vezették vissza, grófi címüket 1630-ban szerezték, hatalmuk csúcsára a XVIII. században jutottak: ekkor Batthyány Lajos (1751-ben) Magyarország nádora, vagyis a király utáni legmagasabb közjogi méltósága lett. A majdani miniszterelnök szülei: gróf Batthyány József Sándor és (a köznemes) Skerlecz Borbála. Lajos a házaspár második gyermeke volt.
Röviddel születése után anyja különvált apjától, és Bécsbe költözött a két gyerekkel. Apja hamarost meghalt, anyja – férje végrendeletének kijátszásával – megkaparintotta Lajos hatalmas örökségét, és fényűző életet élt a birtokon. Lajost eleinte házitanító tanította, majd Bécsben, egy nevelőintézetben, csaknem árvaként nőtt fel – dacos, akaratos, nehezen kezelhető, mégis jólelkű gyerekké vált.
Szilaj és nagyratörő természetével nehezen viselte az iskolai szűkkörű életet, igen fiatalon katona lett, s – mint a visszaemlékezések egyikében fogalmazzák – “teljes ereje szerint pazarlott és élvezett”. Katonaként Velencében állomásozott, itt érte el a 18. életévét, mely fordulópont volt az életében: elvadult kedélye megszelídült – esze nyílni és érni kezdett.
Katonáskodása során (a Miklós-huszároknál hadnagyi rangot ért el) édesanyjával hosszas pereskedésbe bonyolódott örökségéért, ezt végül 24 évesen, nagykorúvá válva sikerült megszereznie – ekkor el is hagyta a katonaságot, és hazaköltözött gazdálkodni Vas megyébe. Birtokait korszerűsítette, ismerkedni kezdett Magyarországgal – és a magyar nyelvvel, hisz élete java részét addig külhonban élte.
1830-ban a főrendi ház tagja lett, és e minőségében jelen volt a koronázási országgyűlésen, de ekkoriban még semmilyen politikai szerepet nem játszott. Pozsonyban feleségül vette zichi és vásonkeői Zichy Antónia grófnőt, Zichy Károly gróf és Batthyány Antónia grófnő leányát. A kortársak szerint éppen felesége ösztönözte az aktívabb, reformpárti szerepvállalásra, de hasonló nézeteket vallott sógornője, Zichy Karolina grófné, Károlyi György felesége is. E két család szalonjai Pesten, Pozsonyban és Ikerváron a társasági és közélet valóságos központjaivá váltak. Antóniával való házassága egyébként nem volt konfliktusoktól mentes. Ismeretes volt a feleség előtt, hogy húga és férje bizalmas viszonyt ápol. Ezt a hűtlenséget később a gróf megbánta.
Batthyány Lajos az 1839–40-es pozsonyi országgyűlésen kapcsolódott be a politikai életbe, s mindjárt vezető szerephez jutott: ő lett az ekkor szerveződő felső táblai (főrendi) ellenzék vezetője. Batthyány ekkor egyetértett Széchenyi Istvánnal abban, hogy az arisztokráciát, a főnemeseket illeti meg a reformmozgalom vezetése, ám programja inkább a köznemesség határozottabb ellenzékiségéhez állt közel. Így érthető, hogy az 1841-től kibontakozó Széchenyi–Kossuth vitában nehezen találta meg saját politikai pozícióját.
Az Iparegyesület elnökeként és más gazdasági egyesületek vezetőjeként került kapcsolatba Kossuth Lajossal, akivel 1843-tól kezdve szoros együttműködésben politizált. Batthyány Lajost, mint az Ellenzéki Párt elnökét, 1848. március 17-én miniszterelnökké nevezték ki. Első feladata az átalakulás törvényeinek kidolgozása és az utolsó rendi országgyűlésen történő elfogadtatása volt. Kormánya, az első független, felelős magyar minisztérium, a vonatkozó törvények hatályba lépése után, április 11-én kezdte meg működését.
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
