Donald Trump amerikai elnök összekötötte Grönland megszerzésére irányuló törekvését a Nobel-békedíj elmaradásával. Az elnök kijelentette, hogy már nem gondol „tisztán a békére”, mivel a sziget körüli vita kereskedelmi háborúval fenyeget. Trump szerint Dánia nem tudja megvédeni a területet Oroszországtól vagy Kínától. Az amerikai elnök úgy véli, a világ nem biztonságos az Egyesült Államok teljes ellenőrzése nélkül. Közben az európaiak közös fellépésről beszélnek Trumppal szemben, de a kommunikációs szófordulatokon kívül nem nagyon tudnak mivel szembeszállni.
A konfliktus akkor éleződött ki, amikor a Norvég Nobel-bizottság a 2025-ös díjat a venezuelai ellenzéki vezetőnek ítélte. Trump ezután közölte Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnökkel, hogy többé nem érez kötelezettséget a békés megoldásokra. Az üzenetben hangsúlyozta, hogy mostantól azt mérlegeli, mi a jó és helyes az Egyesült Államok számára. A norvég kormány a nyilvánosságra hozott üzenetekben a feszültség csökkentését kérte.
Trump szombaton ígéretet tett arra, hogy február 1-től emelkedő vámokat vezet be több európai ország ellen. A listán szerepel Dánia, Svédország, Franciaország, Németország, Hollandia, Finnország, valamint Nagy-Britannia és Norvégia is. Az intézkedés addig marad érvényben, amíg az Egyesült Államok meg nem vásárolhatja Grönlandot. Az elnök 100%-os bizonyossággal kijelentette, hogy megvalósítja a terveit.
Európa válaszlépésekre készül
Az Európai Unió vezetői csütörtökön rendkívüli csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben a helyzet megvitatására. Az egyik lehetséges válaszlépés egy 93 milliárd eurós vámcsomag bevezetése az amerikai importra. Egy másik opció az úgynevezett „kényszerítés elleni eszköz” (ACI) alkalmazása, amelyet eddig még soha nem vetettek be. Ez az eszköz korlátozhatná az amerikai cégek hozzáférését a közbeszerzésekhez és a banki tevékenységekhez.
Franciaország álláspontja szerint az Uniónak készen kell állnia széles körű intézkedések alkalmazására. A francia bor- és szeszesital-ipari lobbi elnöke „nagyon súlyos helyzetnek” nevezte a fejleményeket. Az iparág már tavaly is jelentős visszaesést szenvedett el a korábbi kereskedelmi intézkedések miatt. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azonban „nem túl bölcsnek” nevezte az esetleges európai megtorlást.
Németország kancellárja, Friedrich Merz jelezte, hogy szerdán találkozni szeretne Trumppal a davosi Világgazdasági Fórumon. Merz hangsúlyozta, hogy nem akarnak kereskedelmi vitát, de képesek válaszolni az ésszerűtlen vámokra. A német vegyipari lobbi arra figyelmeztetett, hogy egy „vámspirál” magas gazdasági költségekkel járna mindkét oldalon.
Katonai feszültség és a NATO jövője
A vita fenyegeti a NATO-t is, amely már így is nyomás alatt áll az ukrajnai háború miatt. Dánia külügyminisztere, Lars Lokke Rasmussen Londonban magabiztosan állította, hogy „emberéletekkel nem kereskedünk”. Dánia ugyanakkor jelezte, hogy közös európai választ szeretne elérni az USA-val szemben, vagyis bármi lesz is egy esetleges fellépés megtorlása amerikai részről, azt a dán magatartás az egész EU-ra kiterjeszti.
Grönland miniszterelnöke közölte, hogy a területnek joga van saját sorsáról dönteni, és nem engednek a nyomásnak. A sziget fővárosában, Nuukban tüntetők követelték, hogy Grönland maga dönthessen a jövőjéről.
A katonai helyzet is fokozódik a térségben. A dán hadsereg bejelentette, hogy katonákat szállító repülőgépek érkeznek Nyugat-Grönlandra. A műveletet az „Arctic Endurance” hadgyakorlat részének nevezték. A dán védelmi miniszter elismerte, hogy tárgyalások folynak egy lehetséges NATO-misszió indításáról is. Ez mindenesetre gyanús szójáték, ugyanis a NATO legerősebb és legfontosabb tagja az USA, így egy USA elleni NATO-fellépésnek elég sajátos politikai értelmezése lenne. Persze, az ukrajnai háború kapcsán az európai hatalmak ugyanis megfogalmazásbeli zűrzavart alkalmaztak, hogy elfedjék gyengeségüket és megtévesszék a közvéleményt („hajlandók koalíciója”, „stratégiai kétértelműség”, stb.).
Donald Trump egy hétfői interjúban nem volt hajlandó kizárni a katonai erő alkalmazását. Az NBC News kérdésére, hogy használna-e erőszakot Grönland megszerzésére, mindössze annyit felelt: „Nincs hozzáfűznivalóm”. Ez a bizonytalanság sokkolta a pénzügyi piacokat és az európai ipart.
Oroszország és Magyarország reakciója
Moszkva elégedetten figyeli a transzatlanti szövetség repedéseit. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Trump bevonulna a világtörténelembe, ha megszerezné a szigetet. Dmitrij Medvegyev volt elnök a közösségi médiában gúnyolódott Európán. Az orosz vezetés ugyanakkor óvatos, mivel saját sarki ambícióikat is veszélyeztetheti az amerikai terjeszkedés.
Magyarország különutas álláspontot képvisel a konfliktusban. Szijjártó Péter külügyminiszter Prágában kijelentette, hogy Grönland jövője nem uniós ügy. A tárcavezető szerint Budapest nem támogatná egy közös EU-nyilatkozat elfogadását ebben a kérdésben. Szijjártó ezt kétoldalú kérdésnek tekinti, amelyet a feleknek kell rendezniük.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evgeniy Maloletka
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
