Páratlan génkincsük van a mónosbélieknek

Páratlan génkincsük van a mónosbélieknek

Batul, piros kálvil, Entz rozmaring, hercegnő, aranypármen, sikulai és jonatán – mind már-már feledésbe merült, őshonos almafajták, amelyek a szerencsének és a helyiek gondoskodásának köszönhetően már újra teremnek Mónosbélen, a valamikori szervita kertben. A szakértők óriási génkincsről beszélnek.

Tudomásom van százéves fákról Mezőhegyes körzetében, hatvanévesről Orosházán, Gyopárosfürdőn – de több száz éves gyümölcsfák, ráadásul almafák, mint Mónosbélen, ez példátlan, ez óriási génkincs! – mondta a Kossuth Rádió szombat reggeli adásában Bogdány András kertészeti szakértő, aki szerint azért igazán különleges az almáskert, mert a fák génjei több száz éve változatlanok: nem történt oltás, szemzés, szaporítás. „Ez a fa, ahogy az 1700-as években elültették, úgy van ma is” – tette hozzá.

A szervita rend által a XVIII. században alapított gazdasági birtokot 2011-ben tisztíttatta ki az önkormányzat, a terület 28 őshonos gyümölcsfája ezután fordult újra termőre. A fajták az 1700-as években telepített kert harmadik-negyedik generációjának tagjai lehetnek.

Hosszú évtizedeken keresztül mentünk el úgy az elhanyagolt, gazos almáskert mellett, hogy nem is gondoltuk, micsoda kincseket rejt – mondta a Kossuth Rádió szombat reggeli adásában Mónosbél polgármestere, Varga Sándorné, aki felidézi: sokáig egy vállalkozó bérelte a területet, majd amikor az visszakerült az önkormányzathoz, elkezdték rendbe tenni.

A nemzeti park szakembere ekkor fedezte fel, hogy micsoda kincseket rejt a kertecske. „Azóta szépítjük, gondozzuk, ápoljuk” – fűzte hozzá a polgármester.

„Az egyik alma pirosabb, a másik zöldebb, az egyik kisebb, a másik nagyobb, talán kicsit kukacosak is – hiszen biogyümölcsről van szó –, de az illatuk különleges, és ha megkóstolja valaki… Emlékszik nagyanyáink almáira? Ezek azok az almák” – mondta Varga Sándorné.

Az almáskerten „felbuzdulva” néhány éve megrendezték az első batul almafesztivált Mónosbélen. Azóta azt is elhatározták, hogy tudatosítani kell a falu fiataljaival, hogy az almafák micsoda értéket képviselnek. „Azért, hogy ha mi már nem bírjuk, ők is ugyanilyen gondossággal ápolják” – mondja a falu vezetője.

A nemzeti park szakembere az almafákról facsemetékbe oltott gyümölcsfákat, és azokat a mostani almafesztiválon a falu idén született „lakosai” a szüleikkel jelképesen elültették. Kis névtábla jelzi, hogy ki ültette és mikor.

Azt szeretnék a falubéliek, hogy az almafák jelképes tulajdonosai „jöjjenek ki mindig ide, ápolják, gondozzák a fákat, hogy majd ők is továbbadhassák az utódoknak” – fogalmazott a falucska polgármestere.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »