A szakszövetség szerint egyelőre nehéz megbecsülni a várhatóan felmerülő költségeket.
Lenne elég kapacitása a magyar építőiparnak a panelvisszabontási programra – mondta a Magyar Időknek az ágazati szakszövetség elnöke. Koji László ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mivel hazánkban még nem történtek hasonló beruházások, kellő időt kell hagyni a felkészülésre és a tervezésre. Szakértők szerint az átalakítás elsősorban ott lehet indokolt, ahol a történelmi városszövetbe zavaró módon kerültek a paneltömbök.
– Szakmai szempontból nagy kihívás, de megoldható feladat a panelvisszabontás, más kérdés, hogy ezt miből finanszírozzák – mondta a Magyar Időknek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, akit a kormány által a napokban felvázolt elképzelésekről kérdeztünk.
Koji rámutatott: bár hazánkban eddig csak teljes bontást végeztek, mint a pécsi magasház esetében, ám a világ különböző pontjain zajlottak már hasonló átalakítások, amelyekből sok tapasztalatot lehet meríteni.
– Mivel Magyarországon nincs rutinszerű gyakorlat az ilyen visszabontásokra, nagyon fontos, hogy elegendő idő legyen a felkészülésre, majd az alapos tervezésre – magyarázta az ÉVOSZ elnöke, aki ugyanakkor biztos benne, hogy a magyar építőipar szereplői szakszerűen el fogják látni a feladatokat. Felvetésünkre, hogy egy ilyen nagyságrendű program kivitelezésére lenne-e elég kapacitása a magyar építőiparnak, az ÉVOSZ elnöke azt mondta: kizárólag Budapesten és agglomerációjában vannak e szempontból kisebb problémák, de az építőipari vállalkozások összességében örülnének az újabb feladatnak.
A konkrétumok ismerete nélkül egyelőre nagyon nehéz még becsléseket is végezni a felmerülő költségekről. Koji László a nagyságrendről annyit mondott, hogy az emeletek visszabontása, valamint a „maradék” épület felújításának ára ingatlanokra bontva egy új építésű lakás bekerülési költségének legalább 80 százalékára rúgna. Ehhez jönne hozzá az elbontandó szintekről elköltözők új otthonának ára, de további pótlólagos költségekkel is számolni kell.
– A beruházás alatt az adott épület építési területté válik, vagyis ennek idején valamennyi lakó lakhatását biztosítani kell valahol máshol – mutatott rá Koji László.
Mivel elsődlegesen városképi szempontok hangzottak el a program szükségességének alátámasztására, Koji László szerint alapvetően ott érdemes belefogni az átalakításba, ahol a paneltömbök a történelmi városmag közvetlen szomszédságában állnak. Hozzátette, hogy ha valóban ez a fő szempont, akkor a visszabontásnál olcsóbb megoldások is szóba jöhetnének.
A panellakások áránál nem feltétlenül az épületek magassága a meghatározó, sokkal inkább a lakótelep elhelyezkedése, a környező városrésszel való viszonya – írta pénteki elemzésében az Otthon Centrum. Soóki-Tóth Gábor, az ingatlanközvetítő hálózat vezető elemzője szerint a panelépületek visszabontása a legnagyobb és leginkább egysíkú, az 1970-es években épült lakótelepek esetében indokolható, valamint ott, ahol a történelmi városszövetbe zavaró módon kerültek ilyen épületek.
Lázár János a legutóbbi Kormányinfón arról beszélt, hogy elavultak, felújításra szorulnak a panellakások, az ott lakók életminőségén pedig javítani kell.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: csak olyan megoldás jöhet szóba, amellyel valamennyi lakástulajdonos egyetért, a kormány semmit nem fog tenni a lakók ellenében. Az ügyben a kormány egyeztetést kezdeményez lakásszövetkezetekkel és érdekképviseletekkel, valamint a magyar építésztársadalommal.
Lázár János arról is beszélt, hogy a kormányzat már régebben felvette a kapcsolatot olyan korábbi keletnémet tartományokkal, ahol jelentős panelrehabilitáció zajlott, sőt a helyszínen is tájékozódtak a német modellről.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
