Kemény, kihívásokkal, buktatókkal, de inovációkkal teli tanévet tudhatunk magunk mögött. Az iskolák ugyan két hónapra elcsendesednek, a nemzetiségi oktatást érintő kérdések azonban továbbra is megválaszolásra várnak. Vajon mi forr az oktatásügyi minisztérium üstjében, és mi a helyzet az iskolaközpontok kérdésével? Hogy néz ki jelenleg a felvidéki pedagógustársadalom összetartása és helyzete? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Fodor Attilával és Fekete Irénkével.
A 2020/2021-es tanévre alaposan rányomta a bélyegét a koronavírus járvány. A gimnazisták és a felső tagozatos diákok gyakorlatilag október közepétől május elejéig kizárólag online oktatáson vettek részt. A tanárok, a diákok, de a szülők is kimerültek ebben a rendhagyó, kihívásokkal, nehézségekkel, a digitális világ buktatóival tűzdelt tanévben.
A magyar nemzetiségi oktatás terén is sok kérdés vetült fel a jövőre nézve. Az oktatásügyi minisztérium nemzetiségügyi főosztályán kezdetét vette egy tankönyv-reform a szlovák nyelvi oktatást érintve. Létrejöttek magyar nyelven is az Edu-Tv videók a hatodik osztályos magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tananyagát lefedve, új segédeszközök kerültek be a matematika, és a pénzügyi ismeretek oktatásába, a nemzetiségi iskolák is sikerrel vettek részt különböző, iskolai eszköztárat bővítő pályázatokon.
Szomorú hírek is érkeztek,
a beiratkozási statisztikák ismét a magyar diákok létszámának csökkenését mutatják, a legnagyobb veszélyben a gimnáziumok vannak, a szakmunkásnak jelentkező diákok pedig egyre kevesebb szakot tanulhatnak magyarul.
A tanév végére világossá vált, hogy végleg bezárja kapuit a lévai Czeglédi gimnázium, és a rétei kisiskola is.
A közvéleményt pedig alapjában botránkoztatta meg az oktatásügyi miniszter, Branislav Gröhling döntése, nem kíván tovább együtt dolgozni a magyar nemzetiségét vállaló államtitkárral, Filip Mónikával.
Mindezen tények ismeretében felvetül a kérdés, milyen tanévet zárhatunk, merrefelé nyitódnak ki a nemzetiségi oktatás kapui Szlovákiában.
Elsőként Fodor Attilát, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatóját, a neves oktatási szakembert kérdeztük. Fodor Attila szerint a magyar nemzetiségi oktatás kérdései nem feltétlenül köthetőek össze Filip Mónika személyével, hiszen őt nem magyar párt delegálta az államtitkári pozícióra, az SAS párt képviselője, aki nyíltan vállalja a magyarságát.
Ha egy miniszter és az államtitár nem tudnak konstruktívan, korrektül egymás mellett dolgozni, akkor valamelyiküknek menni kell
– mondja Fodor Attila, aki szerint
ijesztőbb az, hogy az SAS a jelenlegi konstrukciójában olyan, mintha az SNS-t próbálná helyettesíteni, nincs politikai akarat arra, hogy a nemzetiségi oktatás bekerüljön a törvénybe.
Az, hogy mennyire lesz nyitott az új államtitkár a nemzetiségi, inkluzív kérdésekre, majd kiderül.
Fodor Attila elmondja, nincs olyan érzése, hogy jelenlegi kormányunk a pandémia ideje alatt csodákat tett volna az oktatás területén, és
az egyik legnagyobb gondunk az, hogy nincs komplett képünk arról, hogy mit tudnak a gyerekek, milyen reális eredménnyel, tudással vérteztük fel őket a távoktatás alatt.
Hozzáteszi, olvasott már a sajtóban olyan megnyilvánulásokat is, hogy az elmúlt egy év olyan volt a diákok számára, mint a vakáció. Ezzel azonban egyáltalán nem ért egyet, úgy véli, megterhelő volt a munka, keményen dolgozott szülő, gyerek, pedagógus egyaránt.
Az azonban biztos, hogy nem tudjuk ennek a munkának az eredményét. Nem tudjuk, hol a baj, hol vannak hiányosságok
– magyarázza Fodor Attila. Hozzáteszi,
szerinte volt a Covid időszaknak haszna is, sikerült rávilágítani arra, hogy meztelen a király, hogy az oktatási tartalmak elavultak.
A pedagógusok szerencsére elkezdtek szelektálni, a legfontosabb mondanivalóra csökkenteni a tananyagot. Kiderült, mennyi minden nem fontos. A szakember szerint
ez egy kiváló start lehet új oktatási formák, módszerek, inovatív formák bevezetéséhez. Akár a jelenléti és a távoktatási formák kombinációját is el lehetne képzelni középiskolai fokon a jövőben.
A Covid arra is jó alkalom volt, hogy a pedagógusok megtanulják az online lehetőségeket, a digitális eszközök használatát, még azok is, akik két évvel ezelőtt a számítógépet sem tudták volna bekapcsolni. A szakember összesítése szerint tehát
felemás tanévet zárunk, amely tele volt feszültségekkel, de ajtót nyitott az új formák, új módszerek, új lehetőségek felé is. Hiszen az nyilvánvaló, hogy többé nem lehet visszatérni a pandémia előtti normákhoz.
Fodor Attila úgy látja
a minisztérium által előrevetített fejlesztési formák, felvillantott jövőképek és lehetőségek a mamutiskoláknak, esetlegesen az iskolaközpontoknak kedveznek majd. A szórványban lévő önkormányzatoknak már most nagy érvágás a 15-20 gyerekes kisiskolák fenntartása, és ez ugyanúgy érvényes a tömbökre is.
Természetes azonban, hogy mindenki félti a sajátját. A magyar vonalon azonban háromszáz pluszos iskolaközösségeket már nehéz elképzelni, márpedig a minisztérium által felvillantott jövőképek arra mutatnak, hogy a nagyiskolák fognak kikerülni nyertesen, a klaszter – szintekből például egész jól ki lehetne jönni. Fodor Attila szerint
a magyar közösségnek, a kistérségeknek el kellene kezdeni egy irányba húzni a szekeret, egyfelé gondolkodni.
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnöke is felemásként értékelte az idei, pandémiás tanévet. A szövetség ugyanolyan formában működött, mint az iskolák, a tevékenységük átkerült az online térbe, rengeteg feladatot kaptak, közvetítői szerepet láttak.
A szövetség is új kihívások előtt állt. A pandémia megadta a jelzést arra, hogy harminc év után a szövetség is új irányt, új utakat keressen.
Fekete Irén szerint sajnálatos, hogy a rendezvényeket nem tudták méltóképpen megülni, de született egy örökös kiadvány, amely emléket állítva az SZMPSZ múltjának és jelenének is, pályázatok során sikerült kiaknázni és díjazni a felvidéki pedagógusok kreativitását.
Rengeteg webináriumot ajánlottak fel, és megtanították a kollégákat a digitális platformok, eszközök használatára. Levezényelték a Sakkjátszótér, A miénk a város programokat, segítették a gimnazisták Magyarországra való átjutását az emelt szintű érettségikre.
Fekete Irén elmondta,
szerencsére mindenkinek segíteni tudtak, aki felkereste őket, az nagyon hiányzott idén, hogy a pedagógusok találkozni tudjanak, fel tudjanak töltődni. Ennek ellenére egy nagy összefogásnak lehetünk tanúi a pedagógustársadalmat illetőleg.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
