A paksi bővítésről a hazai médiában a politikusok és a különféle szakértők már 10 éve vitáznak arról, hogy ez a beruházás jó-e nekünk. Az egyik fő téma, ami ezzel kapcsolatban felmerül, az, hogy az így nyert áram versenyképes-e. Erről próbálunk a fellelhető információk alapján képet nyújtani olvasóinknak.
Számítások a Rotschild-tanulmány alapján
Amennyiben a számításokhoz a nulláról indulnánk el, úgy egy nagyon hosszú és átláthatatlan cikket kapnánk. Ezért most csak egy egyszerűsített számítást vezetünk le, amihez, amennyire lehet, már létező információkat használunk fel.
A magyar-orosz államközi szerződés aláírása után néhány évvel a magyar kormány felkérte a Rotschild bankházat, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy az így nyert energia versenyképes lesz-e. Részleteiben nem megyünk bele ebbe a tanulmányba, csak a cikk szempontjából lényeges részt emejük ki.
A tanulmányból kiderül, hogy abban az időszakban, amíg az új erőmű bevételeiből törleszteni fogják a hitelt, éves szinten nagyjából 600-880 millió euró közötti összeget kell majd az új erőműnek kitermelnie csak a hiteltörlesztésre. Az összeg a törlesztés tervezett ütemétől függ. Ez ráadásul csak az oroszok felé irányuló törlesztést jelenti, a magyar állam önrésze még nincs is benne. Ez lényegében azt jelenti, hogy Paks 2 esetében csak a tőketörlesztés nagyobb lesz, mint ami Paks 1 esetében az erőmű éves költségvetése. Ez önmagában azt jelenti, hogy Paks 2 a törlesztési időszakban drágább lesz, mint amennyiért jelenleg Paks 1 termeli az áramot.
Ha pontosabban akarunk számolni, akkor a következő értékek jönnek ki (innentől kezdve ez már saját számítás): 382 forintos árfolyam esetén a 600-880 millió euró 229,2-336,2 milliárd forint évente az oroszok felé. Mivel az új erőmű éves szinten 19,2 terawattóra áramot fog termelni, ezért ez azt jelenti, hogy a működési költségeken felül további 11,94- 17,51 forint fog kilowattóránként az orosz hiteltörlesztésre menni.
A tőke maradék 20 százalékát a magyar állam biztosítja. Azt meghatározni, hogy ez milyen áron fog történni, nagyon nehéz feladat lenne. Mi a számítások egyszerűsítése érdekében azt feltételezzük, hogy ugyanolyan áron fogunk hozzájutni, mint az orosz hitelhez. Ebben az esetben a törlesztés éves szinten 14,92-21,89 forint lesz kilowattóránként.
Mivel az erőműnek lesz üzemi költsége is, ami a tanulmány szerint 11.4 euró/megawattóra körül lesz (egy tipikus európai atomerőmű alapján), az üzemanyag pedig további 5.6 euró/megawattóra lesz, ezért az üzemanyag, az üzemeltetés és a tőketörlesztés a törlesztési időszakban együttvéve kilowattóránként 21,42 – 28,38 forint lesz. Ezen kívül vannak egyéb költségek is, de azok nagyságrendileg már nem változtatják az összeget.
Ez a számítás amúgy egy hivatalos munkaként nem állná meg a helyét, de így legalább a közönség számára is követhető a számítás menete, és ekkora terjedelemben ennyit lehet belőle kihozni.
A Rotschild-számítás amúgy 50-57 euró/megawattóra lett, ami átszámítva 19-21 forint/kwh, vagyis kisebb, mint a fent levezetett számítás.
Magas-e ez az ár?
Ezt megmondani igen nehéz feladat. Ennek az az oka, hogy ehhez a jövőbe kellene látni, úgy nagyjából 30 évre. Ha ahhoz viszonyítjuk, hogy a jövőben a magyar állam beavatkozása miatt a háztartási naperőművek áramát a bruttó elszámolás részeként 5 forintért fogják átvenni, akkor igen, nagyon sok.
Mivel jelenleg a lakossági tarifában a termelőknek 4,39 forintot adnak a leszállított áramért, a többi pedig a szolgáltatóknak és az adóknak megy, ezért az azt jelenti, hogy a törlesztés időszakában a lakossági áram nettó árát meg kellene növelni 17,03- 23,99 forinttal. Mivel erre rájön az áfa is, ez azt jelenti, hogy a végfelhasználói árat meg kellene növelni 56,86-65,71 forintra kilowattóránként a jelenlegi 35,239 forintos árról.
Ez így nyilván egy igen jelentős áremelés lenne, de a német vagy a dán áramárnál még mindig sokkal olcsóbb. A németországi fogyasztóknak az átlagos lakossági ár 157 forint körül van kilowattóránként.
Reális-e a beruházási költség?
További probléma a fenti számokban az, hogy a beruházási költség esetében nem biztos, hogy a végösszeget látjuk. Ennek az az egyik oka, hogy az elmúlt 10 évben Magyarországon óriási volt az építőipari-árszínvonal növekedése.
Az építőipari termelői árak csak a 2018-2022 időszakban éves szinten 10 százalék körüli mértékben nőttek, 2022-ben pedig egyetlen év alatt 22 százalékot! Ez azért igen nagy probléma, mert a beruházáshoz csak betonból egymillió köbmétert kell beépíteni.
Aszódi Attila, a bővítés korábbi államtitkára erre azt mondta, hogy ezt a kockázatot a Roszatom magára vállalta, de jó kérdés, hogy az elszámolásnál ez hogyan fog megjelenni.
Emellett az éves törlesztőrészlet szinte biztos, hogy nagyobb lesz, mint amit a Rotschild számolt. Ennek az az oka, hogy az eredeti, 2014-es formájához képest az időbeni csúszások miatt már többször módosították a szerződést, aminek részeként rövidebb idő alatt kell majd a hitelt kitörleszteni, ami csak nagyobb részlettel lehetséges.
Emellett van még egy probléma, amiről szintén nem beszélnek a szakértők. A beruházás elvileg 80 százalékban orosz hitelből valósul meg. Viszont a szerződésben az oroszok kikötötték, hogy ők maximum 10 milliárd eurót adnak. Ez azt jelenti, hogyha a csúszások miatt a beruházási költség 12,5 milliárd euróról mondjuk 18-ra növekszik, akkor sem adnak többet 10-nél. Ezért ebben az esetben a magyar rész 2,5 milliárd euróról 8 milliárdra növekedne. Ez azt jelenti, hogy a csúszások alapvetően a magyar félnek fognak fájni.
Ez pedig azért lehet különösen nagy probléma, mivel bizonytalan, hogy a magyar fél milyen feltételekkel tud a jövőben majd hitelt felvenni a tőkepiacokról. Így ha több milliárd eurónyi csúszás lesz a projektben, akkor annak igen nagy lehet majd a kamatterhe. Az elmúlt két évben például a forint alapú államkötvények hozama 10 százalék felett volt, ami több mint kétszerese a paksi orosz hitelnek.
(Olvasónktól)
Források:
https://www.eon.hu/hu/lakossagi/aram/egyetemes-szolgaltatoi-arak.html
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Electricity_price_statistics
https://2015-2019.kormany.hu/download/6/74/90000/2015_Economic%20analysis%20of%20Paks%20II%20-%20for%20publication.pdf
https://www.parlament.hu/documents/10181/62903630/Infotablo_2022_31_epitoipari_trendek_2022.pdf/a18efdca-dd07-135b-33db-b0c40af2a9d7?t=1664797919247
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
