Paks II. mégsem üzlet a magyar cégeknek?

Paks II. mégsem üzlet a magyar cégeknek?

Nagy ára lesz annak, hogy Brüsszel hozzájárul a paksi atomerőmű bővítéséhez, a Paks II. beruházáshoz – állítják szakértők. Szerintük kormányzati ábránd marad az is, hogy eléri majd az építkezés értékének negyven százalékát a magyar beszállítói hányad.

Akár napokon belül megkaphatja a kormány az Európai Unió hozzájárulását a paksi atomerőmű bővítéséhez. A Brüsszel és Budapest közötti megállapodással azonban nem érnek véget a beruházással kapcsolatos viták, miután az Európai Bizottság határozatai nem nyugszanak majd biztos jogi alapokon – nyilatkozta lapunknak a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője. Jávor Benedek elmondta: két ügyben is zajlik kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen a paksi építkezés kapcsán. Az egyik azt vizsgálja, hogy kap-e tiltott állami támogatást a beruházás. A brüsszeli vizsgálat – úgy tudni – megállapította, hogy a két új 1200 megawattos blokk állami szubvencióval létesül, illetve üzemel majd. Ám a bizottság várhatóan jóváhagyja a támogatás tényét, mert elfogadja azt a magyar érvelést, hogy az ország villamosenergia-ellátása az új reaktorok telepítése nélkül nem lenne megoldható. A képviselő megjegyezte: nem állja meg a helyét a magyar kormányzat állítása, mert a most is üzemelő paksi erőmű teljesítménye más módon is pótolható lenne, nem csak újabb atomerőmű építésével.

Jávor Benedek szerint a másik eljárás végeredménye is kétségeket hagy maga után: ez esetben azt vizsgálja az EU, jogszerű volt-e az atomerőmű-építés versenyeztetés nélküli kiadása az orosz állami atomipari vállalatnak, a Roszatomnak. Ebben a kérdésben ugyanis meglehetősen gyenge jogi lábakon álló egyezség körvonalazódik az unió és Magyarország között. Emellett arra lehet számítani, hogy nem válik valóra a kormányzatnak az a sokat hangoztatott elképzelése, amely szerint a mintegy négyezermilliárd forintos beruházás értékének 40 százalékát a hazai beszállítók adják. Brüsszel ugyanis előírja: mivel az orosz fővállalkozó verseny nélkül nyerte el az építési megbízást, a kivitelezőket nyílt nemzetközi pályázatokon kell kiválasztani. Így nem áll majd módjában a kormánynak különböző trükkökkel a saját holdudvarához tartozó vállalkozókat hozzájuttatni a megrendelésekhez. A magyar cégeknek ugyanis nemzetközi nagyvállalatokkal kell majd összemérniük az erejüket. Emiatt a magyar beszállítói hányad a kormányzat által gyakran emlegetett 40 százaléknak csak a töredékét érheti el.

A politikus úgy véli: az építkezés megkezdése előtt még jogviták sora következik. Valószínűsíthető például, hogy több ország (egyebek mellett Ausztria) az Európai Bírósághoz fordul, mert az új magyar reaktorok üzembe állítása – mivel jelentős nagyságú állami támogatással épülnek – bénítja a régiós árampiac működését, és torzítja a villamosenergia-termelők közötti versenyt. A képviselő hozzátette: a magyar adófizetők mindenképpen rosszul járnak majd az építkezéssel, mert a beruházás évtizedeken át elviselhetetlen nagyságú, akár évi 100 milliárd forintot is elérő terhet ró a magyar gazdaságra, az adózókra.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 09. 21.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »