Az új év beköszöntéhez számtalan népi hagyomány köthető, kezdve onnan, hogy mit együnk és mit ne, odáig, hogy a férfinak kell először boldog új évet kívánni.
Nagyon sokáig december 25-e volt az új év első napja, ezért az újévet kis karácsonynak is nevezték – mondta el az InfoRádiónak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató. Emiatt aztán ebben a hosszú időszakban számtalan jósló-varázsló eljárás született, ami aztán szilveszterkor, újévkor hágott a tetőpontjára, hiszen mindenki azt szeretné, ha a következő esztendő szerencsés lenne a számára – tett hozzá.A néphagyományban elsősorban a következő év termése, az állatok egészsége, a bőség és az emberek házasságjóslása került előtérbe.
Nagyon sok hagyomány máig is él. Példaként említhető, hogy szilveszterkor disznóhúst kell fogyasztani, mert az előre túrja a szerencsénket, míg a szárnyasok elrepítenék, kikaparnák. Feltétlen szokás ilyenkor lencsét enni, mondván, az majd biztosítja a sok pénzt a következő esztendő – mondta a néprajzkutató, megismételve, hogy ha sokszor szórakozunk is rajta, ezek a babonáink máig is élnek.
Szilveszteri hagyomány pénzzel a kézben éjfélkor leugrani egy székről is, ezzel elérve, hogy pénzzel ugorjunk az újévben. Vannak olyan babonák, hogy amit az ember az év első napján cselekszik, az fog vele az egész esztendőben ismétlődni, ezért aztán úgy tartották, az ember lehetőség szerint ne veszekedjen a másikkal – jegyezte meg Tátrai Zsuzsanna. Sőt, a szemetet sem volt szabad kivinni a házból, mondván, hogy akkor minden ki fog szökni egész évben. Vagyis
olyan cselekedeteket kellett tenni, amik jók, ha az egész évben ismétlődnek.
A házasságjóslásnál gombócba főzték a fiúk nevét. Amelyik gombóc forráskor először feljött a víz tetejére, azt gyorsan kikapták, s felolvasták a cédulán lévő jövendőbeli nevét. Az ólomöntésnél a forró ólmot hideg vízbe csöpögtetve annak alakjában keresték a jövendőbeli foglalkozását – ismertette a néprajzkutató. Szintén fontos – és máig szokás – a zajcsapás, amiről azt gondolták, hogy elűz mindenfajta gonosz, rossz, ártó szellemet és hatalmat. Sőt, utóbbihoz a törökökkel kapcsolatos mondai hagyománya is van: az egyik szerint a nők nagy zajt csaptak, hogy a törököket elűző vitézek hazataláljanak a nagy ködben, a másik szerint éppen a nagy zajjal űzték el a törököket.
/* (c)AdOcean 2003-2018, portfolio_hu.Infostart_2018.mobile_site.cikkek.banner_cikkozi_extra */
ado.slave(‘adoceanindexhuokdtbqijve’, {myMaster: ‘dBfmGy0C0lT8mfY5Mfg2WBNH8U_KL2dR9EYdt6o1mXz.47’,
onServerEmission: function(){document.getElementById(„y-adoceanindexhuokdtbqijve”).classList.add(„uysdfa6ds”);},
onServerEmissionEmpty: function(){}
});
A legfontosabb ilyenkor jót kívánni a másiknak – hangsúlyozta a szakember, megjegyezve, hogy a hagyomány szerint
a szerencséhez férfinak kell először boldog új évet kívánni,
ezért jártak ilyenkor körbe a kéményseprők vagy a lámpagyújtogatók. Tátrai Zsuzsanna szerint az újévi jókívánságok nagyon fontosak, amik manapság már nem házról házra járva történnek, hanem SMS-ben, e-e-mailben, mindenféle mozgó, zenélő módon, de ugyanazt a célt szolgálják, mint hajdanán.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
