Az 1975-ös a szentév zárása előtt nem sokkal, december 14-én, tíz esztendővel azután, hogy kölcsönösen feloldották a kiközösítést, VI. Pál pápa váratlanul a földre borult a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka képviselője előtt. Andrea Tornielli írása.
Ebből az ötven évvel ezelőtti gesztusból mára csak egy megfakult fénykép maradt.
A pápa tett valami célzást személyes titkárának, Pasquale Macchinak: „Bármit is teszek, ne akadályozz meg benne, segíts inkább…”
December 14. volt, az 1975-ös szentév lezárásának előestéje, és VI. Pál pápa éppen a Sixtus-kápolnában emlékezett meg arról, hogy tíz évvel azelőtt kölcsönösen feloldották a kiközösítést. A szentmisén I. Dimitriosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka képviseletében jelen volt Meliton khalkédóni ortodox metropolita is.
A szentmise végén, még a liturgikus öltözékben, a pápa lejött az oltártól, odament Meliton metropolitához, váratlanul földre borult előtte, és megcsókolta a lábát.
„Senki nem tudott róla, hogy ezt tervezi – írta később Macchi atya –, kivéve engem, akit előre beavatott, hogy segítsek valósítani. Mindenkit megdöbbentett a jelenet, a jelenlévők meghatódtak, sokáig, szívből jövően tapsoltak.”
VI. Pál pápa alaposan megfontolta ezt a lépését, amelyet Krisztus gesztusa ihletett, aki megmosta tanítványai lábát, illetve felidézte azt az esetet is, amikor 1439-ben, a firenzei zsinaton az ortodox pátriárkák megtagadták, hogy megcsókolják IV. Jenő pápa lábát.
Az eset szemtanúja, Johannes Willebrands később így emlékezett: „VI. Pál pápának hihetetlen érzéke volt a szimbolikus gesztusokhoz – és a gesztusok sokszor ékesebben szólnak minden szónál… Nem csupán a személyes alázatát fejezte ki ezzel, hanem mindenekelőtt a két egyház közötti kiengesztelődést, amiről már Firenzében is megegyeztek, de mégsem valósult meg soha.”
Meliton metropolita később azt mondta VI. Pál eme gesztusáról:
Dimitriosz pátriárka a maga részéről úgy vélte: „Ezzel a gesztussal a mi tiszteletre méltó és hőn szeretett fivérünk, VI. Pál római pápa önmagát is felülmúlta, és megmutatta az Egyháznak és az egész világnak, milyen egy keresztény püspök, illetve milyen lehet – és mindenekelőtt azt, milyennek kell lennie a kereszténység első püspökének: a kiengesztelődést és az egyházaink közötti egységet, a világ egységét kell előmozdítania.”
Fontos, hogy ne felejtsük el VI. Pál pápának ezt a gesztusát. Még csak néhány hete annak, hogy İznikben találkozott XIV. Leó pápa és Bartholomaiosz pátriráka, és az egykori Niceai Zsinat helyszínén megemlékeztek az első egyetemes zsinatról.
És hasonlóan fontos, hogy ne feledkezzünk meg az egység szolgálatáról, a Róma püspökére bízott küldetésről, miközben előrefele nézünk az időben, a 2033-as jubileumra tekintünk, amikor visszatérünk Jeruzsálembe, hitünk gyökereihez.
Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztőség
Fotó: Vatican Media
Verestói Nárcisz/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
