Nemzetközi segélyszervezetek adatai, dokumentációi alapján 2023 elején, a mai napon is a világon 110 fegyveres konfliktus zajlik, ebből 45 a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, 35 Afrika egyéb részein, 21 Ázsiában, 7 Európában és 6 Latin-Amerika területén.
Az IRC válságtérképe – rescue.org
Jelenleg több mint száz kisebb-nagyobb háború zajlik a világon, mégis, egy tucat forrongó konfliktus fenyeget olyan berobbanással, amelynek igazi pusztító globális következményei lennének. Számba vettük a föld legveszélyesebb válsággócait.
commons.wikimedia
Nemzetközi segélyszervezetek adatai, dokumentációi alapján 2023 elején, a mai napon is a világon 110 fegyveres konfliktus zajlik, ebből 45 a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, 35 Afrika egyéb részein, 21 Ázsiában, 7 Európában és 6 Latin-Amerika területén.
A Nemzetközi Mentési Bizottság (IRC) 2023-as előrejelzésében tíz országot tüntet fel, ahol súlyos, nagy tömegeket érintő humanitárius katasztrófa alakult ki, illetve fog kialakulni a következő hónapokban a fegyveres harcok, a szegénység, az éhínség, a terrorizmus vagy egyéb okok miatt – ezek: Szomália, Etiópia, Afganisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Jemen, Szíria, Dél-Szudán, Burkina Faso, Haiti és Ukrajna.
Ezek szörnyű, tömeges elvándorlással és elhalálozással járó konfliktusok, mégis Ukrajna kivételével regionális jellegük miatt kevéssé vannak hatással a globális gazdasági, politikai folyamatokra, így a nemzetbiztonsági elemzők figyelme 2023-ban sem ezen államokra fog összpontosulni. Hanem inkább a következő hat potenciális háborús gócpontra.
Ukrajna
Elemzők mindkét oldalon hadműveletek megindítását várják februárban, mind az ukránok, mind az oroszok katonai eredményeket akarnak felmutatni, hogy kedvezőbb feltételek mentén tudjanak majd tárgyalni egy sokak által várt tűzszüneti tárgyalássorozatban. Addig azonban minden jel szerint teljes erővel dúl majd a harc, tart majd az ukrajnai infrastruktúra rombolása.
Tajvan
A kialakuló új világrend két pólusán két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Kína áll, szembenállásuk egyik sarokpontja Tajvan szigetállama. A kommunista Kína (Kínai Népköztársaság) máig egyik tartományának tekinti a nemzeti Kínát (Kínai Köztársaság), amely a nemzetközi status quo alapján viszonylagos önálló államiságot élvez, amelyet Peking folyamatosan korlátozni szándékozik az „egy Kína” elv sajátos gyakorlatba ültetése révén.
Kína az utóbbi hónapokban a tajvani partoknál hadgyakorlatokat hajtott végre, amelyre Amerika több magas rangú állami tisztségviselőjének demonstratív tajvani látogatásával felelt.
Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben modern, ütőképes fegyverekkel szerelte fel a tajvani hadsereget, a hadi szállítási szerződéseik hatályban vannak, Amerika katonailag Tajvan mögött áll – Kína drasztikus lépésre nem szánja magát, de a kínai haderőfejlesztés a mennyiségi fölény elérése mellett a technológiai hátrányt is kezdi ledolgozni. Egy kockázatos kínai lépésnek komoly emberáldozata lenne, az agresszió elkövetésének nemzetközi jogi és gazdasági következményei vannak – Moszkva esete az ukrajnai háborúval figyelmeztető jelenség lehet Peking számára.
Indiai-kínai határ a Himalájában
December 9-án két év után ismét egymásra tüzeltek a kínai és az indiai határőrök az India északkeleti részén fekvő Arunácsal Prades állam határterületén. A kínai hadsereg megpróbált felszámolni egy indiai őrállomást, az ezt követő lövöldözésben több kínai és indiai határőr megsebesült. Ez a határterület évek óta rendezetlen státuszú a két állam között, és habár történetek egyezségek a konfliktus rendezésére, újra és újra kirobban a határvita a felek között. A világ két legnépesebb állama, a két atomhatalom közötti konfliktusnak beláthatatlan következményei lennének.
Észak-Korea
Kim Dzsong Ün folytatja a kommunista állam katonai potenciáljának növelését, fejlesztését, annak ellenére, hogy az ország lakossága súlyos megélhetési, életminőségi problémákkal küzd. A rezsimet nemzetközi szankciók sújtják fegyverzeti kísérletei miatt, de az ukrajnai háború miatt az ENSZ-ben az orosz vétó miatt döntési patthelyzet van, ráadásul Kína sem támogat újabb büntetőintézkedéseket Észak-Korea ellen, ezt próbálja kihasználni a távol-keleti kommunista állam.
A rezsim a korábbi közeledési folyamat ellenére rakétakísérletetek hajt végre, 2022 folyamán több rakétát lőtt ki Dél-Korea felé, egy kis hatótávolságú ballisztikus rakéta a dél-koreai felségvizeknél csapódott be, öt katonai drón Dél-Korea légterébe szállt be, és szakértők szerint Phenjan újabb nukleáris fegyverkísérleten dolgozik. Dél-Koreával, Japánnak és a velük szövetséges Egyesült Államokkal folyamatosan konfrontál Phenjan, a rezsim létjogosultságát a külső ellenségkép fenntartásával próbálja megszilárdítani.
Irán és a Közel-Kelet
Az ukrajnai háború elterelte a nemzetközi közvélemény figyelmét a világ egyik puskaporos hordójáról, a Közel-Keletről. Pedig feszült a helyzet: Iránban szeptember közepe óta véres kormányellenes tüntetések zajlanak országszerte. A demonstrációk a fejkendő kötelező viselése és több tüntető halála miatt törtek ki, de rövidesen nyíltan rezsimellenes élt vettek. Mára nyilvánvaló, hogy az 1979-ben létrehozott iszlám köztársasági berendezkedés az eddigi legnagyobb válságát éli át, amelyet súlyos gazdasági és pénzügyi krízis is kísér.
Ez utóbbinak egyik oka a nyugati gazdasági szankciók, amelyek az iráni atomprogram miatt vetettek ki Teheránra. Izrael, az Egyesült Államok és európai államok attól tartanak, hogy a polgári célú atomprogram örve alatt katonai fejlesztések is zajlanak, amelynek célja, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert.
Izrael többször jelezte, hogy készen áll egy katona beavatkozásra, ha Irán már csak egy lépésre van az atombomba gyártásától. A 2015-ös iráni atomalku újramelegítésére tett diplomáciai erőfeszítések nem sikerültek, egyelőre e téren patthelyzet van.
Eközben Izraelben egy keményvonalas jobboldali kormánykoalíció jött létre, amely a konfrontáció esélyét növeli.
Nemcsak az iráni, de az izraeli-palesztin kapcsolatok viszonylatában is.
Nyugat-Balkán
Az ukrajnai háborúnak azzal szorosan összefüggő vonzatai vannak a Balkánon. A nyugati integrációt kereső bosnyákok és koszovóiak (albánok) és az oroszok szövetségét ápoló szerbek között kiéleződött a feszültség.
Koszovó északi, főleg szerbek lakta részén a helyi szerbek a rendszámtáblák ügye miatt (csak koszovói rendszámtáblával lehet közeledni Koszovó területén) az elmúlt hetekben úttorlaszokat építettek, akadályozták a közlekedést, a feszültség eszkalálódásával pedig a szerb hadsereget karácsony előtt harckészültségbe helyezték. December végén végül sikerült kormányzati szinten megegyezést találni, a barikádokat lebontották, de a feszültség megmaradt: Szerbia nem ismeri el államként a 2008-ban egyoldalú döntéssel elszakadt területet.
Hasonlóan rendezetlen a viszony Bosznia-Hercegovinával. A 1995-ben tető alá hozott daytoni egyezmény alapján létrejött egy föderális állam, egy horvát–bosnyák, illetve egy szerb entitással – az állam december közepén uniós tagjelölti státuszt kapott az EU-tól, egyik államalkotó része, a Szerb Köztársaság azonban az államszövetségből való kilépéssel fenyeget.
Maráczi Tamás
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
