Az I., a II. és a XII. kerület vezetője egyaránt beszédet mondott.
A háború és a szélsőséges ideológiák pusztítását idézte fel Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere azon a Széna téri megemlékezésen, amelyet az I., a II. és a XII. kerület önkormányzata közösen rendezett Budapest ostromának nyolcvanadik évfordulója alkalmából kedden a fővárosban.
Őrsi Gergely (MSZP – DK – LMP – Zöldek – Párbeszéd-ZÖLDEK – Momentum) felidézte, hogy 80 évvel ezelőtt „egy szörnyű, pusztító és értelmetlen háború ötödik évében az egyik legvéresebb városi csatában Buda lakosainak a harmada odaveszett”.
Azt mondta, az idén ötödik éve emlékezik közösen a három budai kerület arra a „Sztálingráddal felérő városi csatára, amely mérhetetlen szenvedést és pusztulást hozott Budára”.
Hangsúlyozta, hogy amikor Budán kétszer haladt át a front, és a városrész nyolcszáz épülete közül mindössze négy maradt sértetlen, voltak, akik embereket mentettek, védett házakat hoztak létre, segítettek egy-egy szomszédjukon. Ők voltak az igazi hősök, akikre emlékeznünk kell – mondta.
„A mi dolgunk – azon túl, hogy feldolgozzuk ezt a közös tragédiát – az, hogy emlékeztessünk arra, mivel jár a háború és a szélsőséges ideológiák” – emelte ki Őrsi Gergely.
Böröcz László (Fidesz-KDNP), az I. kerület polgármestere arról beszélt, hogy Budapest ostrománál a főváros nemcsak egy katonai hadművelet színtere volt, hanem az egész nemzet szenvedésének jelképe is.
„Ma épp olyan jól tudjuk, mint a 80 évvel ezelőtt itt élők, hogy a béke különösen törékeny, amelyért nap mint nap meg kell dolgoznunk” – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy Budapest „ma egy szabad és békés város, de felelősségünk van abban, hogy az is maradhasson”.
Kijelentette: Budapest ostroma nemcsak a történelem lapjaira tartozik, hanem a mai napig formálja a város és közössége jelenét. „Az emlékezés nem csupán a múltról szól, hanem a jövőnk záloga is, a múlt megértése nélkül viszontagságos küldetés előre tekinteni” – zárta beszédét.
Kovács Gergely (MKKP), XII. kerületi polgármester azt mondta, 80 éve „a nyilasok pusztítása, a szovjet csapatok előrenyomulása és a németekkel való összecsapásaik vérfürdővé változtatták Budapest utcáit, tereit és házait”.
Úgy fogalmazott, tanulhatnánk a világégésből, de „nincs változás, megértés, párbeszéd, van viszont háború, gyűlölet és pusztítás”. De van remény is: csak együtt, közösen tehetünk azért, hogy a jövő ne a gyűlöleté, hanem az elfogadásé legyen – tette hozzá.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
