Ha úgy vesszük, a piac a legromantikusabb hely a világon – hazai, helyi, kistermelői, magyar, vegyszermentes zöldségek és gyümölcsök, ezeket árusító kofák és termelők forgataga az egész. De mit csináljon a vásárló, ha nem akar bedőlni a piacos romantikának, és valódi termelőtől szeretné beszerezni a lehető legkevesebb vegyszert látott terményeket? Vegyünk helyit? Vagy a kistermelői a tuti? De akkor mi az, hogy őstermelő? Megmondjuk, mi mit jelent a piacon!
A “piacos” fogalmakat tisztázó kisszótárunk összeállításában Szabadkai Andrea, a Kislépték Egyesület szakértője és Pető Áron a Biokert Szigetmonostor közösségi gazdája, alapítója segítettek nekünk, a témában velük készült podcastot itt meg is hallgathatod.
Mi az a termelői?A „termelői” megnevezés önmagában nem védett vagy szabályozott kifejezés, tehát bárki ráírhatja a termékére, ha nem megtévesztő módon használja.Ha egy terméken ezt a kifejezést látjuk, az arra utal legtöbbször, hogy a termék nem ipari nagyüzemi előállításból származik.A terméket a gazda vagy készítő maga termelte, vagy készítette – akár mindkettő, ha feldolgozott élelmiszerről, mint sajt, méz, különféle kencék, teák stb. beszélünk.Ki az a kistermelő?A kistermelő olyan személy, aki kis mennyiségben állít elő élelmiszert, jellemzően helyi vagy térségi szinten értékesít. A magyarországi kistermelők tevékenységét agrárminisztériumi (AM) rendelet szabályozza.A fogalmat 2023-ban módosították, aminek értelmében a kistermelő vásárolhat is hazai alapanyagot, nem csak saját előállítású terméket árulhat. Ez megnehezíti a vásárlók dolgát, mert nem mindig egyértelmű, hogy amit vesznek, az saját termék vagy vásárolt. Éppen ezért egyre fontosabb lenne jelezni az árun, hogy „saját” vagy „nem saját”.Fontos változás az is, hogy módosul a kistermelő fogalma, amelynek értelmében már nem csak természetes személy, hanem jogi személy is végezhet kistermelői élelmiszer-előállítást. A fogalombővítés lehetővé teszi többek között az őstermelők családi gazdaságai és a szociális farmok működését is kistermelőként.A kistermelői tevékenységnek vannak éves mennyiségi korlátai, így ez a működési forma nem igazán engedi meg, hogy ebből a gazda teljes mértékben megéljen. Ritka esetekben, speciális termékek előállításával fordul elő ilyesmi.Vegyszermentesen termesztett répa egy helyi kistermelő kezébenKi az őstermelő?Az őstermelő egy jogi kategória: az őstermelő egy olyan természetes személy (tehát semmi esetre sem cég), aki saját nevében és saját kockázatára mezőgazdasági tevékenységet folytat. Az őstermelői igazolvány kiállításával és az őstermelők nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) látja el, az adatok hivatalos nyilvántartását pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kezeli.Jellemzően növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, illetve ezekhez kapcsolódó feldolgozással és értékesítéssel foglalkozik.Több őstermelő családi gazdaságot is alapíthat (őstermelők családi gazdasága, röviden ŐCSG), ha közeli hozzátartozók. Ez lehetővé teszi a közös földhasználatot, eszközhasználatot és az adózási előnyök megosztását. A családi gazdaságnak minimum 2, maximum 10 tagja lehet, akik közös nyilvántartásban szerepelnek. A gazdaság teljes bevételét egyben számítják, és ezt osztják szét a tagok között, akik ŐCSG-on kívül külön nem folytathatnak más önálló őstermelői tevékenységet.Mit jelent, ha az látom egy árun, hogy helyi?Tág fogalom, nincsen jogi szabályozása. Lehet település, térség, tájegység vagy akár egész ország szintjén értelmezett. Általában olyan terméket takar, amelyet a fogyasztóhoz földrajzilag közel, nagyjából 40 km-en belül vagy azonos megyében állítottak elő vagy dolgoztak fel. Lényege a szolidaritás, az hogy a helyi közösséget támogatja.Előnyei lehetnek a személyes kapcsolat a termelővel, a helyi gazdaság támogatása, a rövid ellátásilánc és a termék frissessége.Milyen gazdaságból vásárolunk?Mi az a közösségi gazdálkodás?Egy szolidáris mezőgazdasági modell. Jelenleg Magyarországon nincsen rá jogszabály, nem minősül jogi kategóriának.A közösségi gazdálkodásban a fogyasztók a termelést fizetik, nem a konkrét terményt.A fogyasztók előre szerződnek egy évre, és a gazda nekik termel.A megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket arányosan osztják szét a résztvevők között.Előnye: csak egy napot vesz igénybe az „értékesítés”, így a gazdának több ideje marad termelni. De az átadás során, valamint az előre kijelölt látogatási napokon van lehetőség a találkozásra. Ez a személyes kapcsolat teszi igazán egyedivé ezt az együttműködést, ami bizalmat épít gazda és vásárló között.
Pető Áron ezt így foglalja össze: ha közösen vállaljátok a kockázatot, akkor közösen osztjátok szét a nyereséget is. Onnantól, hogy egy termény megterem, közös az öröm. Ha valamiből az átlagnál több termett, a gazda örül, hogy sokat le tud szedni, a tagok örülnek, hogy többet kapnak, mint amire számítottak, a kapcsolat pedig még stabilabb lesz. A lényeg, hogy ha csak a kockázatot akarom megosztani, és a sikert nem, az nem működhet.
60 fok a fólia alatt, eszüket vesztett vadak. Képeken az éghajlatváltozás a közösségi gazdaságokban
Mit jelent az ökológiai mezőgazdálkodás?Vegyszermentes, természetközeli gazdálkodás, amely nem használ szintetikus növényvédő szereket vagy műtrágyákat.Fontos elemei: tájfajták, szabad elvirágzású növények termesztése, biodiverzitás megőrzése.A termelés célja nem a tömegtermelés, hanem a minőség.Ezen belül mi a minősített és a nem minősített bio gazdálkodás?A minősített ökológiai mezőgazdálkodás jogi kategória Magyarországon és az Európai Unióban is. Ez azt jelenti, hogy csak az nevezheti magát hivatalosan ökológiai (bio) gazdálkodónak, aki megfelel a vonatkozó uniós és hazai jogszabályoknak, és hivatalosan ellenőrzött, tanúsított rendszerben működik. A tanusítást itthon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. és Hungarian Eco Garancia Kft. (HU-ÖKO-02) végzi, a Nébih felügyelete alatt.A nem minősített gazdaság is követheti az ökológiai elveket, de nincs tanúsítványa. A különbség tehát a jogi ellenőrzés megléte vagy hiánya. Valamint, amennyiben a gazda jogtalanul használja a termékén a bio címkét, az büntetést vonhat maga után.Ám a minősített és nem minősített bio gazdálkodás is lehet elkötelezett és megbízható, a személyes kapcsolat és a bizalom döntő lehet a választásnál.Mi az a családi gazdaság?Olyan gazdaság, ahol a termelést egy hozzátartozói láncolat tagjai végzik.A magyar jogszabályok szerint háromféle módón működhet: egyéni őstermelőként (ha családtagjai segítik, de nincsenek közös nyilvántartásban), családi mezőgazdasági gazdaságként (ha a benne működő minim 2, maximum 10 tagnak van őstermelői igazolványa, de nem végez egyéni őstermelői munkát) valamint családi mezőgazdasági társaságként (ha minimum 2 jogi személy, Bt. vagy Kft. áll össze, amelynek tagjai mind őstermelők és hozzátartozóik).Jellemzően ezek kis léptékű gazdaságok, amelyek fenntartható módon termelnek.Teremnek a növények egy helyi gazdaságbanMi az a rövid élelmiszerlánc?
Bár ezzel a kifejezéssel a piacon ritkán találkozunk, aki érdeklődik a téma iránt hallhatott már erről. Fontos kérdés ugyanis a közösségi mezőgazdasági konstrukciókban, hogy miként történik a termény átadása, mennyire időigényes, és környezetkímélő.
A közösségi farmok esetében leggyakrabban egy arra kijelölt napon történik a termény átadása és így biztosított a személyes kapcsolat is, mégis van, hogy a gazda és a vásárló nem találkoznak ilyen rendszerességgel. Ilyenkor a rövid élelmiszerlánc fogalma olyan rövidített értékesítési út, amelyben 1-2, nem profitorientált, hanem segítő közvetítő útján jut hozzá a fogyasztó a terményhez.
Miért vásároljunk inkább (kis)termelőtől, őstermelőtől, közösségi mezőgazdálkodásból?A hagyományos piacokon vagy akár szupermarketekben a termelők bevétele gyakran ingadozó és kiszámíthatatlan. Ez a tervezhetőség nemcsak a termelők számára fontos: a fogyasztók is olyan élelmiszerforrást keresnek, amelyet megbízhatóan és rendszeresen elérhetnek. Egy közösségi gazdaságban mindkét fél biztonságban érezheti magát, és a termények áringadozásából fakadó bizonytalanság is mérséklődik.A közösségi gazdaságok nem csupán élelmiszer előállításáról szólnak. Ezek egyben közösségi kapcsolatok, együttműködések és egy fenntartható életforma támogatói.A termelők és munkatársaik tisztelete, a helyi gazdaság megbecsülése a környezettudatos szemlélet, valamint a szolidaritás mind fontos elemei ezeknek a modellnek.Tényleg többet kell fizetnünk, ha közvetlenül a termelőtől vásárlunk?Az egyik legnagyobb kihívás, amivel a közösségi gazdaságok szembesülnek, az a fogyasztói árérzékenység.Sokak számára természetes, hogy a lehető legolcsóbb terméket válasszák, ha hasonló minőségű termékek között döntenek.Ez azt jelenti, hogy az olcsó ár mögött gyakran olyan gyakorlatok állnak, amelyek kizsákmányolják a termelőket, rontják a munkakörülményeket, és nem támogatják a fenntartható termelést.Tudatos vásárlóként érdemes átgondolni, hogy a termék ára hogyan tükrözi az előállítási folyamat igazságosságát és környezetbarát jellegét.Hasznos tippek, ha el akarod kerülni a kemikáliákkal tömött, iparilag előállított terményeket:Ne dőlj be a látszatnak, hallgass a megérzéseidre! Ha a piacon olyan árust látsz, akinek a portékája nagyon nagyon mutatós, hibátlan zöldségeket, gyümölcsöket kínál, és úgy tűnnek, mintha ezek egy gyárból jöttek volna, akkor nyugodtan gyanakodj arra, hogy tényleg onnan is jöttek, és állj tovább a következő pulthoz!Bízz a közösségben, keresd a hiteles hálózatokat! Ha van rá módod, nézz utána, ki szervezi a piacot, ahova ellátogatsz! Némi kutatómunkával meg tudod találni a hiteles szereplőket, akikben megbízhatsz, hogy csak megbízható termelővel dolgoznak a piacon. Ha pedig közösségi gazdaságot keresel, nézz szét a Tudatos Vásárlók adatbázisában, hogy megtaláld a hozzád legközelebbi és legszimpatikusabb megoldást!Keresd azokat a vásárlási lehetőségeket, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetsz a termelőkkel! Közösségi gazdaságok, bevásárló közösségek, villámpiacok és termelői piacok mind remek alkalmat kínálnak erre.Ha csatlakozol egy közösségi gazdasághoz, mindenképp látogasd meg szerződéskötés előtt! Nézd meg, milyen, mekkora a terület, milyen lehetőségek vannak benne, nagyjából milyen árura számíthatsz az év folyamán. Fontos lépés ez a gazdával való személyes, bizalmi kapcsolat kialakításában.
Ez a cikk az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg a Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési program által. A cikk teljes tartalmáért a KDMFÜ Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és/vagy a programot Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak.
Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia Program: www.hungary-serbia.eu
Ez a poszt Őstermelő, termelői, helyi meg a többi – Mi mit jelent a piacon? először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
