A Magyar Nemzet mai számában górcső alá vette, mi a helyzet az EU vakcinabeszerzéseivel.
Az Európai Unióban az oltóanyagok engedélyeztetése a vártnál lassabban zajlik, ráadásul az sem egyértelmű, hogy a szerződések alapján a gyártók milyen szállítási határidőkre vannak kötelezve, a vakcinát a tagállamok milyen áron szerzik be, illetve, hogy milyen felelősségi szabályok vonatkoznak a gyógyszercégekre és az EU-országokra.
Az oltóanyagokról szóló uniós szerződések átláthatóságára tesz kísérletet az Európai Bizottság, miután több tagország is kritikával illette az unió által beszerzett vakcinák mennyiségét, illetve magát a zárt ajtók mögött zajló alkufolyamatot. A tagállamok tavaly Brüsszelt bízták meg azzal, hogy a huszonhetek nevében tárgyaljon a biotechnológiai cégekkel, mondván: a 450 milliós piac tárgyalópozíciója így erősebb, ráadásul a tagállamok közötti verseny is elkerülhető.
Az oltóanyagok engedélyeztetése ugyanakkor a vártnál lassabban zajlik, ráadásul az sem egyértelmű, hogy a szerződések alapján a gyártók milyen szállítási határidőkre vannak kötelezve, a vakcinát a tagállamok milyen áron szerzik be, illetve, hogy milyen felelősségi szabályok vonatkoznak a gyógyszercégekre és az EU-országokra.
Olaszország például jelezte, hogy a Pfizer-BioNTech cégek az EU-ban már engedélyezett vakcinájából a vártnál százezer adaggal kevesebbet kapott.
Többek között ezekre a kérdésekre próbált válaszolni Sandra Gallina, az Európai Bizottság egészségügyi főigazgatója, a vakcinaszerződések főtárgyalója kedden az Európai Parlament illetékes szakbizottságában. A szakember megerősítette, hogy az EB végre nyilvánosságra hozza a német CureVac vállalattal tavaly ősszel kötött szerződését: ezt ugyanakkor csak az aziránt érdeklődő EP-képviselők nézhetik át, mégpedig az Európai Bizottság egy olvasószobájában, napi négy órában.
Noha nem mondta ki, a bizottsági főtárgyaló itt Nagy-Britanniára gondolhatott, ugyanis az EU-t már elhagyott országgal sokan példálóznak manapság: hogyan lehet, hogy a szigetország az uniónál jóval korábban engedélyeztetett háromféle (Pfizer-BioNTech, Oxford-AstraZeneca, Moderna) oltóanyagot, és ezidáig már 2,7 millió embert oltott be?
Utóbbi gyakorlatilag egyenlő azzal az oltóanyag mennyiséggel, mint amit ezidáig az EU oltásban éllovas tagállamaiban – Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Lengyelországban és Romániában – összesen felhasználtak. A britek az említett vészhelyzeti engedélyeztetés mellett döntöttek, hiszen tavaly év végéig még az uniós átmeneti időszak szabályai voltak rájuk nézve irányadók.
Természetesen az utóbbi hetek slágertémája is szóba jött a meghallgatáson, miszerint az EU-országok bilaterális módon, a többieket megkerülve egyezkedhetnek-e a gyártókkal. A főigazgatót elmondása szerint „összezavarják” a különutas egyezkedésekről szóló hírek, és megismételte Ursula von der Leyen elnök szavait, miszerint a huszonhét EU-ország vezetői megállapodtak róla, tehát jogilag kötelezve vannak rá, hogy uniós közös beszerzésben, ne egymást megkerülve szerezzenek vakcinát.
Emlékezetes, épp az uniós motorállam, Németország tárgyalt harminc millió adag oltóanyagról bilaterálisan a Pfizer-BioNTech cégekkel.
Sandra Gallina ettől óva intette a tagországokat, mint kedden az EP-ben mondta, már túl késő alkudozni a cégóriásokkal. – Az EU-s oltóanyagmennyiség lekötött, az jön először – húzta alá.
Ez minden olyan biotechnológiai cégre vonatkozik, amellyel az EU már szerződést kötött vagy jelenleg tárgyal.
Az uniós államok közül utoljára Ciprus jelezte, hogy a túl kevés kevés EU-s vakcina miatt az oltásban világviszonylatban éllovas Izraelhez fordult segítségért. A szigetország eszerint felvásárolna Izrael tartalékából. Izraeli források egyébként arról számoltak be: ezidáig Németország, Olaszország, Magyarország, Ausztria, Dánia és Románia fordult az ország vezetéséhez, hogy a sikeres oltási program tapasztalatairól érdeklődjön. Sebastian Kurz osztrák kancellár és Mette Frederiksen dán kormányfő is egyeztettek a napokban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.
Izrael noha saját vakcina fejlesztésén is dolgozik, jelenleg a Pfizer-BioNtech vakcinával olt: ebből hetente négyszáz és hétszázezer adag közötti mennyiség érkezik a mindössze kilenc milliós lakosságú országba, amely – az EU-nál látványosan sikeresebb üzletnek köszönhetően – már a népesség ötödét ellátta vakcinával.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
