Ősszel gyanúsítások várhatók az 1990-es kiemelt, életellenes bűnügyeiben
A kilencvenes évekbeli gyilkosságok és merényletek újabb tetteseit foghatja el a rendőrség, miután Pintér Sándor belügyminiszter ismét miniszteri biztossá nevezte ki Horváth Andrást. A nyugalmazott dandártábornok vezette nyomozó csoport célkeresztjébe most a Seres-merénylet, valamint az 1998-as politikai robbantások kerülnek.
Folytathatja az 1990-es évek alvilági leszámolásai utáni nyomozások irányítását Horváth András (felső fotó), miután Pintér Sándor belügyminiszter ismét miniszteri biztossá nevezte ki a nyugalmazott rendőr dandártábornokot. Horváth és munkatársai 2013 óta végzik ezt a feladatot, és idén látványosan új lendületet adott a nyomozásoknak, hogy áprilisban Gyárfás Tamást azzal gyanúsították meg: ő volt a felbujtója Fenyő János médiavállalkozó 1998-as kivégzésének – írja a Magyar Idők.
Értesülésünk szerint a tábornok és emberei várhatóan előveszik az 1998-as politikai robbantások aktáit, hiszen azok összefüggnek az Aranykéz utcai merénylettel. Boross Zsigmond Attila rendőr alezredes, a gyűlölet-bűncselekmények szakértője fejtette ki egyik tanulmányában, hogy „valószínűleg külföldi megrendelői és elkövetői kör állt az 1998-ban elkövetett robbantássorozat mögött”.
A választási évben történt eseménysor egyes szakértők szerint a Magyarország euroatlanti integrációját volt hivatott nehezíteni, a Fidesz és az FKGP egyes vezető politikusai, valamint a pártok székházai ellen intézett támadásokkal pedig az Aranykéz utcai maffialeszámolás is kapcsolatba hozható. A szakértők egyike Vidus Tibor, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója volt.
A destabilizálási akció a Meciar-féle szlovák titkosszolgálat Omega fedőnevű akciója, amelyben szlovák források szerint része volt Jozef Rohácnak, az azóta megölt Imrich Oláhnak és Jozef Hamalának. Ők voltak a Meciar-kommandóként emlegetett Aranykéz utcai robbantócsapat.
A politikai merényletek 1998. március 16-án kezdődtek, amikor robbanás történt Torgyán József, az FKGP elnökének rózsadombi lakásánál, ahol gépkocsik rongálódtak meg. Az év május 1-jén Szájer József akkori Fidesz-alelnök Futórózsa utcai lakásának ajtaja előtt robbant pokolgép, június 15-én pedig a Fidesz Lendvay utcai székházánál lerobbantották Áder János irodájának erkélyét.
A merénylő az utcán lévő telefonfülkéből felhívta a székházat, és megkérdezte, bent van-e Áder úr, majd a nemleges válaszra robbantott. A telefonfülkét leszerelték, rögzítették az anyagmaradványokat, amelyek összehasonlítása – például a Roháctól vett mintákkal – rutinmunkának mondható. Mindegyik merényletnél csehszlovák gyártmányú, Danubit nevű, plasztik ipari robbanóanyagot használtak, csakúgy, mint az Aranykéz utcában 1998. július 2-án.
Horváth András tábornoknak a miniszter azt a feladatot szabta, hogy az ORFK nyomozó szervezeti egységeinél irányítsa a szervezett bűnözői körök által az 1990-es években elkövetett élet elleni bűncselekmények, illetve az úgynevezett olajos ügyekkel összefüggő élet és testi épség elleni, vagyon elleni bűncselekmények hatékony felderítését. Ezen a területen már eddig is egy sor régi ügyet megoldottak sikeresen, így jogerős ítéletekkel marasztalhatták el Portik Tamást, Jozef Rohácot és Tanyi Györgyöt.
Lakatos Csaba Portikékra tett terhelő vallomásokat, és a Seres-merénylet ügyében is információkkal rendelkezhet
Az egykor a diszkópápát, Vizoviczki Lászlót is védő Tanyit tavaly szeptemberben három év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték önbíráskodás kísérlete, folytatólagosan, társtettesként elkövetett garázdaság, testi sértés kísérlete, kábítószer birtoklásának vétsége, illetve ittas állapotban elkövetett járművezetés miatt. Idén januárban pedig 11 év fegyházat kapott, amiért többször is rálőtt 1996 novemberében Lakatos Csaba hajtóra a budapesti ügetőnél.
Utóbbi perben ismeretlen maradt a megbízó, ám azóta ezzel már Portik Tamást gyanúsítja a nyomozó hatóság. A merénylet indítéka lehetett, hogy Prisztás József halála után Lakatos Csabát tanúként hallgatták meg a vizsgálatban, és akkor ő Portikékra tett terhelő vallomásokat. Tanyi egyébként a perében kimondta, hogy ebben az ügyben is Portik volt a megbízó, valamint kijelentette, hogy Lakatos Csabáról köztudott: „rendőrségi vamzer”.
Horváth Andráséknak köszönhető az is, hogy az egykori olajos vállalkozót, az olajüzletben meghatározó Energol Rt. marketingigazgatóját, Portik Tamást jogerősen 15 évre ítélték Prisztás József megöletése, valamint 13 év fegyházra Boros Tamás Aranykéz utcai kivégzése miatt. Csakúgy, mint az Energol nagykőrösi telephelye egykori fegyveres őrének, a szlovák maffia bérgyilkosságokért odahaza is életfogytiglanra ítélt tagjának, Jozef Rohácnak életfogytiglani elítélése, amelyet Fenyő János meggyilkolása és az Aranykéz utcai merénylet elkövetése miatt szabott ki a bíróság. Portikot azóta meggyanúsították a Fenyő-gyilkosság megbízójaként is.
Az ügyekre rálátó forrásaink szerint legkésőbb ősszel további gyanúsítások várhatók a kilencvenes évek kiemelt ügyeivel kapcsolatban, a robbantások mellett például Seres Zoltán meggyilkolása ügyében is jelentős előrelépés történhet. Radics Attila, Portikék volt katonája 2002-ben tűnt el tárnoki házából a feleségével és egyik gyerekével együtt. A ház csupa vér volt, s a nyomozók azt valószínűsítik, hogy a családot megölték. Vallomások szerint Radics lőhette le 1999-ben Tahitótfaluban Seres Zoltánt, a szovjet utódállamokból szerveződött szláv nyelvű maffia magyarországi katonai vezetőjét. Ugyancsak tanúvallomások szerint Seres ötvenmillió forinttal szállt be az Energol olajüzletébe, ám az együttműködésből végül ellenségeskedés lett.
A gyilkost egy Kawasaki motorral vitték a Pest megyei településre, ahol kivégezték az autóját vezető Serest és a mellette ülő olasz üzletembert, Sforna Nazzarenót. Úgy tudjuk, arról is vallomások keletkeztek, hogy Radicsnak azért kellett meghalnia, mert eljárt a szája a Seres-gyilkosságról. Az ügy aktáit másfél éve sikertelenség miatt lezárták, ám most újranyithatják, mivel a hírek szerint egyre több bűnbánó maffiózó kezd emlékezni a kilencvenes évek leszámolásaira.
Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »
