A DenníkN az egészséges életstílusról és a rendszeres fizikai aktivitásnak az emberi egészségre ható pozitív befolyásairól kérdezte a Szlovák Tudományos Akadémia doktornőjét, Barbara Ukropcovát.
Problémánk van Szlovákiában az elhízással?
Igen, csak nem vesszük komolyan. Az elhízással foglalkozó hazai és külföldi orvosi egyesületek már régóta azzal foglalkoznak, hogy rámutassanak, az elhízás súlyos egészségügyi probléma. (…) Tegyük hozzá, hogy az elhízással és a túlsúllyal az embereknek több mint az 50 százaléka küzd.
Miért vannak az elhízással ilyen problémáink?
Egyrészt a genetikai hajlamosságból adódóan. Az elődeinknek több százezer évvel ezelőtt sokkal kevesebb kalória állt a rendelkezésünkre, mint manapság nekünk. Ezért az evolúció során jelentősebb mértékben érvényesültek azok a gének és mechanizmusok, amelyek az energia elraktározásához vezettek, nem pedig azok, amelyek lehetővé tették volna a pazarlást.
Másrészt az életstílus: sok ember végez ülőmunkát, keveset mozgunk, és ehhez még hozzájárul a rengeteg kalóriafogyasztás. Az elődeink akár az őskorban, akár száz évvel ezelőtt összehasonlíthatatlanul többet mozogtak mint mi. Manapság már nem is kell üzletbe járnunk, hiszen az ételt egészen az ajtónkig hozathatjuk.
Hogyan befolyásolja az életstílusunk a túlsúlyt és az elhízást?
Az optimális testsúly a megfelelő fizikai aktivitással kombinálva jelentős mértékben megemeli az esélyeinket a hosszú, egészséges életre. Másodsorban a túlsúlyos vagy a mérsékelten elhízott – de nem az extrémen elhízott – ember is lehet egészséges. Ez viszont akkor érvényes, ha fizikailag aktív és megfelelő összetételű a táplálék, amit bevisz a szervezetébe. Nem kell olyannak lennünk, mint egy modell. Néhány pluszkiló mellett is lehetünk egészségesek, ha rendszeresen tornázunk és egészségesen táplálkozunk. Nem mondom, hogy az elhízás problémáját nem kell megoldani, de reális célokat kell kitűznünk magunk elé, és nem olyat, hogy „ezzel a diétával egy hónap alatt 15 kilót fogyok”.
(…)
Ön is azt tanácsolja az embereknek, hogy ne igyanak édesített italokat?
Az édesített italokból a lehető legkevesebbet kellene innunk. Az emberek biztosan hallottak azokról a nagy mennyiségű „rejtett” kalóriákról, amiket ezek az italok tartalmaznak. Ezenkívül ezek az italok hozzájárulnak a máj elzsírosodásához is. Jobb, ha vizet, gyógynövényes teát vagy ásványvizet iszunk. Az ásványvizek esetében azonban ügyeljünk a nátrium-klorid tartalomra, javasolt őket vizezni.
Mit kellene még ezeken kívül kerülnünk?
Az olyan ételek rendszeres fogyasztását kerüljük, amelyek nagymértékben tartalmaznak telített állati zsírokat. Ha hosszú ideig olyan ételeket fogyasztunk, amelyekben magas a telített állati zsír, sőt, ha még sokat is ülünk, akkor könnyen a cukorbetegség útjára léphetünk. Amennyiben ez a fajta életstílus még genetikai hajlamossággal is párosul, akkor egy napon ugyancsak elérhet minket a cukorbetegség. Ez pedig vaksággal, veseelégtelenséggel, infarktussal, agyvérzéssel vagy a végtagok amputációjával végződhet. Nekünk miért mindegy, hogy ilyen problémákkal kell élnünk hetvenévesen vagy még korábban?
A mozgásnak az egészségre való hatásával is foglalkozik. A sok ülés hatással van az elhalálozásra?
Igen. Az alacsony fizikai aktivitás, amely napjainkban összefügg az ülő életmóddal, kétszeresen, sőt négyszeresen is emeli az elhalálozás kockázatát. Jelenleg Szlovákiában átlagosan az 58. életévünkig élünk egészségesen, tehát gyógyszerek használata nélkül. Ettől az életkortól kezdődik aztán mindenféle nyavalyának a kezelése. A mi népességünk Európában az egyik legrosszabb közé tartozik. Az egyes európai országokban a gyógyszermentes élet akár húsz évvel továbbra is kitolódik összehasonlítva Szlovákiával. Az étkezés és a mozgás ugyan nem az egyetlen meghatározó tényezője ennek az állapotnak, de rendkívül fontosak.
Milyen fizikai aktivitást ajánl az embereknek ahhoz, hogy jobban érezzék magukat?
Az Egészségügyi Világszervezet hetente ötször 30 perces közepesen intenzív, aerob, azaz kitartó mozgást ajánl, plusz 10 ezer lépést naponta (a lépés nagyságától függően ez kb. 7 és 9 kilométer). Ehhez még járul hetente kétszer egyórás erőedzés (vagy az edzőteremben vagy otthon, a saját súlyzóinkkal). A legnagyobb probléma az időhiány? A legújabb tanulmányok szerint az intenzív időközönkénti edzés, ami nem tart tovább 10 percnél, éppen olyan effektív lehet, mint a 30 perces közepesen intenzív edzés. A lehetőségekből rengeteg van, csupán választani kell.
(…)
Az már későn van, ha 50–60 éves korunkban kezdünk el tornázni?
Az a klisé miszerint „sohasem késő” ebben az esetben – szerencsére – érvényes. A tanulmányok kimutatták, hogy a rendszeres mozgás azoknál az 50 és 60 éves embereknél, akik előtte ülő életmódot folytattak, jelentős mértékben csökkentette az elhalálozást. Az elhalálozási arány ennél a népességnél a felére csökkent, ami tényleg jelentős eredmény. A fizikai aktivitásnak azonban más előnyei is vannak: javítja a emlékezőképességet, a metabolizmust és az életminőséget.
Nagyon sok embernek ülő munkája van. Tanácsolja nekik, hogy a munkájukat szakítsák meg, és iktassanak be egy kis fizikai aktivitást?
A folyamatos ülés megszakításának pozitív hatásai lehetnek nemcsak a testsúlyra, de a metabolizmusra is. Ha valaki az estét félórás gyors gyaloglással vagy edzőtermi tornázással tölti, de a munkában nonstop, nyolc órán át a számítógép előtt ül, akkor benne van a pakliban az elhízás és a fentebb említett megbetegedések veszélye. Azt tanácsolom, hogy minden órában álljunk fel és járjunk egyet (a lépcsőkön, a stepperen, vagy csináljunk pár dreppet). Az ilyen kis dolgoknak is óriási jelentőségük van ami a derékbőséget és az évekkel gyarapodó testsúlyt illeti.
(…)
DenníkN, Odomykáme – Lekárka: Zdravo žijeme do 58. roku života, inde v Európe je to aj o 20 rokov dlhšie
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
