Ahogy az várható volt, és amint azt már többször jeleztük, a közeljövőben orosz földgázhoz csak igen nehezen fog hozzájutni Kelet-Közép Európa, így Magyarország is. Ezt a targikus helyzetet csak tovább súlyosbítja, hogy szándéknyilatkozatot írt alá az orosz Gazprom és a CNPC (China National Petroleum Corporation) kínai állami olajipari konszern Vlagyimir Putyin elnök héten kezdődő pekingi látogatása alkalmából.
Az MTI Jurij Usakov elnöki tanácsadót idézi, aki arról tájékoztatta a sajtót, hogy a szerződés megkötése ugyan egyelőre még nem várható szibériai földgáz kínai szállításáról, de „intenzív tárgyalások” vannak folyamatban.
Szemben Németországgal
Ismeretes, 2019-től az oroszok nem szállítanának Ukrajnán keresztül földgázt Európába, s ezzel párhuzamosan pont 4 év múlva helyezik üzembe az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, amellyel megkétszerezik a Németországba szállítandó földgáz mennyiségét. Ennek többek között az lesz az egyik következménye, hogy Magyarország a keletről érkező energiaforrást nyugatról fogja megvásárolni, nyilván felárért.
Így viszont már a gazdasági szövetségesnek nevezett Németországnak sem érdeke, hogy hazánknak sikerüljön keletre nyitnia.
Nem lesz Török áramlat sem
Többek között az impotens, következetlen magyar külképviseletnek köszönhetően sem a Nabucco, sem pedig a Déli Áramlat nem valósul meg, és most már az is kiderült, hogy Törökországból sem jut el földgáz a térségünkbe.
Néhány nappal ezelőtt jelentette az Interfax, hogy nem tesz említést a török-görög határon építendő földgázelosztóról a Gazprom legújabb jelentése. Az orosz állami energetikai cég második negyedéves beszámolójában már nincs szó arról a négy gázvezetékszakaszról sem, amelyet a Török Áramlatnak nevezett gázvezeték részeként az eredeti tervek szerint megépítettek volna.
Bár az orosz energiaügyi miniszter közölte, hogy tárcája és a Gazprom vizsgálja az orosz gáz Közép-Európába juttatásának útvonalait, de ennek látható nyomai nincsenek.
Egyébként a Török Áramlat megépítésének tervét még tavaly december elején jelentette be Vlagyimir Putyin ankarai látogatása idején. Az orosz államfő akkor arra hivatkozott, hogy az Európai Unió akadályozta a Déli Áramlat beruházását; Oroszország eláll az európai gázvezetékrendszer megvalósításától és helyette Törökországon át vezető útvonalat épít ki, így éri el Ukrajna kikerülését az Európába irányuló gázszállítás egy részénél – idézte Putyint akkor az MTI.
A Török Áramlat összteljesítményét évi 63 milliárd köbméterre tervezték, miként korábban a leállított Déli Áramlatét is, csakhogy elosztó nélkül ez nem valósul meg.
Made in China
De minek is vesződjön Oroszország az Európai Unióval, ha ott van Kína, a maga óriási energiaforrás-igényével.
Tavaly a Gazprom 2019-től évi 38 milliárd köbméter kelet-szibériai földgáz kínai szállítása mellett kötelezte el magát, ami nagyjából megegyezik a Németországnak szállított földgázmennyiséggel. Tervbe van véve emellett egy cseppfolyósföldgáz-terminál (LNG) építése is az ázsiai piac ellátására Vlagyivosztok kikötővárosban.
Jellemző, hogy Putyin a második világháború csendes-óceáni befejezése 70. évfordulójának megünneplése alkalmából látogat Pekingbe.
Brüsszel vs. Budapest
Ezen nincs mit szépíteni, óriási pácban vagyunk, és nem szabad hagyni az Orbán-kormányt, hogy ugyanúgy halogassa ezt a problémát is, mint a bevándorlók-kérdését. Ki kell állni végre Brüsszelben is a nemzeti érdekekért, nem pedig Budapesten szabadság harcolni.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
