Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz állami televíziónak adott interjújában kijelentette, hogy a világ ne becsülje alá a nukleáris konfliktus kockázatát, és hogy a NATO részéről Ukrajnának adott fegyverszállítmányok azt jelentik, a nyugati szövetség prixiháborúba keveredett Oroszországgal.
Szergej Lavrov nem adott egyértelmű választ a kérdésre, hogy a jelenlegi helyzet összehasonlítható-e az 1962-es kubai rakétaválsággal.
“A kockázatok most jelentősek. (…) De nem szeretném ezeket a kockázatokat mesterségesen növelni. Bár sokan azt szeretnék, ha ez történne. A veszély komoly, valós. Nem szabad alábecsülnünk”
fogalmazott az orosz külügyér.
Az ukránok szerint az oroszok félnek
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter “orosz rémhírterjesztésnek” minősítette Lavrov szavait, amelynek az a célja, hogy elriassza a világot Ukrajna támogatásától. Kuleba értelmezésében mindez annak a jele, hogy Moszkva érzi, hogy veszíteni fog a háborúban.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Llyod Austin amerikai védelmi miniszter tegnapi kijevi látogatásuk alkalmával őújabb katoani és pénzügyi segítséget ígértek ukrajnának.
Szlovákia is tárgyal az ukrán féllel a szlovák Zuzana önjáró lövegek “eladásáról”. Az időzejel azért indokolt, mert az ukránok kvázi fizetésképtelenek, saját fenntartásukra is külföldről kérnek támogatást (napi 5-7 milliárd dollárt…).
Egyrészt üzenet Németországnak, másrészt újraértelmezi a “hadműveletet”
Lavrov kijelentései üzenetjellegűek is lehetnek, ugyanis Európa vezető hatalma, Németország jelenleg még nem döntötte el, hogy szállítson-e nehézfegyvereket Ukrajnának. A legutóbbi hírek szerint, ha a Bundestag rábólint, akkor 90 német gyártmányú tank és 100 páncélozott harcijármű mehet Ukrajnába. Olaf Scholz nem foglal egyértelműen állást, vagyis kvázi ellenzi az ötletet, ugyanakkor iszonyatos mediális és politikai ellenszélben van, mert két koalíciós partnere a fegyverszállítások mellett kötelezte el magát.
Németországban a fegyverszállítás narratívája az, hogy a nehézfegyverek szállítása a “nemzetközi jog szerint” nem jelenti azt, hogy Németország hadviselő féllé válna.
Olaf Scholz a szállítások ellen azzal érvelt, hogy mindenáron el kell kerülni a harmadik világháborút. Erre érkezet most az orosz válasz, hogy az ukrán fegyverszállításokkal a harmadik világháborúhoz kerülünk közelebb.
Mi azért feltesszük a költői kérdést, hogy egy egyoldalú agresszióval és a nemzetközi szerződések felrúgásával vádolt Oroszországgal szemben mennyi értelme van arra hivatkozni, hogy a nemzetközi jog szerint nem válhat egy ország hadviselő féllé. Egyértelmű, hogy ezt Moszkva a saját szája íze szerint ítéli majd meg.
Lavrov mostani kijelentése más szempontból is fordulatot jelez az orosz retorikában. Eddig az orosz-ukrán háborút Moszkva következetesen “különleges hadműveletként” emlegette. Lavrov viszont már az oroszok és a Nyugat közti proxiháborúról beszél. Egy olyan háborúról, ahol a NATO és Oroszország harcol egymással egy harmadik ország területén.
Körkép.sk, reuters
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
