A Republikon szervezésében beszélt Rácz András Oroszország-szakértő, Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézettől, illetve Bendarzsevszkij Anton kutatási igazgató arról, hogy milyen következményekkel Európa számára az orosz-ukrán konfliktus.
Marsai Viktor szerint kérdéses mikor lehet vége ennek a háborúnak. Elmondta, hogy nem túl optimista a jövőt illetően, ugyanis, az orosz célkitűzéseket tekintve, a Kreml-nek nem jó, ha Ukrajna a nyugat felé orientálódik. Ehhez képest még egy kettévágott és gyenge Ukrajna is jobban megfelelne az orosz vezetésnek.
Az eddigi fegyverek, amelyek Ukrajnába érkeztek, inkább a védekező harcokat segítették. Azt is figyelembe kell venni, hogy hiába érkeznek új fegyverek, idő kell míg megtanulják a helyi erők kezelni azt. A Kreml-nek abból a szempontból könnyű dolga van, mert a NATO nem fogja bevenni Ukrajnát a területi vitái miatt, és az EU sem kíván sorai közé venni egy olyan országot, amely sok tekintetben nem felel meg a nyugati elvárásoknak.
Bendarzsevszkij Anton arról beszélt, hogy nem látja egyelőre annak az esélyét, hogy ez a konfliktus hogyan tudna rövid időn belül befejeződni. Úgy érzi, Kelet-Ukrajnában egy nagyon fontos csata zajlik jelenleg ugyanis, ha az oroszok áttörnék a keleti frontot, akkor elindulnának Ukrajna többi része felé. Ha nem sikerül az orosz áttörés, akkor évekig elhúzódó háborúnak lehetünk szemtanúi. Oroszország még minden erőforással rendelkezik ahhoz, hogy a háborút folytatni tudja. Nincs politikai szándék egyik oldalról sem, hogy ennek a háborúnak vége legyen.
Orosz részről nincs mit felmutatni eredményként egyelőre. Ha most megegyeznének az ukrán vezetéssel egy ilyen állapotban, az óriási belpolitikai bukás lenne a Kreml részéről. Muszáj belemennie Putyinéknak egy állóháborúba.
Ukrán részről sem lesz megállapodás, hiszen nincs számottevő vereség, vagyis az ukrán társadalom nem fog belemennie semmilyen megegyezésbe. Jelen helyzetben még a Krím-félsziget elcsatolásába sem egyeznének bele.
„Az ukrán társadalom azt látja, hogy az ukrán csapatok sikeresen helytállnak az orosz katonákkal szemben. Ukrajna május végétől jóval komolyabb fegyvereket kaphat Európától. Június elejétől pedig akár ellentámadásba is lendülhet az ukrán front”
– mondta.
Rácz András szerint, ha valami változás történik az orosz felsővezetésben, akkor azonnal véget érne a háború.
„Ebben azért vagyok biztos, mert az országot hosszú távon tönkreteszi a háború. Amíg nem történik a Kreml-ben változás, addig a háború jó eséllyel tartani fog.”
A harcok intenzitását is figyelembe kéne venni. Az orosz föderáció hadra fogható 280 ezer fő, ennek a 65%-ka már Ukrajna környékén van, vagyis túl nagy tartaléka az orosz haderőnek már nincs. Tehát, további haderőt csak akkor tud mozgósítani, ha hadiállapotot rendel el, de ha részleges mozgósítást is rendel el, már akkor is több tízezer katonát tud még csatasorba állítani.
Hozzátette, hogy amint a Donbászi hadművelet befejeződik, az orosz haderőnek visszább kell állnia, mert össze kell szednie magát muníció és állomány terén is. A magas intenzitású harcok terén Donbász az utolsó.
„Az volt a terv, hogy május 2-ig elfoglalják Donbászt, aztán 9-én bejelentik a győzelmet, de mint látjuk egyáltalán nem állnak jól az orosz csapatok. Nincs áttörés, s már nem is lesz villámháború. Annak kevés az esélye, hogy fegyvernyugvás lesz rövid időben belül”
– tette hozzá.
Marsai Viktor elmondta, hogy jelenleg nincsenek valós adatok arról, hogy Putyin milyen népszerűségnek örvendhet. Az orosz sajtóban alig érhető tetten, hogy mi történik Ukrajnában. Az oroszok sem értik mi történik itt, ugyanakkor hiába van cenzúra, ha koporsókban térnek haza az orosz katonák, az mindenki számára jelzésértékű. Ezeket a veszteségeket az orosz emberek is látják.
Rácz András szerint autoriter rendszerekben a közvélemény-kutatásokat illik erős fenntartásokkal kezelni. Putyin népszerűségét jelenleg magasan mérik, azonban hiába van erős cenzúra, az internet mellett így is tisztában vannak az orosz emberek a veszteségekkel. Hiszen, nem lehet elfedni azt, hogy jelenleg a 15 ezer halott mellett, legalább további 30 ezer súlyos sebesültről beszélhetünk. A Moszkva cirkáló elsüllyedése komoly katasztrófát jelent a társadalomnak is. Az a 150-200 orosz tengerésztiszt, aki odaveszett, azok közül sokan az elit és felsőosztálybeli családok gyermekei voltak.
A jövőt illetően megjegyezte Rácz András, hogy ez a háború a televízió és a hűtőszekrény csatája is lesz.
„Amíg tele van a hűtő, elhiszem, amit a TV mond, de ha elkezd kiürülni a hűtő, akkor a TV-nek sem fognak már hinni. Ha lesz változás az orosz vezetésben, az bizonyára a felsőkörből fog elindulni.”
Véleménye szerint szerint nagyjából egy év kell ahhoz, hogy az orosz gazdaság valóban elkezdje érezni a háború hatásait.
Bendarzsevszkij Anton szerint nem igaz, hogy az oroszok elégedetlenek lennének ezzel a helyzettel.
„Bebizonyosodott, hogy az orosz társadalom egyre jobban támogatja a háborút. Az orosz cenzúra elképesztően erős. Az orosz újságírók akár 15 évet is kaphatnak, ha nem a felsővezetésnek tetsző híreket írnak a háborúról.”
Elmondta, hogy az orosz társadalom egy részének kifejezetten tetszik, ami Ukrajnában zajlik. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy elforduljon az orosz társadalom a háborútól. „Ehhez tényleg az kell, hogy az orosz hűtő kiürüljön” – jegyezte meg.
Amerika afganisztáni hadjáratát is sokáig támogatta az amerikai társadalom, csak évekkel később fordultak a háború ellen, amikor már valódi célja sem volt a háborúnak, miközben még mindig értelmetlen áldozatokat követelt az amerikai részről.
Szóba került annak a kérdése is, hogy vajon valóban népirtások zajlanak-e Ukrajnában. Ezzel kapcsolatban a résztvevők óvatos fogalmaztak, de azt mindhárman elismerték, hogy tetten érhető a polgári lakosság szemben erőszak.
Rácz András rámutatott, hogy az oroszok több mint 1 millió ukrán állampolgárt vittek át Oroszországba. Ezeket az embereket elviszik messzire, akár kényszermunkára vagy menekülttáborokba. „A nemzetközi szervezetek nem látják ezeket az embereket, a Vöröskereszt sem tudja, hogy hova tűntek. Ez már eleve egy súlyos háborús bűn” – fogalmazott.
Összegzésképpen kijelentette, hogy jelenleg 90-10 az arány, vagyis a polgári lakossággal szemben elkövetett atrocitásokat, 90%-ban az oroszok követik el.
„92%-ban pedig azokon a területeken érik atrocitások a lakosságot, amelyet az orosz katonák foglaltak el. Tehát, hozzájuk köthetőek. AZ ukrán katonák sem szentek, ők is követnek el visszaéléseket a lakossággal szemben, de 10-ből 9-szer az orosz haderő kilengéseiről számolhatunk be”
– tette hozzá.
Marsai kijelentette, morálisan védhetetlen dolgok azok, amik Ukrajnában történtek. Külföldi zsoldosokat vetnek be az oroszok. Olyan harcosok is érkeznek Ukrajnába, akik többek között a Darfúri népirtást is elkövették. Jó kérdés, hogy az orosz parancsnokok mit tudnak kezdeni ezekkel a külföldi harcosokkal.
Szóba került Kína szerepe is, ugyanis az ázsiai ország szemmel láthatóan kivár, s nem kíván egyértelműen egyik oldal mellett sem állást foglalni. Ennek elsősorban gazdasági okai is lehetnek. Hiszen, talán Kína lett a legnagyobb nyertese a konfliktusnak.
Rácz emlékeztetett, hogy február 24-e előtt támogatta Kína az orosz álláspontot. Azóta árgus szemekkel figyeli, hogy Európa milyen szankciókat vezet be Oroszországgal szemben. Ugyanis nekik ott van Tajvan. Figyelik, hogy mire számíthatnak abban az esetben, ha Tajvant elfoglalnák.
„Oroszország többször is próbált közeledni Kínához, de Kína udvariasan elutasította. Jelenleg abban érdekeltek, hogy kihasználják Oroszország elszigeteltségét. Hiszen nyomott áron (a piaci árnál jóval alacsonyabban) tud most vásárolni földgázt és kőolajat. Kína az egyik nyertese a háborúnak. Nem céljuk, hogy belefolyjanak ebbe a háborúba.”
Bendarzsevszkij szerint Kína utoljára a vietnámi háborúba kapcsolódott be.
„Azt látják, hogy a modernizációs program után is kudarcot vallott az orosz haderő Ukrajnában. Így ebből a szempontból is sokat tud tanulni Kína. Oroszország katonai kivéreztetése Kínának és Amerikának is kiváló helyzetet eredményez. Oroszország teljesen rá lesz utalva Kínára a következő évtizedekre. Ha Kína a nyugat mellé állna, akkor a háború azonnal véget érne, de ez nem érdeke Kínának. Ahogy az Oroszország mellé való állás sem” – összegezte a történteket.
Marsai leszögezte, hogy amíg a Nyugat le van kötve Ukrajnával, Kína abban érdekelt, hogy minél tovább elhúzódjon a válság.
„Kínának ennél jobb nem lehet. Távlatokban figyelve, a hidegháború, ami formálódik, abban Oroszország egy mellékszereplő. Ugyanis a jövőben Kína és a Nyugat fog egymással szemben állni.”
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
