Orosz szemmel: Korábban nem látott dokumentumokat és FÉNYKÉPEK tettek közzé az 1945-ös Budapest erőd ostromáról

A szovjet támadás Magyarországon és a főváros Budapest ostroma kulcsfontosságú mérföldkő volt a nácik legyőzésében, írja az Orosz Honvédelmi Minisztérium.

Az ostrom 75. évfordulója alkalmából Oroszország archivált dokumentumokat és fényképeket tárt a nyilvánosság elé, új betekintést adva a vérfürdőbe.

A közlemény szerint Magyarország a náci Németország szövetségese volt, csapatokat és forrásokat biztosítva a háborús erőfeszítésekhez, megosztva a megosztva a katonai erőket és meghódított területeket, valamint együttműködött a háborús bűncselekményekben.

De amikor a front megfordult, a kapcsolat feszült lett szövetségeseivel, mivel a budapesti kormány mérlegelte lehetőségeit és felkészült a tengelytábor elhagyására.

1944 márciusában Hitler német csapatokat küldött szövetségese de facto elfoglalására, a létfontosságú olajkészletek megszerzésért, amikor is Horthy Miklós kormányzót megpuccsolták. Ez a rövid időszak katasztrofális volt a magyar zsidók számára, akiket korábban nemzet szuverenitása által megvédtek az elkövetett népirtás ellen.

Az Erőd

Térkép a csapatok disztribúciójáról 1944. december 1-jén. © Orosz Honvédelmi Minisztérium

A szovjet csapatok és román (áruló-szerk.) szövetségeseik szeptember végén léptek át Magyarországra, és három hónappal később már ostromolták Budapestet.

A fővárost Horthy utáni vezetése „erődvárossá” nyilvánította, akik azt követelték, hogy védjék meg az utolsó katonáig. A szovjetek által javasolt fegyverletételt nem fogadták el, a németek minden tekintetben a széllel szembe mentek

A két szovjet követet, akik az üzenetet továbbították, a német csapatok megtámadták és megölték. A most kiadott ​​dokumentumok tartalmazzák egy magyar tábornok kihallgatási jegyzőkönyvét, aki szerint január közepére csak a németek atrocitása a magyar katonákkal szemben rendkívül megnőtt.

“A hírre mindenki megrémült, és senki sem akart elhinni” – mondta a szovjet fogvatartóknak.

A Margit-híd nyugati részét tüzérségi tűz sújtotta, majd később a visszavonuló védő csapatok elbontották. © Orosz Honvédelmi Minisztérium

Hírdetés

A budapesti utcaiharcok mindkét oldalra nézve brutálisak voltak.

A kapitulációig, 1945. február 13-án, a németek és a magyarok mintegy 190 000 áldozatot szenvedtek el – mondja az ostrom utáni jelentés. A szovjet vezetésű erők adatai alapján 80 000 ember vesztette életét, míg 240 000 katonájuk megsebesült.

Az állami levéltár épületét nehéz géppuskaként használták. © Orosz Honvédelmi Minisztérium

Maga a város romokban volt. A Duna mentén lévő összes hidat a védelmi erők felrobbantották, amikor visszavonultak a város nyugati részén lévő Budára. Az orvlövészhelyként vagy erődítményként használt történelmi épületeket golyólyukak szitává változtatták. Az utcákat elpusztított harckocsik és tüzérségi lövedék kráterek borították..

A nácik és magyar támogatóik budapesti veresége stratégiai katonai győzelem volt a szovjetek számára. Pontosan két hónappal később Bécs követte, és hamarosan vörös zászló lobogott a berlini Német Parlament épületén, írja a dokumentum.

Viszont a magyarországi szovjet parancsnokságokon másfajta probléma merült fel. Saját csapataik nem felejtették el azokat az eseményeket, amelyeket a magyar katonák hazájukban, mint hódítók.

Sok meggyőzésre (és a szigorú büntetés kilátásba helyezésére) volt szükség annak biztosítására, hogy a civilek ne legyenek a bevonulók áldozatai legyenek, és hogy visszatartsák a bosszút keresőket. Ám mint tudjuk ez nem vált be. (szerk.)

Egy rajzfilm egy 1945 júniusi papírban, amely egy szovjet élelmiszer-konvojt mutat be a feketepiaci kereskedők zavarától. © Orosz Honvédelmi Minisztérium

A szovjetek továbbra is, mint megszállók maradtak Budapesten, és egyesek szerint hamis volt Moszkva ígérete, hogy felszabadítóként és nem hódítóként jöttek, ami végül az 1956-os lázadáshoz vezetett.

De 1945-ben győzelmük azt jelentette, hogy nem lesz több harc.

A csapatok elfoglaltak voltak a németek által hátrahagyott aknák megsemmisítésével, az éhező városba történő élelmiszer szállítmányok biztosításával és a budapesti gettó falaink lebontásával a 70.000 túlélővel.

Kép és szöveg: © Orosz Honvédelmi Minisztérium

Címlap: Szovjet csapatok 1945-ben Budapesten © Orosz Honvédelmi Minisztérium

Magyar Tudat Nemzeti Hírportál

The post Orosz szemmel: Korábban nem látott dokumentumokat és FÉNYKÉPEK tettek közzé az 1945-ös Budapest erőd ostromáról appeared first on Magyar Tudat Nemzeti Hírportál.


Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »