Orosz sajtó a Jobbikról: jó eséllyel pályázhat parlamenti többségre

Orosz sajtó a Jobbikról: jó eséllyel pályázhat parlamenti többségre

A Jobbik jó eséllyel pályázhat a következő választások során parlamenti többségre – írta az osztrák választások kapcsán Európa jobbra tolódásáról szóló elemzésében az Argumenti i Fakti orosz lap. Az RT összefoglaló cikke szerint az öreg kontinens lakóit az új realitások arra kényszerítik, hogy a konzervatív és a radikális pártokra szavazzanak. 

Orosz nyelvű hírportálok elemezték az osztrák elnökválasztást követően Európa jobbra tolódását, a radikális pártok helyzetét, így a Jobbik magyarországi erősödését is.

Az RT cikkében Orbán Viktort tartják az egyik legjobboldalibb európai politikusnak, aki Brüsszel kíméletlen kritikusa, a migránskérdésben a határok lezárásának egyik élharcosa és a „keleti nyitás”, Oroszország irányába nyitó politika egyik képviselője. Az orosz hírportál elemzésének pontatlanságát jelzi, hogy azt írták: a Fidesz a magyar parlamentben többséggel rendelkezik, ám a Jobbikkal együtt, amely a magyar értékek és hagyományok őrzőjének deklarálja magát, „már bármilyen döntésnek érvényt tud szerezni”. Ezzel a cikk azt sugallja, mintha a Fidesz és a Jobbik szorosan együttműködne az Országgyűlésben. Ugyanakkor a cikk szerint a radikális Jobbik nem sokáig kíván idősebb bátyja árnyékában maradni, 2018-ban kormányra akar kerülni. Az elemzést jegyző Ilja Ogandzsanov úgy fogalmazott:

„El kell ismerni, hogy a magyar nacionalisták igen határozott célokkal bírnak.”

A népszerű Argumenti i Fakti szerint az eurointegrációt pártoló erők egyre inkább veszítenek népszerűségükből Magyarországon és átadják helyüket a „szélsőjobboldali” Jobbiknak.

Az elemzésben a radikális pártról azt írták: a hagyományos magyar érdekek védőjeként lép fel és a globalizáció és eurointegráció ellenharcosának vallja magát, de a pártot politikai ellenfelei neonácinak, neofasisztának aposztrofálják, „erőteljesen kiemelve az egyes aktivistáik által használt antiszemita és cigányellenes jelszavakat”.

A lap szerint Vona Gábor, a Jobbik elnöke egyes kijelentéseiben a cigányok születésszámának korlátozására tett javaslatot, illetve a már megszületett cigánygyerekeket internátusokban helyezné el, ahol „átnevelnék őket”. (Vona Gábor sohasem beszélt születéskorlátozásról, egy 2010-es sajtótájékoztatóján azonban kifejtette, hogy a bentlakásos iskolákban történő oktatás jelenti az egyedüli működőképes eszközt a cigány gyermekek társadalmi integrálásához. A Jobbik elnöke akkor azzal indokolta kijelentését, hogy a bentlakásos iskolák egyértelmű előnye lenne, ha kiszakítanák a cigány gyerekeket a felnőtté válásuk szempontjából káros családi környezetükből.)

Az Argumenti i Fakti cikkében érdekes momentumnak nevezte, hogy „a magyar szélsőjobboldal” kiáll az Oroszországgal való jó viszonyok és kapcsolatok megőrzése és fejlesztése mellett, valamint elismeri a Krím-félsziget Oroszországhoz tartozásának legitimitását. Ezért a jelenleg hatalmon lévő körök gyakran vádolják a Jobbikot azzal, hogy a „Kreml érdekében ügyködnek.”

Az orosz lap szerint ezek a vádak azonban leperegnek „a magyar szélsőjobbról”, emellett a Magyarországon is átsöprő migrációs cunami „egyértelműen a Jobbik malmára hajtotta a vizet”.

Az Argumenti i Fakti megjegyezte, hogy a 2015-ös helyhatósági választások során először nyert a Jobbik az egyéni választókerületek egyikében. (2015 áprilisában a jobbikos Rig Lajos nyerte a tapolcai időközi országgyűlési választást, ezzel megszerezve a Jobbiknak az első egyéni parlamenti mandátumot.)

Orosz szakértők véleményére hivatkozva a lap azt is írta a Jobbik időközi választási győzelme kapcsán, hogy ezt a tendenciát megőrizve a párt jó eséllyel pályázhat a következő választások során parlamenti többségre az Országgyűlés padsoraiban.

Komoly és kardinális változások elé tekint Európa

Az orosz lap a Jobbik mellett végigvette a legerősebb európai radikális pártok erősödését, jelenlegi helyzetét. Az Argumenti i Fakti végkövetkeztetése szerint a nacionalista-euroszkeptikus pártok befolyása és pozíciói egyre erősödnek egy sor európai országban. A nagyméretű migrációs krízis és a muzulmán radikálisok tevékenységének és terrorakcióinak növekedése és aktivizálódása (már nem csak a Közel-Keleten hanem Európában is) nem volt elég ahhoz, hogy a hagyományos európai elit felülvizsgálja álláspontját és politikai kurzusát. Ez a magatartás meggyőzte Európa polgárait, hogy az eurocsinovnyikok nem tudják, vagy nem is akarják megoldani ezeket az egyre bonyolultabb problémákat, így nyilvánvalóan előtérbe léptek azok, akik a kellemetlen problémákra egyenes és egyszerű válaszokat adnak.

A lap szerint az európai bürokrácia egyre csak az orosz veszélyt szajkózza, amely magatartás éppen fordított hatást vált ki, azaz a saját politikusaikban csalódott európai emberek Oroszországot olyan tényezőnek és szövetségesnek tekintik, amely egyedül vív csatát a világot elborító terrorizmussal. Ez a magatartás tükröződik az európai radikálisok politikájában is, amikor az oroszellenes szankciók megszüntetését és Moszkvával a politikai és gazdasági viszonyok normalizálását követelik. Ennek kapcsán nyílt lehetőség adódik az Európai Unió kurzusa iránt elkötelezett politikusoknak megvádolni a jobboldali mozgalmakat, hogy azok „Putyin projektjei.”

Az Argumenti i Fakti cikke szerint ma már nyilvánvalóvá vált, hogy ezzel a jelzővel egyre nehezebb kompromittálni valakit Európában akár politikusról, akár mozgalomról, vagy pártról essék szó.

„Az európai jobboldal számára Putyin egyre inkább pozitív, mint negatív politikus és személyiség”

– írta a lap.

Ugyanakkor a cikkben arra is kitértek, hogy az európai jobboldal „Oroszország iránti lojalitása” kissé paradoxnak tűnhet, mert

„az az erő, amely a legnagyobb vereséget szenvedte el a II. világháborúban, most szimpátiát táplál a Hitler-ellenes koalíció azon tagja iránt, amely a legnagyobb áldozatokat hozta a háború folyamán.”

De az orosz lap szerint ez csak első látásra tűnik furcsának. Európa és az egész világ jelenlegi politikai változásai jelentősen megváltoztatták a jobb és baloldal magatartásával kapcsolatos értékeléseket. Az öreg kontinens a következő években komoly és kardinális változások elé tekint. Jelenleg senki nem tudja megjósolni, hova vezetnek ezek a változások.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »