Orosz ortodox tisztségviselő: Jeruzsálemben találkozhat Ferenc pápa Kirill pátriárkával

Orosz ortodox tisztségviselő: Jeruzsálemben találkozhat Ferenc pápa Kirill pátriárkával

Ferenc pápa közlése szerint előkészületek folynak egy Kirill orosz pátriárkával való jeruzsálemi találkozó megrendezésére – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség március 12-én, Leonyid Szevasztyjanovra, az ortodox Óhitűek Világszövetségének elnökére hivatkozva, aki levelezésben áll a katolikus egyházfővel.

Ferenc pápa „körülbelül egy hete írt nekem arról, hogy Jeruzsálemben találkozót készítenek elő. Azt mondta, hogy Kirill pátriárkát testvérének tekinti, és teljes az egyetértés közöttük” – nyilatkozta Leonyid Szevasztyjanov.

Már tavaly felmerült Ferenc pápa és Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája második találkozójának lehetősége, amely végül nem jött létre. A lehetséges helyszínek között Jeruzsálem, majd az ismét Asztanának átnevezett kazah fővárost, Nur-Szultán jött szóba, ahol a Szentatya részt vett a világvallások és hagyományos vallások vezetőinek tanácskozásán. Kirill pátriárka lemondta a kazahsztáni fórumon való részvételét.

Antonyij (Szevrjuk) volokalamszki metropolita, az Orosz Ortodox Egyház külső egyházi kapcsolatok osztályának elnöke korábban a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy az egyházfők lehetséges jeruzsálemi találkozóját a Szentszék fagyasztotta be. A metropolita szerint a Vatikán egy tavasszal megtartandó eszmecsere lehetőségét mérlegelte.

Ferenc pápa és Kirill pátriárka először 2016. február 12-én találkozott. Az eseményt történelmi jelentőségűnek minősítették, mert az 1054-es keresztény egyházszakadás óta ez volt az első alkalom, hogy a római katolikus egyház és a legnépesebb ortodox felekezet vezetője személyesen tárgyalt egymással.

A pápa legutóbb a La Nación című argentin lap március 11-i számában megjelent interjújában kifejezte, hogy kész lenne közvetíteni az orosz–ukrán háborúban.

Leonyid Szevasztyjanov február 27-én arról számolt be a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy a Szentatya tervet dolgozott ki az ukrajnai helyzet békés rendezésére, tárgyalásokat sürget a felek között, és kész lenne ezek helyszínéül a Vatikánt felajánlani. Az orosz óortodox tisztségviselő február 15-én ugyanennek a hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Ferenc pápa szeretné megvitatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az Oroszország és a Nyugat közötti európai konfrontáció békés rendezésére vonatkozó tervét.

Hírdetés

*

Kirill pátriárka március 11-én felhívást intézett a világ ortodox egyházai és más vallási felekezetei vezetőihez, köztük Ferenc pápához, valamint nemzetközi szervezetek tisztségviselőihez, mások mellett António Guterres ENSZ-főtitkárhoz, arra kérve őket, hogy tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést a Moszkva által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház szerzeteseinek a kijevi barlangkolostorból való kiűzése ellen. A pátriárka sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán állami vezetés ezzel az intézkedésével „a legdurvább módon lábbal tiporja” a demokratikus normákat, valamint az emberi és szabadságjogokat, amelyek tiszteletben tartása iránt elkötelezettnek vallja magát. Érvelése szerint a kolostorhoz intézett ultimátum jogilag megalapozatlan, a szerzetesek kilakoltatása indokául szolgáló állítólagos szabálytalanságokat pedig egy olyan bizottság állapította meg, amelynek – politikailag befolyásolt – tevékenysége nem volt átlátható. A kolostor erőszakos bezárása „oda vezet majd, hogy megsértik ukrajnai hívők millióinak a vallásszabadsághoz való jogát” – figyelmeztetett Kirill pátriárka. Nehezményezte, hogy a szerzetesekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, kolostorukban az ukrán biztonsági szolgálatok házkutatást tartottak, és lejárató kampányt indítottak ellenük Ukrajnában.

A pátriárka a Kijevi-Pecserszka Lavra jelentőségét hangsúlyozva rámutatott, hogy ez volt az első, 11. század óta létező kolostor a Kijevi Ruszban, amely „az orosz, ukrán és fehérorosz nép közös lelki és szerzetesi hagyományának őse. Ez civilizációnk és nemzeti kultúránk bölcsője.” Ezeréves történelme során a kolostor többször szenvedett a keresztényekkel szembeni támadásoktól, idegen hódításoktól, üldöztetéstől. „De csak a harcias ateista hatalom idején, a huszadik században űzték ki a Kijevi-Pecserszka Lavra szerzeteseit a kolostorból” – tette hozzá Kirill. Emlékeztetett, hogy a szerzetesek élesztették újjá a kolostort, jelentős erőfeszítéseket téve és erőforrásokat megmozgatva helyreállítására, a régi lelki hagyományok újjáélesztésére, minimális állami segítséggel, vagy anélkül.

A kijevi barlangkolostor jelentős ortodox kegyhely, amelyben több mint kétszáz szerzetes, illetve novícius él; zarándokok ezrei keresik fel évente. Emellett az Ukrán Ortodox Egyház adminisztratív központja. Március 29-ben szabták meg a szerzetesek kilakoltatásnak határidejét, akik közölték, hogy nem hajlandók alávetni magukat a határozatnak.

Forrás: MTI

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »