A havazás jót tett a hazai erdőknek, mert a hótakaró védi a növényeket a fagyok ellen – mondta az Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője az InfoRádióban. A vadgazdálkodásért felelős vadászok kríziskezelési üzemmódra tértek át az extrém hideg és a folyamatos havazás miatt, fontos a jól átgondolt etetés – hangsúlyozta Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.
Az erdőnek nagyon jól jött ez a hatalmas mennyiségű hó, ami most borítja – mondta el Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője.
„A Pilisben most 25-30 centis hó takarja a parkerdőt, amire évek óta nem volt példa, utoljára talán 2012-ben esett ennyi hó nálunk. Úgyhogy mi, erdészek ennek most nagyon-nagyon örülünk, és szerintem talán az emberek is” – tette hozzá.
A hótakaró védi az erdőt a fagyok ellen, amire most szükség is van, hiszen eléggé lecsökkent a hőmérséklet. Tehát az erdő köszöni szépen ezt a havat, nagyon szívesen fogadta, és várja természetesen a kirándulókat is – tette hozzá.
A szóvivő szerint a kikapcsolódni vágyó emberek számára a havas táj, a hatalmas hótömeg nagyon vonzó lehet, de óvatosnak kell lenni, fel kell rá készülni, hogy az erdőben más körülmények uralkodnak, mint a településeken. „A hó nincs eltakarítva a túraútvonalakról, sőt, ezt nem is szeretnénk” – fogalmazott, hozzátéve: aki elindul, alaposan készüljön föl.
„Megfelelő útvonalat válasszunk ki, erre már nagyon sokféle lehetőség van akár az interneten, akár papír alapú térképeken, és tájékozódni kell arról is, hogy merre érdemes vagy nem érdemes elindulni, ami a például a Parkerdő honlapján is ott van az aktuális felhívások között” – mondta, hozzátéve:
ha valaki elindul az erdőbe, jó, ha van nála egy papír alapú térkép, és fontos, hogy mondja el egy ismerősnek, rokonnak a tervezett útvonalát.
A térerő az erdőben nem mindig megbízható, ezért ha bajba kerülünk, akkor lesz, aki esetleg értesíteni tudja a 112-t. Minden esetben ezt a nemzetközi segélyhívót kell hívni – tette hozzá.
Ilyenkor is érvényes, hogy a kijelölt túraútvonalakról nem szabad letérni. Rétegesen kell öltözni, és nagyon fontos a vízálló lábbeli. A hátizsákba is kerüljön egy termosz, ami meleg teát tartalmaz, és legyen ott még némi energiadús ennivaló. Szemetet ne hagyjunk magunk után, most ráadásul ez különösen jól virít a hóban, mindenki vigye magával a hulladékát – hangsúlyozta Mészáros Péter.
Kríziskezelési üzemmódra tértek át a vadgazdálkodásért felelős vadászok az extrém hideg és a folyamatos havazás miatt – mondta az InfoRádióban az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa. Földvári Attila szerint
most a vadállomány etetése a legnagyobb feladatuk, amit azonban nem végezhetnek átgondolatlanul, különben kárt okoznak az állatoknak.
Elsősorban a vadállomány téli etetésére van szükség. Egyébként nem csak hóhelyzet idején végzik ezt a feladatot, hiszen a magyar mezőgazdasági struktúra körülbelül fele tavaszi vetésű növényből áll – mint a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa –, és ősztől hirtelenjében lecsökken a táplálkozó terület. Az etetést alapvetően ott kell végezni, ahol nincs őszi gabona, áttelelő takarmánynövény vagy éppen vadföld, amit a vadgazdálkodó létesít, hogy biztosítsa a vadak táplálékát – magyarázta a szakember.
A kemény tél más helyzetet teremt, mert ilyenkor a magas hó, főleg ha esetleg még kérges is, megakadályozza a táplálkozást
– tette hozzá. „Ezért van szó most kríziskezelésről, hiszen a megfelelő élőhely alapvetően biztosítani tudja a vadállomány táplálékát, de ilyenkor nekünk kell átsegítenünk a vadakat a nehéz időszakon. Fontos látni, hogy nem ettől lesz sok sem az apróvad, sem a nagyvad. Itt arról van szó, hogy a tél végére jobb lesz a vadak kondíciója, a jövőben a szaporodási sikeressége, vagy éppen a fiatal állatok túlélését segítjük ebben az időszakban” – hangsúlyozta.
Alapvetően háromféle takarmánytípussal dolgoznak: az egyik a szálas takarmány, mint a lóhere vagy a lucerna, a másik a szemes, a kukorica, árpa vagy búza, illetve a lédús takarmányfélék, elsősorban a cukorrépa, a takarmányrépa, esetleg a káposztafélék.
A szemestakarmány esetében arra kell figyelni, hogy megnöveli az anyagcsere hőtermelését. Mindenképpen szükség van rá, különösen a gímszarvasnál, de nem lehet túl nagy mennyiségben adni, mert akkor már ártalmas hatása is lehet. A szarvasféléknél, a gímszarvasnál elsősorban a rostra állt rá az emésztés. A szemestakarmányt több helyen, de kisebb mennyiségben kell kihelyezni, és a minőségre nagyon fontos ügyelni. Tehát ha valaki nagyon sokat kiborít a platóról, azzal éppen hogy nem fogja elérni a célját, mert például az őznek úgymond „házhoz kell vinni”, tehát helyhez kell vinni a takarmányt, az ebédet, mert ő ilyenkor takarékoskodik az energiájával, nem jár be nagy területeket. Következésképp ha ott, ahol ő él, nincsen takarmány, akkor bajban van. Az őzeknek túl sok szemes takarmányt sem szabad adni, tehát rendszeresen kell ellenőrizni az etetőket, ki kell járni nagyon sokat a területre.
A lédús takarmánynál arra kell figyelni, hogy ne fagyjon meg, mert ha megfagyott, akkor hasmenést okozhat mondjuk a mezei nyúl esetében – magyarázta a szakember.
A téli időszak mindenképpen rengeteg figyelmet és energiát követel a vadgazdálkodótól, és elsősorban a hivatásos vadászokra terhelik ezeket a feladatokat,
azzal együtt, hogy nagyon sokszor a sportvadásztársak is közreműködnek, segítenek idejük engedtével – tette hozzá. A hosszan tartó hideg idő befolyásolja az állomány túlélését, elsősorban a fiatal egyedekét. De azt is látni kell, hogy régebben sokkal nagyobb telek voltak Magyarországon, Közép-Európában, itt a térségben, és akkor is megmaradt a vadállomány. Szóval kellő odafigyelés esetén néhány nap vagy mondjuk egy-két hét hidegebb időszak azért akkora nagy problémát okoz – mondta az InfoRádióban az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
