Európa mellett a Közel-Keletre is egyre több afrikai bevándorló érkezik. Az embercsempészek hatalmas vagyonokra tesznek szert, és az afrikai államok sem feltétlenül érdekeltek a jelenség felszámolásában, mivel a külföldre került állampolgáraik tetemes mennyiségű pénzt utalnak haza, ezzel felpörgetve a helyi gazdaságot.
Etiópiában, mint Afrikában általában komplex folyamatok zajlanak, így a mostani alapvetően belső villongás összefügg a belpolitikai helyzet változásával, ugyanis a korábbi miniszterelnök lemondását követően az új kormányfő még nem szilárdította meg a hatalmát, és zajlik az átrendeződés a kormánypárton belül – mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Etiópiában, mint Afrikában általában komplex folyamatok zajlanak, így a mostani alapvetően belső villongás összefügg a belpolitikai helyzet változásával, ugyanis a korábbi miniszterelnök lemondását követően az új kormányfő még nem szilárdította meg a hatalmát, és zajlik az átrendeződés a kormánypárton belül – mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Kiemelte, az ország délkeleti régióiból a helyi oromo és szomáli etnikai csoportok közötti konfliktus miatt menekülő több százezer ember vélhetően nem fogja elhagyni az országhatárt, de a belső menekülteken felül nagy létszámú külföldről érkezett menekült is van, jelentős részük tovább áll, vagy azt tervezi.
Európa vonzó célpont az afrikaiak számára, de messze van, szemben a Közel-Kelettel, ami könnyebben elérhető számukra, és munkát is egyszerűbben találnak ott – mutatott rá a szakértő. Hozzátette azonban, hogy cserébe könnyebben is deportálják őket az arab államokból, függően Etiópia és az Öböl menti országok aktuális diplomáciai kapcsolataitól. A Közel-Keleten alapvetően nagy szükség van az olcsó afrikai munkaerőre – szögezte le Marsai Viktor.
Kalózokból embercsempészek
Kitért az embercsempész-hálózatok szerepére is, hiszen mindkét úti célt csak veszélyes útvonalon keresztül érhetik el a bevándorlók. Európába a Szaharán, az anarchikus viszonyok sújtotta Líbián és a Földközi-tengeren keresztül vezet az út, míg a Közel-Keletre az Ádeni-öblön és a polgárháború dúlta Jemenen kell átkelniük – emlékeztetett a szakértő.
Felhívta a figyelmet, hogy az embercsempészetbe egyre szélesebb spektrumból vonják be a tőkét. Számos korábbi szomáliai kalóz átvitte a hajóit és egyéb „befektetéseit” a nemzetközi bűnözés ezen piacára, amely sokkal nagyobb profitot generál – hangsúlyozta Marsai Viktor.
Mint fogalmazott, az illegális áruknak, így például a drogoknak és a fegyvereknek meg kell érkezniük a célállomásra, csak utána kapják meg az ezért járó térítést, míg az embercsempészek szempontjából másodlagos, hogy a bevándorló megérkezik-e a hőn áhított országba, hiszen már előre fizetett.
A kormányok is érdekeltek
A szakértő fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy az Európában és a Közel-Keleten élő népes afrikai diaszpóra hazautalásai óriási összeget tesznek ki a helyi GDP-ben, egyes esetekben akár két számjegyet is elérhet ez az ország gazdasági teljesítőképességéhez viszonyítva. Ebből a szempontból nem is lehet meglepő, ha a helyi kormányzatok nem tartják érdekeltnek magukat abban, hogy gátat vessenek a migrációnak.
A kiemelt képen, Afrikai migránsok érkeznek a Granada délspanyol tartománybeli Motril kikötőjébe. (MTI/EPA/Alba Feixas)
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
