A tudósok a Viking–1 marsi szonda adatai alapján úgy vélik, 3,4 milliárd éve egy akkora aszteroida találta el a Marsot, amekkora a Földön kipusztította a dinoszauruszokat.
A Viking–1 volt az első amerikai szonda, ami leszállt a Mars felszínén, írja a HVG. A szerkezet 1976-ban landolt, és bár már régóta nem működik – egész pontosan 1982 óta –, a kutatók azonban a mai napig nem dolgozták fel az összes, általa küldött adatot.
Ennek köszönhető, hogy a tudósok most egy új felfedezést tettek, amiről a Scientific Reports hasábjain számoltak be. A szakemberek úgy vélik, bizonyítékot találtak arra, hogy a bolygón évmilliárdokkal ezelőtt egy óriási cunami söpört végig.
A kutatók egy 109,4 kilométer széles krátert azonosítottak a Mars északi részén, amiről azt gyanítják, hogy egy óriási aszteroida becsapódásából származik. Alexis Rodriguez, az amerikai Bolygótudományi Intézet tudósa a Gizmodónak úgy nyilatkozott, a szimulációk azt mutatják, hogy a szökőár hatalmas volt, kezdetben nagyjából 250 méter magas.
A Pohl kráter nagyjából 3,4 milliárd éves lehet, vagyis nem sokkal azután keletkezhetett, hogy az élet első jelei megjelentek a Földön. A becsapódás olyan erejű lehetett, hogy a tengerfenéken lévő anyagot is elmozdította, és azt magával vitte a szökőár.
Az aszteroida 2,5–9,6 kilométer átmérőjű lehetett. A nagysága attól függ, hogy mennyire volt masszív a talaj – ha kevésbé, akkor valószínűleg kisebb lehetett, de így is minimum 2,5 kilométeres.
A becsapódás 500 000 és 13 millió megatonna TNT robbanásával volt egyenértékű. Összehasonlításként: a világ legnagyobb atombombája, a Cár a kísérleti robbantások alapján 57 megatonnás.
A kutatók szerint érdemes lenne a területre egy újabb leszállóegységet küldeni, hogy alaposabban megvizsgálhassák a geológiai jellemzőket. Ez arra is fényt deríthetne, mennyire volt élettel teli az ősi óceán a Marson.
HVG
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
