"Öregecskécske" cirkáló szállt hullámsírba – szófejtő

"Öregecskécske" cirkáló szállt hullámsírba – szófejtő

Április 14-én elsüllyedt a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója, a Moszkva rakétacirkáló. Mivel Szlovákiának sosem volt haditengerészete, Magyarországé pedig az 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredre korlátozódik, melyen belül a hadihajósok csak alosztályszinten vannak képviseltetve, a nem kifejezetten hadtörténeti érdeklődésű olvasó számára esetlegesen idegenül csenghetnek ezek a fogalmak. Rövid, ismeretterjesztő jellegű írásunkban a történteket próbáljuk szélesebb kontextusba helyezni.

Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek öt fegyverneme van, a szárazföldi erők, a haditengerészet, a 2015-ben a légierő és az űrharcászati erők összevonásával létrejött lég- és űrvédelmi erők, a légideszant, és a hadászati rakétacsapatok.

Fekete-tengeri Flotta a nevét „hét tenger” egyikéről kapta, de műveleti területe nemcsak erre az egy tengerre terjed ki, hanem a Földközi-tengerre, melyhez a Boszporuszon és a Márvány tengeren keresztül kapcsolódik, és az Azovi-tengerre is. Ez utóbbi, 8 méteres átlagos mélységével a világ legsekélyebb tengere, így tevékenységüket itt inkább kisebb őrhajókkal fejtik ki, annál is inkább, mert a Krími híd megépítése óta a behajzási lehetőségek korlátozottak. A Krím-félsziget 2014-es annexiója után a flotta a korábban megszokott viszonyokhoz képest némiképp megváltozott körülmények között találta magát, a február 24-én megindult invázió után pedig harci feladatokat kellett ellátnia.

A flotta parancsnoka Igor Oszipov admirális (legalábbis cikkünk megjelenése idején még…), aki kazahsztáni születésű. Arrafelé tenger legfeljebb homokból van, de az 1973-as születésű főtiszt tengeralattjáró-navigációs katonai iskolát végzett, majd szolgált az Északi és a Balti Flottában, és a Kaszpi-tengeri Flottillában is.

Hírdetés

A flotta zászlóshajója a Moszkva rakétacirkáló volt. A zászlóshajó a flotta azon hajója, amelyen a flotta parancsnoka tartózkodik. Ezt a tényt a parancsnoki zászló felvonásával jelzi. Ez rendszerint a flotta legnagyobb hajója, általában csatahajó, vagy repülőgép-hordozó. Kisebb flottáknál azonban ilyenek nincsenek hadrendben, így lehetett Fekete-tengeri Flotta zászlóshajója cirkáló osztályú volt.

A Moszkva cirkálót nem volt mai gyerek, 1976-ban kezdték építeni, 1979-ben bocsátották vízre, és 1983-ban kezdte meg a szolgálatot Szlava néven. A Moszkva nevet 1996-ban kapta. Ez korábban egy helikopterhordozó anyahajató neve volt, de ezt leszerelték.

A hajó hossza 186,5 méter, szélessége 20,8 méter volt. Négy gázturbina, két hajócsavar és két segédturbina biztosította a mozgását. 121 ezer lóerős motorteljesítményének köszönhetően 32 csomóval tudott haladni, ami 59 km/h-nak felel meg. Hatótávolsága 19 ezer kilométer volt.

A fentebb felsoroltakra jobbára tényként tekinthetünk, a hajó pusztulásának azonban – ahogy ebben a háborúban megszokhattuk – van egy orosz és egy ukrán narratívája. Az ukrán szerint nagy hatótávolságú Neptun cirkálórakétával lőtték ki a zászlóshajót. Az oroszok szerint a hajón tűz ütött ki. A megrongálódott hajót egy kikötőbe akarták vontatni, ennek során süllyedt el a viharos tengeren. Mindenki döntse el, melyik változat a hihetőbb számára. Mindenesetre a Moszkva a legnagyobb orosz hadihajó, amely a II. világháború óta elsüllyedt.

A Fekete-tengeri Flottának az incidens után öt fregattja és 17 korvettje maradt, nem számítva a kisebb hajókat, és a hét, hagyományos fegyverzetű tengeralattjárót, illetve a flotta kötelékébe tartozó egyéb erőket. A kék-fehér csíkos trikójukról ismert legényeket tehát még korai horgászni küldeni, de a Moszkva elsüllyesztése érzékeny és nagyon drága presztízsveszteség.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »