Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerdán részt vett az Európai Parlament plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok helyzete volt különös tekintettel a felsőoktatási törvény módosítására (Lex CEU) és a nemzeti konzultációval kapcsolatos kampányra („Állítsuk meg Brüsszelt”).
Az Express.co.uk brit hírportál szerint az Európai Parlament üléstermében ülők „megkövült arccal, döbbenten hallgatták” Orbán Viktor beszédét.
„Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezen a délutánon verbálisan földbe döngölte az európai parlamenti képviselőket és az eurokratákat és abszurdnak nevezte, hogy az Unió beavatkozik országa belügyeibe”
Brüsszel több fronton indított támadást
Bár a magyar kormányfő valóban nem spórolt a kemény kijelentésekkel, az utána felszólaló, Magyarországgal szemben kritikus EP-képviselők jóval messzebbre mentek el. Egyes EP-képviselők felszólalásuk minőségével sokkal inkább az EU-t és Brüsszelt minősítették, semmint Magyarországot vagy Orbán Viktort. Ahogy Lázár János miniszterelnökségért felelős miniszter a csütörtöki 86. Kormányinfón kifejtette, a szerdai európai parlamenti vita egyik nagy eredménye, hogy a magyar kormányfő a nemegyszer hisztérikus felszólalásokra is higgadt és megfontolt választ tudott adni.
Brüsszel, 2017. április 26. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnökének találkozója az Európai Parlament brüsszeli épületében 2017. április 26-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
A Politico.eu brüsszeli hírportál úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság több fronton támadta meg Magyarországot, beleértve azt is, hogy jogi lépésekkel fenyegette meg Budapestet a felsőoktatási törvénymódosítás miatt. Az EU végül kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a „szolgáltatások szabad áramlása” elvének megszegése miatt. A magyar kormánynak most egy hónapja van arra, hogy a „Lex CEU”-t összhangba hozza az uniós irányelvekkel. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor egy gyorsított eljárású bírósági eljárás indul ellene – írja a Politico.eu az európai bizottsági forrásokra hivatkozva.
Budapest valószínűleg élni fog minden jogával, és végigviszi az egész eljárást igazának elismertetése érdekében.
Indulatos vita, (nem csak) Soros miatt
Sokat elárul az uralkodó viszonyokról az EP szerdai plenáris ülése, ahol valóban volt példa indulatos megnyilvánulásokra, legfőképp a szocialista frakció vezetője, Gianni Pittella részéről, aki kijelentette, a magyar kormányfő tudatosan hazudik, amikor azt állítja, hogy egy amerikai pénzügyi spekuláns érdekeit képviseli az Európai Parlament. Mint mondta, Orbán tudja, hogy az EP azon magyar hallgatók legitim elvárásait védelmezi, akik nem akarják, hogy megfosszák őket egy kiváló egyetemtől és annak képzéseitől. Véleménye szerint nem csupán a CEU-ról, hanem a tudomány, a kutatás, a kultúra védelméről van szó, amelyek a demokrácia alapját jelentik.
Brüsszel, 2017. április 26. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2017. április 26-án. Mögötte Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b), Trócsányi László igazságügyi miniszter (j) és Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője (j2). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Pittella felháborodásának adott hangot, mert Magyarország visszautasította a menekültek kvóták szerinti betelepítését, és mert szerinte úgy viselkedik, mintha az Európai Unión kívül állna. Az előnyök mellett meg kell osztani a terheket, az együttélés kötelezettségeit is – mondta. Pitella szavaira Orbán később reagált, és megjegyezte a migráció kapcsán, hogy a kötelező kvóták szerinti telepítések jelenleg mindössze 10 százalékban valósultak meg, vagyis nem csak Magyarország tartja a kvóták rendszerét hibás elgondolásnak.
Pitella kirohanása amiatt, hogy az EP-képviselőket Soros Györggyel hozzák kapcsolatba, nem egészen jogos. A Körkép.sk még tavaly augusztusban foglalkozott a témával. Akkor az Open Society levelezőfiókjaiból kiszivárogtatott információkat a DC Leaks szellőztette meg, hatalmas vihart kavarva. A dokumentumok tanúsága szerint ugyanis a 2019-ig mandátumukat töltő 751 EP-képviselőből 226-an szoros kapcsolatban állnak Sorossal (cikkünkben szerepeltettünk egy listát az amerikai tőzsdespekuláns lehetséges kelet-közép-európai szövetségeseiről).
Weber: félre a kettős mércével
Manfred Webertől, az Európai Néppárt frakcióvezetőjétől Orbán kapott hideget is, meleget is. A Weber a CEU mellett foglalt állást, de nem követelőzött, csupán arra kérte a magyar kormányfőt, hogy fontolja meg az Európai Bizottság javaslatait, hiszen a CEU csak a munkáját akarja végezni.
Weber ugyanakkor Európa elleni “hangulatkeltésnek” nevezte a magyar nemzeti konzultációt, és rámutatott, az erős Magyarországhoz erős EU kell. Leszögezte, hogy nem szabad Magyarországon Európával riogatni az embereket. A néppárti frakcióvezető azonban azt is elmondta, nem érti, a zöld frakció miért bírálja, hogy a magyar kormány tudni akarja, ki támogatja az országban működő civil szervezeteket, hiszen éppen a zöldek szoktak átláthatóságot követelni Brüsszelben.
Kiemelte továbbá, hogy Orbán mindig részt vett a vitában, mindig reagált, és sokszor változtatásokat eszközölt, míg például a romániai korrupcióról szóló vitára a szocialista miniszterelnök nem ment el. Ennek kapcsán pedig felszólította az európai szociáldemokrata frakciót, hogy “ne mérjenek kettős mércével”.
Nos, többen voltak mint a szlovák kormányfő soros elnökséget értékelő januári beszédén. Fotó: Express.co.uk
Liberális fogalomzavarok
A liberálisokat vezető Guy Verhofstadt azt hangoztatta, hogy a magyar kormány megsérti az uniós alapelveket, “zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus sajtót, falakat épít, vissza akarja állítani a halálbüntetést, és most úgy döntött, hogy bezár egy egyetemet”. “Milyen messzire fog még elmenni Orbán, könyveket fognak égetni a Kossuth téren?” – tette fel a kérdést volt belga miniszterelnök, aki szerint Orbán mindenhol, mindenkiben ellenségeket lát: az energiaágazatban, a sajtóban, a civil szervezetekben és most az egyetemi világban.
A liberális politikus kijelentette: nem egy büszke konzervatívot lát Orbán Viktor kormányfőben, hanem a “régi kommunista Magyarország megtestesülését”, amelyet a gazdasági protekcionizmus, a túlzott nacionalizmus, az illiberális állam építése és az ellenségkeresés jellemez.
Verhofstadt szavaihoz érdemes megjegyezni, hogy a liberális képviselők (de a szocialisták is) gyakran kerültek fogalmi zavarokba. Az, hogy Orbán Viktor „illiberális demokráciával” kapcsolatos elképzeléseit alapvetően ördögtől valónak érzik, illetve az, ahogyan ennek a véleményüknek hangot adtak, jól mutatatja, hogy az ő szempontjukból az már nem demokratikus állam, ahol nem a szocialisták illetve a liberális pártok vannak kormányon. (A magyar kormányfő viszontválaszában erre fel is hívta a figyelmüket.)
Mindenesetre a szocialista és liberális frakció mindent megtett, hogy párhuzamot vonjon Magyarország, Törökország és Oroszország között – már ami a kormányzat eszközeit illeti. De hogy ne menjünk messzire, érdekes látni, Szlovákia súlya mennyire esett vissza az utóbbi időben: Robert Ficonak nem nagyon kellett még a kisebbségi jogok betartása miatt hasonló kritikákat kiállnia. Szerdán azért akadt olyan EP-képviselő is, aki felhívta a figyelmet arra, hogy egy nemzeti kisebbség nyelvén oktató egyetem viszontagságos sorsa sosem kapott annyi figyelmet Brüsszeltől, mint az amerikai milliárdos által támogatott Közép-európai Egyetem.
Videó: Orbán Viktor viszontválasza a felszólalókhoz.
Videó: A teljes plenáris ülés és a sajtótájékoztató:
Körkép.sk, MTI
Nyitókép: MTI
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
