Minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben ott van minden magyar
Minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben ott van minden magyar
– ezzel magyarázta Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszédében Kiskőrösön a magyarok szabadságvágyát. A miniszterelnök szerint tartozunk Petőfinek, ezért nem engedhetjük, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a kezünkből. Emellett a kormányfő az ünnepi beszédében Petőfi Sándort és családját is hosszan méltatta.
– A magyar szabadság hatalmas menete ma is tart. Petőfi ebben a menetben itt van velünk. Látjuk, ahogy fellázad, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek. Látjuk, ahogy szembefordul a világ hatalmasaival, akik újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba. Látjuk, ahogy odakanyarintja a 12 pont elé, hogy legyen béke – jelentette ki március 15-i ünnepi beszédében Orbán Viktor.
– Tartozunk neki. Ezért sosem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből. Nem fogjuk hagyni és nem is fog sikerülni, mert minden magyarban van egy kis Petőfi!
– szögezte le a miniszterelnök.
– Ha egy idegen rátekint a 200 éve született Petőfi Sándor életére, aligha hiszi el, amit lát – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő felidézte Petőfi életét, hogy a gyenge kisgyermekből hogyan lett nemzetközi hírű költő, aki kirobbantotta az 1848-as forradalmat és elhozta a szabadságot az országnak.
– Katonának állt a szabadságharcban, majd 26 évesen elesik az ellenállás alatt. Beteljesedik saját kívánsága: nem ágyban, párnák közt, hanem a csatatéren éri a halál – magyarázta a miniszterelnök.
Orbán arra is kitért, hogy szemtanúk nélkül esett el, átlépett a legendák világába.
– Egy 26 éves röppálya a magyar égbolton, amely a mély Magyarországból indul és a csillagösvényen végződik – mondta Petőfiről a miniszterelnök.
– Egy villanás, amelyet saját nemzete lélegzet-visszafojtva követ és csodál. Mi, magyarok – a külföldiekkel ellentétben – semmiféle rejtélyt nem látunk itt. Magyar sors, mondjuk inkább. Közülünk való, aki fölénk emelkedik. Mi aligha tudnánk utána csinálni. Petőfi Sándor a mi szerelmetes fiúnk. Nem kell kimondani: minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben ott van minden magyar – szögezte le a kormányfő.
– Szerezzétek vissza nemzetünk önbecsülését, és állítsátok helyre önérzetét: ez a magyar nemzet programja a következő 25 évre – idézte fel Orbán Viktor. A miniszterelnök megjegyezte, ez a jóslat akkor beteljesedett.– Magyarország tudományban és irodalomban is rengeteg tehetséget nevelt ki. Szabályoztuk a folyóinkat, vasutat építettünk – sorolta a reformkor eredményeit a miniszterelnök. A kormányfő szerint a magyaroknak ez kevés volt, habár egy bécsi vagy berlini polgárnak elég is lett volna.
– Mi tudjuk, hogy mindezek felett kell állnia egy hivatásnak. Mi is lenne az a világraszóló tett, lelket felemelő küldetés, amiért érdemes volt felegyenesedni?
– Orbán Viktor szerint ezt kérdezték maguktól a magyarok a reformkor után.
– Mit kezdjünk a visszanyert önbecsülésünkkel, megtöbbszörözött erőnkkel? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Megfogalmazása szerint búvó patakként felbukkanó kérdése ez, minden öntudatra ébredő nemzedéknek a magyar történelemben, fel egészen a mi életünkig. – Mindig a kor nyelvén, de mindig ugyanaz. Ugyanígy várta a XIX. század közepének Magyarországa, hogy merre szabjunk irányt a mi személyes sorunknak, s ezzel együtt Magyarországnak is – szögezte le a kormányfő.
Mint mondta, erre a választ Petőfi adta meg a hazának:
Talpra magyar! Rabok legyünk vagy szabadok? Éljen a független és szabad Magyarország! Dicsőség a márciusi ifjaknak!
– Annak, aki nem magyar, nehéz megértenie, hogy mi 175 éve, március 15-én újra és újra elmeséljük e nap történetét – mondta beszédében a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint más nemzetek nem értik, hogy miért nem unjuk. A kormányfő szerint azért, mert ez egy születésnap, a magyar szabadság születésének napja.
– Az a menet nem a Pilvaxból, vagy a Nemzeti Múzeumból indult, hanem innen Kiskőrösről. Hajlamosak vagyunk elfeledkezni nagyjaink szüleiről – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Felidézte Petőfi apja „az öreg Petrovics” életét, aki keményen dolgozott, és boldog gyerekkort teremtett két fiának. Petőfi Istvánról (Sándor testvéréről) megemlékezett a miniszterelnök, aki a szabadságharc után hadifogságba esett. A miniszterelnök Petőfi édesanyjáról Hrúz Máriáról is megemlékezett, aki egy szlovák asszonyként világra hozta a legnagyobb magyar költőt.
– Dicsőség a Petrovics családnak
– szögezte le a miniszterelnök.
A kormányfő szerint ha két magyar összetalálkozik, jó esély van arra, hogy perceken belül három véleményen legyenek. – Éppen ezért ritka dolognak számít, hogy egyetértés van abban, hogy Petőfi Sándor a legnagyobb magyar költő – jegyezte meg.
Mint mondta, különös, hogy egy irodalmi kérdésben értünk egyet, irodalom nélkül azonban nincs magyar élet. – Bennünk magyarokban verssé és dallá érik a szerelem, az öröm és a bánat. Mi, magyarok költőien lakozunk ezen a földön, ahol sokszor nagyon is prózaian zajlik az élet – mutatott rá.
Kiemelte azt is, hogy amikor meg kell neveznünk valakit, akiben egyben találjuk mindazt, amit magyar sorsnak, magyar géniusznak tartunk, akkor Petőfit nevezzük meg.
– Talán mert a szabadságnak saját nyelve, világnyelve van, aki a szabadság magyar nyelvjárást teremtette meg
– tette hozzá. – A magyar a szabadság legsikerültebb nyelve, mert Petőfi nyelvét a világon mindenhol értik, mind az öt földrészen, több mint 200 nyelvre fordították le – jegyezte meg a költőről a miniszterelnök.
Orbán Viktor Petőfi Sándort garabonciáshoz, és földből kibújó tövises virághoz is hasonlította. Megjegyezte, hogy több hadügyminisztert is vérig sértett, nem volt katonának való, de az akkori világ szabályai szerint férjnek való sem volt. – Barátnak sem volt könnyű eset, tudott cézárként uralkodni, ostorozta a tehetségtelen költőket, a tehetségeseket pedig lustaságuk miatt kárhoztatta. Kifejezetten utálta a kritikusokat és a kritikát – emlékezett Petőfiről a miniszterelnök. – Az ilyen embert a többiek – habár tehetségüket elismerik – legtöbbször kizárják a szívükből. Petőfivel ez pont fordítva történt, a szívükbe zárták. Petőfit a Jóisten megsegítette, mert tehetségéből nem lett gőg – jelezte.
A miniszterelnök szerint talán azért kaphatta ezt Istentől, mert sosem hagyta el a keresztény világ erőterét. – A Szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszót nem a hit remény szeretet hármassága helyett, hanem amellett gondolta érvényesnek. Nem történt az vele, mint manapság sok celebbel és világsztárral – jegyezte meg.
– Csak 26 évet élt, és ebből is öt adatott valódi alkotásra. Verset úgy írt, ahogy mi, egyszerű halandók levegőt veszünk. Fordított, írt, szerkesztett. Csak öt év, és Petőfi életműve mégis teljes – jelentette ki Orbán Viktor. Szerinte az életművét az tette teljessé, hogy megfizette a hazának mindazt, amire verseiben kötelességet vállalt.
A miniszterelnök szerint emiatt irigyeljük is Petőfit, mert mindannyian a kötelességeinknek eleget téve szeretnénk távozni a ebből a világból.
Mint mondta, Petőfi olyan világot teremtett magának, ami egyértelmű, egyenes, ahol a dolgok mögött nincs átmeneti szürke zóna. – Az ő világában nincs olyan, hogy kicsit ebből, kicsit abból összerakott élet. Amikor pedig megfeledkezünk erről, akkor megrovóan és fenyegetően magasodik fölénk a verseinek felhői közül. Érezteti velünk, méltatlanná váltunk. Nem hozzá, még csak nem is a szabadsághoz, de leginkább önmagunkhoz – hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán Viktor szerint ha beérjük kevesebbel és hitványabbal, mint amik lehetnénk, méltatlanná válunk önmagunkhoz, hiszen mi nem akárkik, mi magyarok vagyunk.
– Magyarnak születni kötelességet jelent, méltónak lenni a fajtánkhoz. Petőfi ezt olvassa a fejünkre naponta: vagy rabság, vagy szabadság, lehet választani
– szögezte le.
– Petőfi tudta, hogy el fog jönni a döntés pillanata a nemzet életében is. Ezért egy magyar hazafinak az a dolga, hogy készen álljon, s ha itt a pillanat, harcba szálljon
– mondta miniszterelnök, aki szerint a költő éppúgy, mint mindannyian, egy szabad Magyarország szabad és boldog polgára akart lenni.
– Férj volt és apa. Biztosak lehetünk abban, hogy ő is szívesebben élt volna a kivívott szabadságban, mintsem meghalljon érte. Mi, magyar elpuhult utódjai úgy gondoljuk, megérdemelte volna, hogy ágyban párnák közt, tisztességben megőszülve, a nemzet koszorús költőjeként távozzon. Ő azonban másképp döntött, úgy halt meg, ahogy megénekelte, a magyar szabadságért vívott csatában – fogalmazott Orbán Viktor. Kiemelte: a magyar szabadság hatalmas menete, bár tett néha vargabetűt, és olykor zsákutcába is tévedt az elmúlt kétszáz évben, ma is tart. – Petőfi Sándor pedig ebben a menetben itt van velünk, ebben akkor is biztosak lehetünk, ha nem látjuk őt – tette hozzá.
– Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindannyiunk előtt! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! – zárta beszédét a kormányfő.
Máté–Kreft–Elek – www.magyarnemzet.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
